100 éve született Zdeněk Miler, a 65 éves Kisvakond megteremtője


zdenek-miler-kisvakond.

Egy véletlen sodorta a rajzfilmes pályára, egy másik véletlen hozta az útjába a Kisvakondot. Hogyan lett egy propagandafilmnek indult rajzfilmből világsiker? Miért lehet ma is aktuális a történeteinek üzenete? 100 évvel ezelőtt, 1921. február 21-én született a világhírű cseh illusztrátor, rajzfilmrendező, forgatókönyvíró Zdeněk Miler.

Ahogyan Magyarországon számos kiemelkedő tehetségű magyar alkotó fordult kényszerűségből a gyerekirodalom felé a 2. világháború után, úgy lett a prágai iparművészeti egyetemen tanuló Zdeněk Milerből is animációkészítő. Filmes munkáit 1942-ben kezdte, 1945-ben pedig Európa máig egyik legismertebb filmstúdiójának frissen induló animációs részlegéhez, a Bratři v tritku stúdióba került, ahol a korszak számos jelentős rajzfilmes szakemberével dolgozott együtt. Miler azonban nem csak gyerekeknek készített filmeket. Első felnőtteknek szóló animációja, A milliomos, aki ellopta a Napot központi alakja a gazdag, habzsoló, másokkal nem törődő kövér figura több esetben visszaköszön gyerekeknek szánt műveiben.

A kor lehetőségeiből adódóan alkotásai többnyire valamilyen propaganda eszközeként készültek, a legtöbb esetében mégsem érződik a didaktikus nevelési szándék. Valódi művészként, családapaként, ismerve a gyerekek igényeit és a nyugati alkotók, például a Disney stúdió munkáit, a gyerekek számára élvezhető, szerethető filmeket készített. Meséiben nyíltan vállalja nézeteit, gyakran mutat rá a felnőttek – így a társadalom – hibáira olyan módon, amit a gyerekek is könnyen megértenek.

1953-as első állatos rajzfilmje egy baromfiudvarban játszódott, aztán 1956-ban megjelent Kisvakond, aki egy séta közbeni véletlen botlás eredményeként bucskázott be egy textilipart bemutató propagandafilmbe, méghozzá kék kertésznadrágban. A vakond nadrágja című rajzfilm számos díjat, többek között a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Oroszlánt kapott. Bár a legtöbben a vakondot ismerik, Miler számos további mesét készített a tücsökről, egy kíváncsi kiskutyáról, egy kék cicáról, akit a mássága miatt csúfolnak, a világ leggazdagabb verebéről, aki végül rájön, hogy van fontosabb dolog is annál, hogy az összes mag a miénk legyen, egy hernyóról meg egy kisfiúról, egy rajzolt lány és egy jégvirágherceg szerelméről, sőt egyszerű négyzetekről és háromszögekről is.

A legtöbb történetben szereplő, 65 éve született vakond figura gyermeki kíváncsiságával, segítőkészségével, kreatív újrahasznosító lelkesedésével hamar belopta magát a gyerekek és felnőttek szívébe világszerte, melyben nagy szerepe volt annak, hogy a rajzfilmek szereplői az első szériát leszámítva nem beszéltek, és mégis bárki könnyen megérthette őket. Népszerűségét támasztja alá az is, hogy 10 éve az űrbe is őt vitte magával a NASA egy űrhajósa.

A közel 50 Kisvakond film mellé sorra készültek a könyvek is. A történetek megalkotásában Miler több alkotótárssal is együtt dolgozott: többek között Eduard Petiška költővel, Hana Doskočilová írónővel, Iva Hercíková pedig a mai címén A kíváncsi kutyus című történetek születésekor kooperált vele. Az első Kisvakond könyv 1971-ben jelent meg magyarul a Móránál Fazekas Anna fordításában, majd még ugyanebben az évben napvilágot látott A világ leggazdagabb verebe című mesekönyv Donászy Magda, 1973-ban A kíváncsi kiskutya szintén Fazekas Anna fordításában. Miler könyveit a 90-es évekig a Móra Kiadó, majd egy évtizedig a Helikon adta ki, végül a 2000-es évek elején a jogok ismét visszatértek a Mórához.

Büszkék vagyunk rá, hogy Zdeněk Miler örökzöld történeteit és barátságos, találékony, életrevaló figuráit bemutathatjuk a mai gyerekeknek is. A művész zsenialitását mutatja, hogy ezek a történetek semmit sem veszítettek lenyűgöző képességükből, az újrahasznosítás, a kíváncsiság, az összefogás fontosságának üzenetét egy mai kortárs sem tudná szerethetőbben és befogadhatóbban átadni. Örülünk neki, hogy a klasszikus, nagy alakú mesekönyvek mellett a szülők örömmel használják kifejezetten babakezekbe készült lapozóinkat a színek, számok vagy épp az alapvető viselkedési szabályok megtanításakor. Később pedig biztos kézzel nyúlnak kirakóskönyveinkért, kreatív matricásfüzeteinkért vagy éppen óráskönyvünkért a polcra, hogy az ovisokat egy jól ismert barát segítse felkészülni az iskolára” – mondta el Vas Katalin, a Móra Kiadó kiadóvezetője.

A Zdeněk Miler műveinek magyarországi kiadói jogait kezelő Móra Kiadó számos meglepetéssel, eseménnyel készül nemcsak a februári, születésnapi hónapban, de egész 2021-ben a jelenlegi és leendő Kisvakond-rajongóknak. A kiadó Facebook rajongói oldalán szabadon használható évfordulós kisvakond keret, a budapesti Móra Mintaboltban (1066 Budapest, Jókai utca 6.) egy óriás kisvakond figura várja a gyerekeket és a felnőtteket egy közös fotóra minden hétköznap 12 és 18óra között február 26-ig. Akik szeretnének részt venni a közös megemlékezésben, elküldhetik kedvenc kisvakond könyvük, játékuk, relikviájuk képét a jatek@mora.hu címre, vagy üzenetben a Móra rajongói oldalán keresztül. Az összegyűjtött képekből a kiadó virtuális kiállítást szervez.

A Móra óvodásoknak szóló alkotói pályázatán február 15. és március 31. között várja a szabadon választott kreatív technikával (ceruza, zsírkréta, pasztellkréta, vízfesték vagy tempera, kollázs, gyurma) készült, kisvakondot és barátai ábrázoló alkotásokat. A pályázatról részletek itt olvashatók.

Különleges hír még, hogy a budapesti Király utcában várhatóan márciusban nyílik meg a Vakondbolt, melyben minden kis és nagy vakondrajongó megtalálhatja saját kedvencét.

Móra Kiadó

2021.02.21