126

200 éve született Lumniczer Sándor

Nagy Mária írása

lumniczer-sandor

Az orvosoknak helye a zászlóalj mögött van puskalövésnyire.Lumniczer Sándor honvédorvos, a magyar plasztikai sebészet atyja 200 évvel ezelőtt, híres orvosdinasztia tagjaként, 1821. március 29-én született Kapuváron.

Édesapja Lumnitzer József, az Esterházy uradalom jószágigazgatója volt, nagyapja Lumnitzer István pozsonyi orvos, botanikus, 1791-ben ő adta ki a Flora Posoniensis című füvészkönyvet, anyai nagybátyja pedig Schoepf-Merei Ágost, a magyar gyermekorvoslás megalapítója. Elemi és alsó gimnáziumi tanulmányait Kőszegen, a felsőbb osztályokat soproni és a pozsonyi evangélikus líceumokban végezte.

A bölcsészeti tanulmányok befejezése után – a családi hagyományokat követve – orvosi pályára ment. Nagy elkötelezettséggel az orvosi egyetem elméleti éveit Pesten, a gyakorlati éveit Bécsben végezte. Pesten szigorlatozott, 1844-ben avatták orvos- és sebész doktorrá. Szigorlati értekezését „A képlő sebészet”-ről írta, ez a műve a magyar plasztikai sebészet első tudományos művének tekinthető. 1845-ben Francz Schuh bécsi sebészprofesszor klinikájára ment, műtős növendék lett, de más orvosi területeken is képezte magát. Itt találkozott Semmelweis Ignáccal, Markusovszky Lajossal, szoros barátságot kötöttek egymással.

Bécsi tanulmányai után hosszabb időre külföldre ment: Berlinben, Párizsban, Londonban és Zürichben a kor legmodernebb kórházaiban főleg a sebészetet tanulmányozta. 1848-ban hazatért Magyarországra, és az egyetemen a tábori sebészetről tartott előadásokat. Augusztusban belépett a hadseregbe, zászlóalj orvos lett. Aktívan részt vett a schwechati ütközetben, majd a téli és tavaszi hadjárat valamennyi csatájában. Kitűnő szervezőképességét Görgei Artúr is felismerte, törzsorvosnak, majd a hadsereg igazgató törzsorvosává nevezte ki.

Lumniczer Sándor szükségét érezte a tábori orvosi ügy rendezésének, harctéri kórházakat szervezett. 1848-1849-ben még kolerajárvány is pusztított, ő maga megfertőződött, de sikerült megakadályozni a hadseregben az elterjedését. A világosi fegyverletétel után betegápolónak sorozták be az osztrák hadsereghez, egy régi barátságnak és a szerencsének köszönhetően azonban 1850-ben visszatérhetett Pestre.

Magánorvosként dolgozott, majd Balassa János magánasszisztense lett. Ekkora tehető, hogy nevében a németes tz-t cz-re változtatta, és innentől használta a Lumniczer nevet. 1860-ban államvasúti orvosi állást kapott, majd egy évvel később a Szent Rókus Kórház II. számú sebészeti osztályának vezetését bízták rá. 1868-ban a pesti egyetemen lett magántanár, 1872-től pedig nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1878-tól a Szent Rókus Kórház I. számú sebészeti osztályának vezetői posztját nyerte el, majd 1880-ban az egyetemen újonnan létesített sebészeti klinika tanárává és igazgatójává nevezték ki.

Lumniczer Sándor korának meghatározó, fontos személyisége volt. Életében a gyógyítás és a tanítás egyaránt fontos szerepet játszott. Kiválóan rajzolt, előadásait is saját rajzaival tetté szemléletesebbé. Őt tekinthetjük a magyar plasztikai sebészet megalapítójának. Klinikáján vezették be először Magyarországon a Lister-féle antiszeptikus sebkezelést. A róla elnevezett érfogót, amelyet saját maga fejlesztett ki, a mai napig használják. Fontos közéleti szerepet is vállalt, 1862-től a pesti Orvosegyesület főtitkára, majd elnöke lett. Részt vett a közegészségügyi törvényjavaslat kidolgozásában.

Munkásságát külföldön is nagyra becsülték, ő volt a Német Sebész Társaság első magyar tagja, és a Bécsi Orvosegyesület is levelező tagjává választotta. Hosszan viselt szenvedés után, tüdővészben hunyt el 1892. január 30-án. Hamvait halálának 75. évfordulóján, 1967-ben helyezték el a Kerepesi temetőben, az 1848-as hősök parcellájában. Szülővárosában, Kapuváron utcát neveztek el róla, 1987-ben pedig a kórház vette fel nevét.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia; kapuvar.hu; Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egészségügye és honvédorvosai . Összeállította és lektorálta: Ács Tibor, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Budapest : Semmelweis Orvostörténeti, Múzeum, Könyvtár és Levéltár, 2000.; Új magyar életrajzi lexikon. 4. L-Ö. Budapest : Magyar Könyvklub, 2003.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.03.29