96

A császár lerontatta, a tulaj nagyobbra, szebbre építtette


rohonc-var

S ahogyan a történelmi Magyarország nyugati szélein szokásban volt, Rohonc vára is kastéllyá szelídült az idők folyamán. Pontosabban itt, a Kőszegi-hegység déli végénél két vár is volt, de csak a Batthyány Ádám által építtetett négyszögletes alaprajzú erődítés maradt meg az utókorra.

Az 1292-ben először leírt nevű Rohoncot ekkoriban a hatalmas Németújvári család bírta, ők is építették az első erődítményt ide, mégpedig a Faludi-völgy nyugati oldalán lévő magaslatra. A Németújváriak, majd a belőlük lett Kőszegiek pedig igazi kiskirályok voltak a századfordulón erre, élükön Henrikkel, aki nádor és országbíró is volt. Fia pedig már Károly Róberttel dacolt, hogy halála (1309) után majd darabokra szakadjon a kiskirályság, aztán Károly Róbert a korona hatalma alá vonja birtokaikat 1327-ben, váraikkal, tehát Rohonccal együtt. A királyé lettek tehát a Kőszegi-hegység várai is, és nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk: bizony, Zsigmond volt az, aki Rohoncot Kőszeggel együtt hű emberének, Garai Miklós nádornak és leszármazottjainak adományozta. Aztán a nádor egy szem fiából, Lászlóból is nádor lett 1447-ben, aki pedig összetűzésbe keveredett az ifjú Mátyás királlyal. Már csak azért, mert a megegyezés ellenére az nem az ő leányát, hanem kényszerűségből Podebrád Katalint vette feleségül. Ezért aztán a sértett nagybácsival, Szilágyi Mihállyal és a később a király pártjára visszatérő Újlaki Miklóssal összeesküdtek, és III. Frigyest hívták meg a magyar trónra.

rohonc-var

Rohonc 1901-ben (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán Mátyás közéjük csapott, de ekkor már László nem élt, Rohonc viszont közben 1445-ben III. Frigyes birtokába került. Akitől Mátyás ostrommal vette vissza, és a romos várat ágyúmesterének, Margenwerdwer Jakabnak adta 1478-ban. Tőle vették meg aztán 1490-ben, a nagy király halálának évében a szalónaki rablólovag, a Grácban tőrbe csalt és rapid módon lefejezett Baumkirchner András fiai, Vilmos és György. Rohoncra végül a XVI. század húszas éveiben megérkezik a Batthyány família, s a városka a család egyik ágának birtokközpontja lesz. 1532-ben a Bécs ellen induló török sereg portyázói dúlják fel, talán ezért is épült aztán új, négyszögletes vár a Mátyás ostromában leromlott helyett a település szívébe. Itt találkozott a protestánssá lett Batthyány Boldizsár fia, Ferenc (1573-1625) Bethlen Gábor fejedelemmel 1620 októberében, amiért 1622-ben megérkeztek Collato tábornok komor hadai, és feldúlták a várat. Amit a Bécs kegyeibe visszatérő főlovászmester és soproni főispán Ferenc azon nyomban újjá és nagyobbá is építtet. Itt lesz később a kvártélya Batthyány Ádám (1662-1703) huszárezredének, amelynek élén ott vitézkedik Esztergom, Buda és Kanizsa 1690-ben megesett visszafoglalásánál is.

batthyany-i-adam

A családot grófi címhez juttató Batthyány I. Ádám (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Hogy aztán 18 esztendő múlva már Bottyán János és Béri Balog Ádám csapataira támaszkodva Kisfaludy György brigadéros uram vidám kurucai bírják a várkastélyt. De ő már 1709-ben ismét a császár hűségén van, Rohonc, kastéllyá szelídülő várával pedig marad a Batthyány család birtoka egészen 1945-ig.

Címlapkép: A mai állapotok légifelvételen (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.02.16