406

Hadrianus síremléke, az Angyalvár

Remekművek világszerte 32. rész – tmoni írása

angyalvar-roma

Az Angyalvárként is ismert Hadrianus-síremlék egyike a világ legszebb ilyen jellegű építészeti alkotásainak. Róma központjában, a Tevere partján áll a henger formájú sírépítmény, melyet a Ponte Sant’Angelo köt össze a várossal. 1980 óta a UNESCO világörökségi helyszíne.

Hadrianus (117-138), a császárok korának legnagyobb műpártolója 135 és 139 között építtette magának és utódainak a Mausoleo di Adrianót a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Nem készült el időben, ezért halála után Antoninus Pius fejeztette be, s helyezte el benne elődje hamvait. 217-ig a római uralkodók temetkezőhelye volt, a későbbi évszázadokban pedig katonai erődként funkcionált mint az Aureliusi Városfal védelmi rendszerének egyik láncszeme. A római polgárok utálták az építményt, mert túl sok harc folyt érte, túl sok vér tapadt hozzá, ezért le akarták bontani – de szerencsére csak a márványborításig jutottak. Síremlék és erődítmény már volt – ezután a katolikus egyház használta. Először III. Miklós pápa – menekülési útvonalnak szánva – titkos alagutat (Passetto di Borgo) építtetett a Vatikán és az Angyalvár közé, majd az avignoni fogságból hazatérve pápai fellegvár lett belőle, ezért átépítették, sőt bővítették (pl. bástyák, pápai lakosztály). 1870-ben államosították, és börtönként, ill. kaszárnyaként működtették. 1905-ben restaurálták, 1933 óta múzeum.

angyalvar-roma

Az antik Horti Domitia (Domitius kertjei) helyére épített mauzóleum mai nevét (Castel Sant’Angelo) 590-ben kapta, mikor a pestis pusztított a városban, és I. Gergely pápa – a legenda szerint – járványűző körmenet közben a vár tetején Szent Mihály arkangyalt látta, amint éppen visszahelyezi hüvelyébe a büntetés kardját, ezzel jelezve a megpróbáltatások végét. Ezért került az épület tetejére a császár szobra helyett Baccio da Montelupo Szent Mihályt ábrázoló alkotása, melyet 1753-ban lecseréltek a Peter Anton von Verschaffelt által készített bronzszoborra.

A szépséges épület az Angyalhídon (Ponte Sant’Angelo) át közelíthető meg, melyet 10 angyalszobor ékesít, s mindegyikük a Passió egy-egy szimbólumát tartja a kezében. Kettő Giovanni Lorenzo Bernini munkája, a többi pedig a tanítványaié. A hídról a legimpozánsabb az Angyalvár látványa: a gigantikus téglafalak ágyúgolyó-nyomokkal, a 84 méter élhosszúságú, négyszög alakú alapépítmény és a 60 méter átmérőjű monumentális henger.

angyalvar-roma

Ennek belsejében 4 kamra helyezkedik el, melyeket spirális feljáró vesz körül. Ez vezet a cinterembe, ahol Hadrianus hamvait őrzik urnában. Egy márványtáblán a császár verse olvasható: „Animula vagula blandula / hospes comesque corporis / quae nunc abibis in loca / pallidula rigida nudula /nec, ut soles, dabis iocos?” (Lelkecske, kóborka, dévajka / Testem vendége, s társa te / Mely tartományba utazol? / Dermedtbe ködösbe, sápadtba, / Kis tréfáidnak vége már.)

Az Angyal-udvaron (Cortile d’Angelo) gúlába rakott ágyúgolyók és egy márvány angyalszobor látható, s innen nyílik egy hadtörténeti múzeum is, ahol antik kincsesládákat (állítólag ezekben menekítették ki a pápák a Vatikán fő értékeit veszély esetén), freskókat és az erőd építésével kapcsolatos dokumentációt őrzik. Megtekinthetők még a börtöncellák is (itt sínylődött például Benvenuto Cellini és Giordano Bruno is), valamint a pápai lakosztály.

angyalvar-roma

Az épület jelenlegi arculata a reneszánsz korában alakult ki. A kifinomult pápai lakosztályban pompás freskók díszítik a termeket. A gyönyörű Sala Paolina falait Raffaello tanítványai, Perin de Vega és társai díszítették mitológiai témájú falfestményekkel. Itt található a világ egyik legművészibb fürdőszobája is, ahol Giulio Romano alkotásaiban gyönyörködhetünk a falakon.

A csillag alakú Angyalvár a földkerekség leghatalmasabb mauzóleuma, másfél évezredes fejlődés, sorozatos átépítés eredményeként az Örök Város emblematikus emlékművévé vált. Elkápráztat gyönyörű építkezésével, rejtelmes alagútjaival, útvesztőivel, börtöneivel, antik olajtartóival, csodálatosan szép árkádjaival. Arról nem is beszélve, hogy a IV. Pius által építtetett, az egész épületet körbefogó galériáról, valamint a tetőteraszról gyönyörű a kilátás, s még az sem rontja el az élményt, hogy az embernek rögtön az jut eszébe, hogy Tosca innen vetette magát a mélybe Puccini egyik legismertebb operájában.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Róma Szenvedély, Utazasok.org, Róma Direct Connection, Olaszországi Utak, Utazás Nyaralás Info, Hetedhétország, Utazom.com

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában

2021.03.14