A technológiai vívmány célja, hogy biztonságosan és stabilan tartsa azt a 21-22 tonna feszítőerőt, ami ránehezedik, emellett a hangzás stabilitásában is jelentős szerepe van. A zongora – mint a hangszerek királya – több mint 16 ezer alkatrészből áll, amelyek egymással harmonikusan kell, hogy működjenek. Az új erőközpont több mint 200 kilogrammal könnyebb, mint a régi technológiájú vasöntvény – mondta el a műsorban a Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, kiemelve: ezt a világon elsőként sikerült kifejleszteniük.

Még 2015 januárjában debütált a teljesen egyedi formájú és felépítésű zongora, amelyet Bogányi Gergely zongoraművész és konstruktőrök egy csoportja új elképzelés és technológia alapján épített. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működött közre.

Azóta több prototípust is fejlesztettek, mára eljutottak oda, hogy a rezonánslap és a külső borítás mellett a korábbi öntöttvas keretet is kompozitból készítik. A hangszer felfelé, de lefelé is szól, a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a közönség felé terelik a hangmennyiséget – emelte ki Bogányi Gergely.

A képen a Pesti Vigadóban álló Bogányi-zongora látható.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.