124

Mágia


czovek-istvan-a-magyias-ezermester

A társasági életnek minden korban megvoltak a maga sajátos vonásai, de valószínűleg az összegyűltek szórakoztatása mindig is hozzátartozott az idő kellemes múlatásához. A XVIII-XIX. században már komoly szakirodalma is volt a házi bűvésztrükköknek, tréfás, félrevezető játékoknak, szemfényvesztő produkcióknak. Így aki a báli szezonban a kötelező táncmulatságok mellett egyéb módon is vendégei kedvében akart járni, elég volt csak beszereznie egy-két „mágiás” könyvet. Német nyelven jó néhány jelent meg, ám magyarul Czövek István az első ilyen válogatást tette közzé 1816-ban. Valószínűleg ő volt az úttörő.

A mágyiás ezermester című munkájában javarészt germán nyelvterületen kiadott könyvek mutatványaiból szemezgetett. Czövek István nem is titkolta el a forrásokat. Az 1777. decemberében született alsóvadászi jogász már csak tanult hivatása miatt sem akarta sajátjaként feltüntetni mások mutatványait, bár a szerzői jog a XVIII. században legfeljebb „formálódó” módon tűnt elő. Czövek valódi aufklerista volt, a felvilágosodás eszméjének híve. Nyomtatásban megjelent műveinek többsége fordítás, történeti és irodalmi alkotások korának nagy eseményeiről. És persze kuriózumok, a mindenkori bulvárhírek, mint amilyen az Európai híres zsiványok, útonállók, tolvajok. Nemcsak jogász, hanem teológus is, a losonci iskola professzora. Ízig-vérig századfordulós kálvinista értelmiségi. Losonci évei után Pesten lett ügyvéd. Antikvár árveréseken legkeresettebb munkája nem a jezsuita Kelemen Imre professzor jogi alapvetésének fordítása, a Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások, és talán még csak nem is híres méhészkönyve, vagy a Buonaparte Napoleon levelei. Ritkasága miatt a gyűjtők inkább A mágyiás ezermesterre vadásznak, amely egyébként reprintben is megjelent 1973-ban, 5×6 cm-es minikönyv változatban. Ma már nem sokan tudják, de nem a zseniális Grätzer József – az első világháború hőse, Karinthy Frigyes titkára, a Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok szerzője – volt első ebben a műfajban.

czovek-istvan-a-magyias-ezermester

Czövek István 1816-ban kiadott A mágyiás ezermestere (Magyar Ferences Könyvtár CC BY)

Hanem dr. Czövek Karl von Eckartshausen műveiből vett példákat, főként a Die Gaukeltasche oder vollständiger Unterricht in den unterhaltendsten Taschenspieler- und Karten-Künsten und anderen Belustigungen aus der natürlichen Magie címűből. Eckartshausen egyébként minden zsonglőr- vagy bűvészzsák mellett elég különös életű ember volt. Korabeli kifejezéssel szólva fattyú, de erre maga is utalt névválasztásában, amely édesanyja – a gróf gazdatisztjének leánya –, Marie Anne Eckart és apja, Karl von Haimhausen nevének házasítása. A „von” pedig a furcsa közjogi állapotot jelzi, hogy apja, bár nevére nem vette, mindenben támogatta. Eckartshausen is a felvilágosodás gyermeke, rövid ideig illuminátus, a Bajor Tudományos Akadémián Ferdinand von Sterzingerrel együtt nagyon bizarr alkimista kísérletek résztvevője. Megannyi furcsa, nehezen értelmezhető érdeklődés mellett Eckartshausent ma leginkább misztikus írások szerzőjeként tartják számon, bár ezek a művek is magyarázatra szorulnak a mai olvasók számára. A Felhő a szentély mögött című könyve hat éve magyarul is megjelent a hazai rózsakeresztesek kiadásában. Úgy tűnik, Eckartshausen életművében keveredik a természet érthetetlen vonásai iránti érdeklődés – mint például a magnetizmus, a kémia és más furcsaságok – és a misztika, vagy amit annak gondolt. Ahogyan ez a maga korában, a „felvilágosult” XVIII. században oly természetes volt.

czovek-istvan-magyar-hazai-polgari-maganos-torvenyrol

Czövek uram azért komolyabb dolgokkal is foglalkozott (Országgyűlési Könyvtár PDM)

Talán éppen ezért hangsúlyozta Czövek István, hogy A magyiás ezermester a „babonaság, kísértés, bűvölés, bájolás mesterségében vetett erős hitnek meggyengítése kedvéért” született. És persze elsősorban a „társaságos víg mulatságnak s időtöltésnek okáért”. Czövek úr Eckartshausen mellett egy hazai munkát is használt, Johann Michael Wagner Pesten, 1816-ban, Hartleben Konrád Adolf nyomdájában kiadott könyvét, valamint a titokzatos Philadelphia nyomtatásban is megjelent írását. Philadelphia 1808-ban napvilágot látott varázskönyve, a Das kleine Zauberbuch valószínűleg a kor legjobb itáliai hagyományait vitte tovább, amire a társszerző, a könyv megjelenésekor már néhai Giuseppe Pinetti (1750-1800) neve is utal. És hogy miféle trükköket kínált dr. Czövek? Rendkívül sokfélét. Egyszerű asztali tréfa például, hogy a felszolgáló lila káposztát hoz. „Veres káposztával igen rendes tréfát csinálhatsz az asztalnál” – írja Czövek. „Ha annak a’ leveleit forró vízben megfőzöd, zöld színű lesz. Ekkor aprítsd meg salátának, add fel az asztalra, holott is osztán eczetet, és olajat töltvén reá, majd meglásd, hogy ismét szép veres színű lesz.” Bár nekem ez nem sikerült, lehet, hogy a XIX. század elején még másféle káposzták voltak. De a vízüveges trükk biztosan bejön mindenkinek: „Ezzel az afrikaiak még mái napig is szokták magokat múlatni, és vele varázslást űzni. Három tojás fejérjében habarj vagy sodorj el egy borsó szemnyi kénesőt, és osztán töltsd ki azt egy üveg pohár hideg vízbe, majd meg lád, mennyi vidékeket, völgyeket ’s tornyos városokat fogsz abban látni. A’ vizet, minekelőtte a tojás fejérjét bele töltenéd, megfestheted világos vagy setét sárga színűre is, egy kevés sáfránnyal, ha azt egy tiszta ruhátskába bekötöd, és a’ vízbe bele akasztod.

czovek-istvan-somlyai-bathori-istvan

Báthori István fejedelem és lengyel király életéről is írt (Evangélikus Egyház Miskolc CC BY-NC-ND)

A Gyöngyösi Ferences Könyvtárba Fabanay Balázs, a Legszentebb Üdvözítőről nevezett Ferences Rendtartomány szerzetese hagyatékából került egy példány Czövek „mágiás” könyvéből. Fabanay 1804-ben született a Trencsén vármegyei Rajecen, 1822-ben lépett a rendbe. Éveken keresztül volt gimnáziumi tanár, retorikát adott elő Jászberényben és Gyöngyösön, valamint filozófiai lektor a hittudományi főiskolán. 1856-ban halt meg Szabadkán, ahová házfőnöknek nevezték ki. E könyve alapján társaságkedvelő ember lehetett.

Címlapkép: Illusztráció Czövek mágiás könyvéből (Magyar Ferences Könyvtár CC BY)

Fáy Zoltán
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.02.25