A ciszterci rend 1182-ben telepedett le Zircen, rendházat és templomot építettek, de ez – sajnos – a török háborúk idején elpusztult. Az újjáépítés csak 1727-ben kezdődött el. 1844-ben a barokk rendházat bővítették, és itt kapott helyet a könyvtár, mely a tanítórenddé váló szerzetesek életének tükörképe lett. A gyönyörűséges nagyterem 1857-ben készült el.

A 65 ezer kötetet számláló bibliotéka állományát Sziléziából hozott latin és német nyelvű könyvekkel alapozták meg. Lassan gyarapodott a gyűjtemény, de a szerzetesek felismerték, hogy a tanításhoz nagyobb és „tudományosabb” fejlesztés szükséges. Öröklés és felvásárlás útján hozzájutottak néhány tudós (pl. Hoffmann József fehérvári orvos, Fejér György történettudós, Horváth József fehérvári püspök) magánkönyvtárához, de minden egyéb lehetőséget is kihasználtak, hogy sokszínű és értékes kínálatot tudjanak biztosítani a tanulni és művelődni vágyóknak. Egyre több lett a magyar nyelvű mű, és bár a könyvek nagy része hittudományi témájú, gyűjtötték a legfontosabb természettudományi és történelmi munkákat, vásároltak szabadkőműves kiadványokat, megszerezték a korabeli francia forradalmi kiáltványt, sőt Marx A tőkéjének első kiadását is.

A könyvtárban 70 ősnyomtatvány található, azaz 70 olyan mű, melyet a könyvnyomtatás feltalálásától (1450-es évek) 1500. december 31-ig készítettek Európában szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel. A gyűjtemény közel 400 antikvával, 16. században nyomtatott könyvvel is büszkélkedhet. E könyv- és kultúrtörténeti ritkaságok közül több Magyarországon csak itt lelhető fel. A legrégebbit, Ambrosius De offídis című munkáját 1470 táján Ulrich Zell nyomtatta Kölnben, de megtekinthető Petrarca olasz nyelvű költeményeinek 1491-92-es kétkötetes velencei kiadása is. Szintén nagyon gazdag a könyvtár 17-18-19. századi anyaga, melyek már folyóiratokat, kisnyomtatványokat, térképeket és zenei műveket is tartalmaznak.

A 19. század végére az állomány nagysága szükségessé tette a bibliotéka bővítését, ekkor alakították ki a kistermet, melyben 10 ezer kötet kapott helyet. Ez messze nem olyan pompás, mint a nagyterem, a hangulata komolyabb, bútorzata kevésbé díszes, de itt vannak kiállítva a legérdekesebb és legértékesebb könyvritkaságok, mint például a legrégebbi magyar nyelvű kiadvány 1571-ből, Werbőczy Tripartitumának (Hármaskönyvének) fordítása. Megcsodálhatjuk Euklidész Elemek c. művét (1591), egy Bessenyei-művet (1777), egy kilencnyelvű Bibliát, és még sok szépséges kincset.

1950-ben megszűnt a ciszterci rend Magyarországon, a könyvtár állami tulajdonba került. 1953 óta az Országos Széchényi Könyvtár gondozza. 1955-ben nyitották meg az olvasók és a látogatók előtt, és ekkor vette fel Zirc nagy szülötte, Reguly Antal néprajzkutató, utazó, a magyar finnugorisztika kiemelkedő képviselője nevét.

Nemcsak a könyvek, hanem a környezet, a berendezés is muzeális érték. A nagyterem terveit Leopold Peíss készítette. Mértéktartó, de képzeletgazdag építészeti megoldások jellemzik, melyhez tökéletesen illeszkedik a Wilde Mihály zirci asztalosmester által alkotott faberakásos berendezés. Az intarziák főleg bakonyi fafajtákból készültek. A gyönyörűséges mennyezetet stukkókazetták díszítik, a padló önmagában is remekmű. A galériához az ún. Vöröstorony csigalépcsőin lehet felmenni, ez szintén kézzel faragott. A teremben látható egy 18. és egy 19. század eleji óra is, valamint egy csodálatos faberakásos asztalon fatáblás bőrkötésben az 1696-ban Párizsban megjelent Ciszterci Graduale.

1973 óta a Reguly Antal Műemlékkönyvtárnak három fő feladata van: 1. megőrzés, gondozás, bemutatás; 2. kutatások támogatása; 3. az adott régióhoz (Bakony, Balaton) köthető helytörténeti anyag gyűjtése. Fontos változást jelentett, amikor a Bakonyi Természettudományi Múzeumot 1978-ban leköltöztették az apátsági épület első emeletére, így a bibliotéka megkaphatta a helyiségeit, ahol irodát és olvasótermet alakítottak ki.

1985 őszén nagy kár érte a gyűjteményt, ugyanis betörés történt, melynek folyamán 3 értékes művet tulajdonítottak el a tolvajok: a Schedel-krónika latin nyelvű változatát, a Thuróczy-krónika augsburgi kiadását, valamint Matthias Quadus Fasciculus Geographicus-ának 1608-ban nyomtatott példányát. A betörőket elfogták ugyan, de csak két könyv került vissza – azok is sérült állapotban –, a Quadus-műnek teljes egészében nyoma veszett. Az eset hatására riasztókat és rácsokat szereltek fel az épületben.

A műemlékkönyvtárba 1998-ban érkezett meg az első számítógép, de ezt még csak adminisztrációs feladatokra használták. 2003 óta folynak a könyvtári munkálatok is computereken, 2007 óta pedig a Corvina integrált könyvtári rendszert használják, melynek következtében a feldolgozott művek elérhetők az online katalógusban, valamint a Muzeális könyvtári dokumentumok nyilvántartásában és a MOKKA-R-ben (Magyar Országos Közös Katalógus – Régi Nyomtatványok).

tmoni

Fotógaléria: A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár

21 kép

 

Forrás: Wikipédia, Országos Széchényi Könyvtár, Illés György: Mesélő könyvtárak (Móra, 1984), Keresztury Dezső: Híres magyar könyvtárak (RTV-Minerva, 1982), A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 3K

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép. A 13-21. fotók a szerző saját felvételei.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Műemlékkönyvtáraink