A múlt század top tízes listáján előkelő helyet foglalt el a Singer és Wolfner kiadó által 1925-ben indított Százszorszép Könyvek sorozata. A Magyar Lányok magazinban a lelkes rajongók soron követhették a legújabb megjelenéseket, amelyek nemcsak izgalmas olvasmányok voltak, hanem erkölcsi és viselkedési mintát is mutattak a fiatal olvasóknak. A regényes történelmi életrajzok és más romantikus történetek igazi csemegéül szolgáltak a kandalló vagy a kályha melege mellett olvasgató, mesebeli hercegről álmodozó lányoknak. A gyönyörűen illusztrált és gondosan szerkesztett könyvek oldalain hol a történelmi múlt nagy és híres szerelemei elevenedtek meg, hol a bakfis lányok apró-cseprő hétköznapi gondjai.

Olvasó kisasszony tapétás szobában (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A sorozat alkotói között a korszak kedvelt írónői tűntek fel, köztük Tábori Piroska, Kosáryné Réz Lola, Altay Margit, Tutsek Anna, Zsigray Julianna, Gulácsy Irén vagy Dánielné Lengyel Laura. A női írók táborát és a sorozat nimbuszát erősítette a lányregények világába kiránduló Krúdy Gyula, akinek 1930 februárjában jelent meg második romantikus regénye a sorozaton belül, Az alispán leányai címmel. A Százszorszép Könyvek egyik bestsellerének számított Zsigray Julianna Erzsébet magyar királyné című regénye, mely 1937 karácsonyán a legendás királynő születésének 100. évfordulójára látott napvilágot. A Singer és Wolfner kiadó időzítése tökéletes volt, mivel a karácsonyi könyvpiacon pillanatok alatt elkapkodták a kötetet. „A regényéből nemcsak azt a kort ismerjük meg, amelyről, mint ’régi jó időkről’ emlékszik meg a ma meggyötört embere, de megvilágítja előttünk Erzsébet asszonyi lelkét is”, írta a kiadó ajánlásként. Bár a téli szünetben a lányok belefeledkezve olvasták a királyné viszontagságokkal teli életét, a könyv egyaránt kapott dicsérő és elmarasztaló kritikát is. Az írónőt nem riasztották el a fanyalgók, akik édes-búsnak, néhol sziruposnak nevezték történeteit, mivel a regényei ennek ellenére a korszak kedvelt olvasmányai voltak. Közülük a Szűts Mara házassága filmen is nagy sikert aratott.

Sisi hivatalos portréja (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Igazi farsangi olvasmánynak számított Dánielné Lengyel Laura 1939-ben megjelent Rhédey Claudia című regénye, mely a bécsi udvar 1830-as farsangját örökítette meg. A bál nevezetes esemény lett az erdőszentgyörgyi Rhédey-család életében, mivel ezen a mulatságon ismerte meg Claudia grófkisasszony – II. Erzsébet angol királynő üknagyanyja – jövendőbelijét, Sándor württembergi herceget. A mesés erdélyi táj Lengyel Laura más történelmi regényeiben is feltűnt. Az olvasók kedvencének számított Bornemissza Anna – A fejedelemasszony című kötet is, mely a könyv fülszövege szerint „Apaffy Mihály hitvesének, a nemeslelkű, kiváló erdélyi nagyasszonynak története s egyben korának, környezetének, az egész akkori történelmi időnek mesteri korrajza”.

Gulácsy Irén regénye (ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény PDM)

A Százszorszép Könyvek sorozat rajongóinak leveleit a Magyar Lányok szerkesztősége válaszolta meg. A jeligés levelek hol az új megjelenés után tudakozódtak, hol elragadtatásukat fejezték ki a kedvenc írónőjüknek. Például Töli jeligére a következő válasz érkezett: „Az utolsó farsangot csakugyan Zsigray Julianna írta. Még nem lehet megkapni könyvalakban, de hamarosan megjelenik. Farkas Imrének több könyve jelent meg kiadásunkban. Küldettünk könyvjegyzéket. Szívesen felelek levelére mindig.” Vagy a Hálás olvasó jeligére azt írta a Magyar Lányok szerkesztőségéből valaki: „Nagyon örülök, hogy Altay Margit: Kis hercegnő című regénye annyira tetszik az egész osztálynak.”

Címlapkép: Szász Endre: Olvasó lány (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY)

Fejes Katalin
Forrás: forumhungaricum.hu