86

Kovászó siralmas állapotban van


kovaszo-var

Beregszásztól 12 kilométerre, a Borzsa jobb partján ott állnak még Kovászó várának romjai. Valaha a sóutat volt hivatva ellenőrizni az erősség, mert erre vitték a király sóját a máramarosi bányákból, hogy aztán szétterítsék az országban.

A szintén egy lakótorony köré szervezett erősség a már ismertetett, hasonló vártól, Szerednyétől vagy 40 kilométerre van csak, s ahogy ez utóbbi, Kovászó sem tartozik Kárpátalja nagyobb várai közé. Igazából hozzá sem mérhető Munkácshoz, Huszthoz vagy éppen Nevickéhez, de ettől még van történetük, figyelemre érdemesek. Kovászó várát, melynek alapja egy 12 méteres átmérőjű, kör alakú, két méter vastag falakkal bíró lakótorony volt, 1390-ben említik először. Amikor is Zsigmond királyunk Nagymihályi György fiának, Jánosnak adományozza Vári településsel együtt. (Ez utóbbi helyen egyébként egy avar kori földvár, „gyűrű” maradékai még ma is láthatók.) Kovászó birtokosainak sorában a Nagymihályiak után a kászoni Jakchy család következik, majd jön besztercei grófként erre is földeket, várakat és városokat bíró Hunyadi János, utána pedig visszatértek Kovászóra a Jakchyk.

hunyadi-janos-varnai-csata

Hunyadi János a várnai, vesztes csatában (Piarista Múzeum CC BY-NC-ND)

Akik pedig, ahogyan az lenni szokott, férfiágon kihalnak, a várat kászoni Jakchy Katalin viszi végül hozományul 1495-ben a Matuznaiakhoz. Matuznai György pedig eladja 1540-ben Kávássy Kristófnak, a huszti várnagynak a földekkel és két vízimalommal, valamint a vár alatt siető Borzsa folyócska átkelőjénél lévő vámszedő hellyel együtt. De 1546-ban már a János Zsigmondtól I. Ferdinándhoz pártoló Matuznai Pál ül benne rablóbandájával. Aki jól megtalálja foltját a Bécs és Erdély között a maga pecsenyéjét sütögető Balassa Menyhért személyében. János Zsigmond aztán elkobozza ezért Pál úrtól a várat, és Gáltói Ferenc munkácsi kapitánynak adja azt. Aztán Miksa király is ide küldi vezérét, a voralbergi születésű, korábban V. Károly császár (akinek a birodalmában sosem ment le a nap) seregeiben vitézkedő Schwendi Lázárt a zsoldosaival. A talján és spanyol hadfiak 1564-ben egy lendülettel elfoglalják a kerek toronyra és a háromszög alakot körbezáró falakra alapozott erősséget, és le is rombolják akkurátusan, hogy nehogy ismét rablók tanyája vagy erdélyi katonák szállása lehessen.

schwendi-lazar-i-miksa-thury-gyorgy

Schwendi Lázár (középen) I. Miksa és Thury György társaságában (mek.oszk.hu)

Kovászónak aztán a kegyelemdöfést az 1567-es tatár betörés adja meg, azóta pedig egyfolytában pusztul, siralmas állapotban van, ahogy ez látszik is a borítónak használt képen.

Címlapkép: Kovászóból mára valóban nem sok maradt (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.03.31