282

100 éve született Astor Piazzolla zeneszerző

Nagy Mária írása

astor-piazzolla

Füst, zene, tangó – mindezektől elválaszthatatlan volt Astor Piazzolla: Argentína XX. századi muzsikus szentje 100 évvel ezelőtt, 1921. március 11-én született Mar del Platában, egy emigráns olasz családban.

Gyerekkorát New Yorkban, Bronxban töltötte, itt kezdett el zenét tanulni a fodrász édesapjától kapott harmonikán, egy bandoneón. Ezután zongorázni oktatta a magyar származású Wilder Béla, ő szerettette meg vele Bachot. Az argentin tangó mestere, Carlos Gardel segítségével filmszerepet is kapott (egy rikkancsot alakított), majd turnéra hívta zenekarával. Piazzollát azonban apja nem engedte el – mintha megérezte volna, hogy a repülőgép, amellyel utazott volna, lezuhan.

1937-ben, tizenhat éves korában hazatértek Argentínába, egyenesen Buenos Aires-be, ahol különböző koncerteket adott, és a neves Anibal Troilónak készített tangó-átdolgozásokat. 1940-ben a fővárosban fellépő Arthur Rubinsteinnek írt egy darabot, amely annyira megtetszett neki, hogy beajánlotta Piazzollát a kor legnagyobb argentin zeneszerzőjéhez, Alberto Ginasterához. Itt ismerkedett meg Bartók, Ravel és Sztravinszkij műveivel.

Néhány évvel később megalakította saját zenekarát, az Orquesta del 46-ot, amellyel saját szerzeményeit mutatta be. 1946-ban írta első igazi tangóját El Desbande címmel. A Buenos Aires-i Filharmonikusoknak szerzett szimfóniájának bemutatója botrányba fulladt, mert a zenekarban egy harmonikás is helyet foglalt. Azonban felfigyeltek rá, és elnyert egy párizsi ösztöndíjat. Itt a híres Nadia Boulanger tanítványa lett. Élete ekkor változott meg, azt a tanácsot kapta: „Piazzolla ott van, sose hagyd el.

Visszatért a tangóhoz, de közben a dzsessz és a klasszikus zene elemeit is felhasználta, új harmóniákkal kísérletezett. Ebből született meg a tango nuevo. 1960-ban megalapította a Quinteto Nuevo Tango nevű együttest, amelynek több mint 750 szerzeményt írt. 1976-ban Pinochet katonai diktatúrája elől külföldre menekült, hét évig élt Olaszországban. Leghíresebb darabját, a Libertangót Milánóban vette fel, amelynek azóta számtalan feldolgozása született, ez az egyik legtöbbet játszott szerzeménye. Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics számára csellószonátát is írt.

Hazájában, Argentínában csak később kezdték elismerni és felfedezni, de végül felismerték benne a tangó megmentőjét. Először még a költő Jorge Luis Borges is rossz szemmel nézte, pedig az ő egyik elbeszéléséből írta az El Tangó című művét. A Buenos Aires-i egyetemen fakultatív tantárgy lett Piazzolla.

A tangók mellett filmzenéket is írt, több mint háromezer művét számolhatjuk össze. 1986-ban César-díjat kapott az El Exilio de Gardel című film zenéjéért. Maria de Buenos Aires címmel még operát is komponált. Utolsó koncertjét 1990 júliusában adta Athénban, majd egy párizsi turnén agyvérzést kapott, amelyből soha nem épült fel teljesen. 1992. július 4-én halt meg Buenos Aires-ben.

Astor Piazzolla már életében klasszikussá vált. A tangó legnagyobb mestere volt, melyet a kortárs zene részévé tett – a műfajt a bordélyházakból, füstös kocsmákból az elegáns koncerttermek világába emelte. Zenéjére nagy hatást tett a dzsessz, illetve Johann Sebastian Bach. Gidon Kremer hegedűművész sokat tett a népszerűsítéséért. A Terry Gilliam rendezte 12 majomban, Wayne Wang Egy füst alatt – Beindulva című filmjében, valamint a Szépséges fiatalság című alkotásokban is az ő zenéjét hallhatjuk.

Piazzolla nevét viseli szülővárosa, Mar del Plata repülőtere, valamint a Buenos Aires-i konzervatórium. Népszerűsége napjainkban is tart, nem csak „élt, de él és élni fog”.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, Várkonyi Tamás: Tangóopera a Tháliában: Astor Piazzolla-estek a fesztiválon.= In.: Gramofon, 2004. Tavasz, 34. p.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.03.11