Van tehát Alsólendva és Felsőlendva, ez utóbbit egy 333 méter magas bazalttufa sziklára rakták, és a falak jelenleg egy fél hektáros belső udvart vesznek körül. A hagyomány szerint templomos lovagok vára állt itt először, de az biztos, hogy III. Béla 1183-ban Felsőlendvát és a környékét is a Szentgotthárdon megtelepülő cisztercitáknak adta. A várat akár ők is építhették, hiszen a gotthárdi kolostort is megerősítették, de az biztos, hogy II. Ottokár 1269-ben elfoglalta, és tőle V. István emberei, többek között Bana ispán csak ostrommal tudták visszavenni. Ezt a Bana ispánt aztán egy hajítógép kő lövedéke meg is ölte az ostromban, erről pedig arra következtethetünk, hogy már akkor tekintélyesebb vára volt Felsőlendvának. Ottokárt aztán IV. Kun László könnyűlovassága „vette le a térképről” Morvamezőnél, Felsőlendvát pedig a vidám életű király Gutkeled nembeli Amádénak adományozta.

Felsőlendvát Nagy Lajos is cserélgette (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A család kihaltával a Nagy Lajosra visszaszálló vár 1358-ban királyi adományként Kont Miklós nádorhoz került. Aztán a lovagkirály gondolt egyet, és a már Horvátországban lévő Újlakra (Ilok) cserélte a nádorral Felsőlendvát. Így lett Kont Miklós a nagy hatalmú Újlaki család megalapítója. Majd 1365-ben megint csak történt egy csere, Nagy Lajos miskolci birtokáért cserébe Szécsi Miklós nádornak adta a felsőlendvai várat. A Szécsiek pedig talán a legtovább, 1684-ig voltak birtokban itt, aztán kihalt ez a család is. Viszont ők voltak azok, akik a török portyák ellen jelentősen megerősítették Lendvát, majd pedig ide is megérkezett a Batthyány família, utánuk a Szapáryak, végül aztán a Nádasdyak kezébe került a birtok. Akik a háborúk megszűntével kényelmes kastéllyá alakították át, amelynek állítólag 365 helyisége volt. 1751-ben az egyik toronyból kápolnát alakítottak ki, mely elé barokk templomtornyot is építettek. Végül ide telepítették levéltárukat és műkincseiket is.

A bástyából kápolna lett, elé barokk torony került (Wikipédia)

A 19. században aztán voltak itt birtokban a Dietrichstein hercegek, a Herbstein família, de az Almásyak is. Tőlük a század második felében a Széchenyi család vette meg, egészen pontosan Széchenyi Tivadar, hogy a família birtokában is maradjon egészen Trianonig. 1920 után pedig Hartner Géza nagybirtokos kezébe került, majd Nándor fiáé lett, aki Muraszombat polgármestere is volt. Aztán 1945-ben ide is megérkeztek az oroszok, és el is vittek mindent, amit csak mozdítani tudtak. De ez még nem volt elég, kaszárnyát rendeztek be a várkastélyban. Majd Tito, a későbbi „láncos kutya” elérte, hogy elmenjenek, helyükre civil lakók jöttek. A kastély pedig le is pusztult, a közelmúltban láttak hozzá máig is tartó felújításához.

Címlapkép: Légifelvételen (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu