385

100 éve született Romhányi József, a ''rímhányó''

Nagy Mária írása

romhanyi-jozsef-montazs

Néha légy bolond, egy kicsikét...” Dr. Bubó, Frédi és Béni, Mekk mester mind gyerekkorunk kedvenc mesehősei. Az író, költő, műfordító, érdemes művész Romhányi József tette őket felejthetetlenné, aki pontosan 100 évvel ezelőtt, 1921. március 8-án született.

Nagytétényben látta meg a napvilágot félig zsidó, félig katolikus családban. Már a ciszterci gimnáziumban kimagaslott nyelvtehetsége, ógörögből tanulmányi versenyt nyert, és a latinból is jó eredményeket ért el. Majd a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában végezte tanulmányait. A Zeneakadémián brácsázni tanult, ám baleset érte, eltörött az ujja, így váltania kellett, ezért végül opera szakon végzett.

Aztán közbeszólt a második világháború: 1944-ben orosz fogságba került, itt majdnem meghalt, hastífuszt kapott. Vidámsága, humora mindig kisegítette őt a bajból, saját vallomása szerint a hadifogságban lett zenész. A Cseh Filharmonikusok katonatagjaival lágerzenekart alapítottak, és rendszeresen fel is léptek. Az oroszok szerették a zenét, megkedvelték őt, a konyhára került. Itt tanult meg főzni, amely tudományát később is kiválóan kamatoztatta.

Miután hazatért a frontról, megpróbált munkát keresni. Verseket írt különböző lapokba. A háború borzalmai után az emberek vágytak a vidámságra. Mivel televízió még nem volt, így a színházakban, szórakozóhelyeken töltődtek fel. Romhányi Várkonyi Zoltán segítségével (aki osztálytársa volt) konferansziéként lépett fel óriási sikerrel. Akkoriban hatalmas éjszakai élet zajlott Budapesten, legendás helyeken szerepelhetett. A haknik meghozták számára a sikert, a szórakoztatóipar fontos személye lett.

Az irodalom és a zene mindig fontos szerepet töltött be az életében. 1951-től a Magyar Rádióban dolgozott dramaturgként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál volt művészeti vezető, innen került 1960-ban a Magyar Televízióhoz, a szórakoztató rovathoz. 1962-től haláláig a Magyar Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott, évtizedekig vezette az ún. sanzonbizottságot is. A hatvanas években abbahagyta a fellépéseket.

Romhányi József a magyar nyelv kiváló ismerője volt, valóságos nyelvzseni. Szellemes, ötletes, bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta meg a „rímhányó” jelzőt, bár egyesek szerint ő maga találta ki és terjesztette el a nevével való „játékot”. Zeneakadémiai végzettsége, az opera tanszak élete végéig fontos szerepe játszott a karrierjében. Lefordította Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja, illetve Orff Az okos lány című operájának és Strauss A denevér című operettjének librettóját, és az ő nevéhez fűződik a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák című világhírű musical fordítása is (sajnos a premiert már nem láthatta). Pályája során több komolyzenei mű szövegkönyvét is ő írta, így Sugár Rezső Hunyady című oratóriumának, Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond, valamint Ránki György Muzsikus Péter című operájának is ő volt a szövegírója. A Két vallomás című, 1957-es filmben felcsendülő örökzöld sláger a Párizsban szép a nyár szövege is az ő nevéhez fűződik, amelyet Horváth Tivadar tolmácsolásában hallhattunk.

Igazán híressé és méltán népszerűvé a rajzfilmsorozatok tették: A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó), a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki. Utóbbi több mint negyven epizódjához írt bravúros magyar szöveget, amely sokak szerint jobb volt, mint az eredeti. 1983-ban Szamárfül címmel megjelent saját verseskötete, amelyben állatverseit gyűjtötte össze. (Az emlékév keretében most a POKET gondozásában, zsebkönyv formájában is kiadásra kerül márciusban.) Ezenkívül gyerekkönyvei is megjelentek: Mese az egér farkincájáról (verses mese, 1966); Tíz pici coca (verses képeskönyv, 1969); Mézga Aladár különleges kalandjai (1974); Doktor Bubó (humoros, rajzos elbeszélésciklus, Ternovszky Béla rajzaival, 1979). A Nepp József rendezte Hófehér és Dargay Attila Lúdas Matyi című rajzfilmjében is dolgozott.

Rendkívül szoros és szeretettel teli volt a kapcsolata lányával, Ágnessel, akivel együtt is dolgozott. Bármennyi munkája is volt, mindig jutott ideje a családjára, a közös balatoni nyaralásokra. Legendás vendéglátó hírében állt, hatalmas családi, baráti összejövetelek zajlottak nála.

Romhányi József 1983. május 7-én, 62 éves korában, hosszan tartó súlyos betegségben halt meg. Az elismerések sajnos elkerülték őt: az 1983-ban megítélt Érdemes művész-díjat már nem tudta átvenni, 1986-ban posztumusz eMeRTon-díjat kapott. 100. évfordulója alkalmából a Móra Kiadó a Doktor Bubó újrakiadásával készül, valamint a Centrál Színház is rendhagyó premierrel ünnepel, a Vérszipoly című zenés rímdrámát mutatják be az emlékére.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia.hu, eletigenlok.hu

2021.03.08