151

Gigantikus kódex

Hát ez csúcs! 16. rész – SzaSzi írása

codex-gigas-facsimile

A Svéd Királyi Könyvtárban őriznek egy 75 kilós középkori kéziratot, amelynek elkészítéséhez mintegy 160 szamár bőrét (összesen 142,6 m2) használták fel. A Codex Gigas azonban nemcsak méreteivel hívja fel magára a figyelmet, hanem a benne található mintegy 50 cm-es ördögillusztrációval is, amely miatt az „ördög Bibliájának” is nevezik.

Korai, méretes és részletgazdag ábrázolás ez, talán nem is maradt ránk hasonló. Születéséről egy legenda mesél. A 13. században a csehországi Podlažice bencés kolostorában egy szerzetest a rend szabályainak megszegése miatt be akartak falazni a cellájába. Talán ettől való félelmében, na és persze bűnei jóvátételéül ígérte meg a főapátnak, hogy a kolostor dicsőségére egyetlen éjszaka alatt olyan könyvet ír, amely az emberiség addigi minden tudását tartalmazza. Hamar rájött, hogy ez emberfeletti teljesítményt igényel. Elkezdett hát fohászkodni, de nem Istenhez, hanem Luciferhez. Az ördög a lelkéért cserében el is készítette a könyvet, benne saját képével.

codex-gigas-devilA gonosz egyik legkorábbi ábrázolását láthatjuk fehér ágyékkötőben, felemelt karokkal, emberszerű testben. Hosszú vérvörös karmai, hatalmas vörös szarvai, gyapjas koponyája, zöld pofája, piros pupillái, nagy hegyes fülei és megkettőzött nyelve árulkodik arról, hogy itt egy nem mindennapi, alantas lényről van szó. Érdekes módon a korabeli ábrázolásokkal, elképzelésekkel ellentétben nincs farka. Szerencsére a szemközti oldalon a mennyek országának teljes oldalas ábrázolását találjuk.

Maga a kódex is gigászi méretű. Hogy el tudjuk képzelni, íme néhány adat: 22 cm vastagságú, 624 oldalas, szélessége 49 cm, hossza 89,5 cm. Valóban emberfeletti munkát végzett, akárki is szentelte rá idejét. Egy tudósok által folytatott vizsgálat kiderítette, hogy ugyanaz a kéz készíthette, mégpedig viszonylag rövid idő alatt. Szerény számításaik szerint – illusztrációk és díszítések, valamint megállás nélkül – legkevesebb húsz évig tarthatott. Erre utal az írás egységes megjelenése, jellegének változatlansága, amely nem mutat életkori vagy más változásokat. A kéziratot vörös, kék, sárga, zöld és arany festékkel írta a szerzetes, a több kezdőbetűt mívesen kidolgozva, ahogy az ördög figuráját is. A könyvet világos bőrrel borított fatáblák közé kötötték, amelyet díszes fém szerelvények ékesítenek.

Bár a szerzetes nem érte el célját, nem sikerült az emberiség minden tudását megörökítenie, a kódex gazdag gyűjteményt foglal magába. Tartalmazza (körülbelül a könyv felét teszi ki) a teljes Vulgata Bibliát (az Apostolok cselekedetei és a Jelenések könyve kivételével), valamint más népszerű műveket, mint például Sevillai Szent Izidor enciklopédiáját, Josephus Flavius A zsidók története című művét, és még egy sor történeti, etimológiai, fiziológiai tárgyú értekezést, kalendáriumot, helybéli érdekességű feljegyzést (fráterek listája, varázsigék stb.), mindezeket latin nyelven. Emellett héber, görög és szláv ábécével (cirill és glagolita) is találkozhatunk a kötetben.

A gigantikus mű sikeresen vészelte át a történelem viharait. Nem sokkal megírása után a bencések zálogba adták a cisztercieknek, innen csak 70 év múlva került vissza a bencésekhez, majd 1594-ben Prágába szállították, II. Rudolf német-római császár és cseh király tulajdonába. A harmincéves háború végén, 1648-ban hadizsákmányként Svédországba vitték, s csak egy év múlva került a stockholmi Svéd Királyi Könyvtár gyűjteményébe. Túlélte az 1697. május 7-én fellobbanó heves tűzvész lángjait, annak ellenére, hogy a királyi kastély súlyos károkat szenvedett. A kódexet ugyanis a lángok elől kidobták az ablakon (a súlya miatt ez nem volt kis teljesítmény), közben állítólag egy bámészkodót is megsebesített.

Mind a mai napig a Svéd Királyi Könyvtárban őrzik, ahonnan 2007 szeptemberében egy kiállítás erejéig, fél évre visszakerült szülőföldjére, pontosabban Prágába. (A címlapképen egy faximile kiadása látható.)

SzaSzi

Forrás: wikipedia.org, web.archive.org, kb.se

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára

2021.03.26