Április elsején Meseszínház hívogatja a képernyő elé a legkisebbeket – és ez nem áprilisi tréfa! A több mint húszéves múlttal büszkélkedő Ákom-Bákom Bábcsoport – már a húsvétra hangolódva – A három nyúl című bábjátékkal kedveskedik az aprónépnek. Zelk Zoltán ismerős verses meséjén túl vidám, saját szerzeményű dalok és népdalok is felcsendülnek majd, fokozva az ünnepi hangulatot.

Ha kedd, akkor irány a Mesesarok! M. Kácsor Zoltán dínói és Gáti István tökországi kalandjai után feltárul egy réges-régi „kincsesláda” telis-tele izgalmas magyar népmesékkel, mégpedig egy olyan előadótól, aki felnőtt korára is hivatásának választotta a népi kultúra, közöttük a mesék, népdalok világának kutatását. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutatót, egyetemi tanárt jól ismerhetik a győriek, sokan azt is tudják róla, hogy csengő hangú népdalénekes. A Mesesarokban kedvenceiből válogat, lesz közöttük kisalföldi mende-monda is.

Mese és zene gyakran együtt „jár”. Így lesz ez csütörtökönként a Zenesarokban is, amikor az Európa Duó (Farkas Árpád és Földesné Hornung Dóra) a gyerekeket Hangszerország mesés birodalmába kalauzolja. A győri Európa Koncert Szalonegyüttes által készített Szalon-Mesék kamarazenei megjelenítése meghitt hangulatot teremt, de dalolni, játszani, tapsolni most is ér!

Április egyik legfényesebb ünnepe a Költészet napja. Az idei évben Pilinszky János születésének századik évfordulója adja az apropót Orbán György és Kovács Gábor estjéhez. Pilinszky meghatározója volt a 20. század költészetének, „a fájdalom nyelvén” (Németh László) szólt, közérthető világossággal adott hangot a minden emberi sors mélyén fészkelő fájdalomnak, a szorongásnak és a reménynek is. Április 9-én a szekszárdi művészek Egy szenvedély margójára címmel a költő életművének szubjektív keresztmetszetét nyújtják át előadásukban.

Szintén száz éve született (január 5-én) a „megtűrt bolond”, a szatíra mestere, a drámaíró, a képzőművész Friedrich Dürrenmatt, Az öreg hölgy látogatása, A fizikusok, A nagy Romulus, az Angyal szállt le Babilonba és még számos mestermű szerzője. Mit olvashatnánk egy félelmetességében már-már groteszk, ránk zárult világban, ha nem őt, hiszen azt mondja: „Az igazi szabadság nem más, mint annak belátása, hogy nem vagyunk szabadok.” Töprengő, kétségbevonó, kiismerhetetlen ember volt. Nemcsak színpadi művei, de egyéb írásai is egy zsenit tükröznek vissza. Az ő megidézésére vállalkozik április 24-én, szombaton Posonyi Takács László színművész.

A győrieknek nem kell bemutatni a RÉV Színház társulatát, akik mindig remek érzékkel nyúlnak a hétköznapi élet drámáihoz. Április 30-án Felolvasószínház keretei között vállalkoznak Székely Csaba Homokszörny című darabjának megelevenítésére. Öt nő és öt férfi. Mindannyian szeretnek. A kérdés csak az, hogy mikor kit, és mennyi ideig, és persze, hogy mennyire. Szakítanak, összejönnek, új kapcsolatra vágynak, de leginkább a magányra. Ez maga az élet! Az író kitűnő humorral mutat utat a párkapcsolatok útvesztőjébe. Nevetünk, de könnyes a szemünk, mert néha magunkra ismerünk. Rendező Balla Richie.

A Kor-társak online sorozat 5. részében Posonyi Takács László színművész ismét a kortárs próza világába vezeti az érdeklődőket. A film-etűd középpontjában Háy János ÉnTe című verse áll, amely először 2016-ban az író Facebook-oldalán szerepelt, és azóta is az egyik legkeresettebb írása, talán mert valamennyiünk életének „görbe tükre”.

Folytatódnak a tudományos igényű ismeretterjesztő előadások, a népszerű Levéltári délutánok sorozat. Dr. Bagi Zoltán főlevéltáros Adolf von Schwarzenbergről, a győri hős életéről, hadi tetteiről számos különleges információval gazdagítja tovább az érdeklődőket. (A március 24-i előadás folytatása.) A Németalföldről a magyarországi hadszíntérre érkezett hadfi tehetsége és rátermettsége miatt hamarosan a kor egyik legfontosabb katonai tisztségét bízta rá az udvar, amikor kinevezték Obrist-Feldmarschallá. Legnagyobb sikerét azonban Győr 1598. március 29-i visszavételénél hajtotta végre.

Április 28-án újabb előadásként a főlevéltáros Giorgio Basta naplója – Győr 1597. évi ostromáról tart élményszerű beszámolót. Igaz, a magyar történetírás a mai napig negatív képet őriz a hadúrról, az előadás azonban a naplórészlet tényei alapján az ostromra és Pápa visszafoglalására koncentrál.

A vetítések általában 17 órakor kezdődnek, de a pontosság érdekében érdemes tájékozódni! Kövessenek bennünket a könyvtár honlapján, közösségi oldalain, és ha mégis lemaradnának az online eseményekről, visszanézhetik a felvételeket a Facebook-oldalon és a YouTube-csatornán.

A programokhoz jó szórakozást kívánunk! Színezzük át a szürke hétköznapokat!

SzaSzi

A kép a flickr.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.