Egy átlagos falusi fémmunkás szerszámokat, edényeket, fegyvereket készíthetett az akkoriban rendelkezésre álló anyagokból, leginkább rézből és bronzból. Nagyon meglepő tehát, hogy 1833. október 11-én Wales északkeleti részén, Mold faluban a munkások miféle kincsre bukkantak! Mint később kiderült, kőfejtés közben egy bronzkori sírdombot nyitottak meg, amelyben egy kő „szarkofágban” nyugvó ember maradványait találták. A csontok mellett sok sírmelléklet hevert: 200-300 borostyángyöngy, bronz kés és szegecsek, textilmaradványok. Az arany körgallér – amely sajnos darabjaira tört – körülövezte a csontvázat. A lelet hírére felfigyeltek a környéken élő műgyűjtők, és értesítették a hatóságokat. Sajnos mire azok léptek, a gyöngyöket és a töredékes leletanyagot a megtalálók és a földterület bérlője felosztották egymás között, a csontmaradványoknak pedig nyomuk veszett. A kincs iránti érdeklődés azonban igen nagy volt, s ez rendkívüli módon zavarta a lelet túlnyomó részét birtokló bérlőt, Mr. Langfordot. A területi múzeum dokumentumai szerint ő végül hivatalos módon megvált a lelettől, eladta azt az intézménynek.

Az első darabok 1836-ban kerültek a British Múzeumba, de szórványosan 1972-ig érkeztek még apró töredékek a gyűjteménybe. A pazar leletanyag azóta is vizsgálatok tárgyát képezi. Az 1950-es években a stílusjegyek alapján állapították meg a szakértők, hogy a köpeny körülbelül 3700 évvel ezelőtt készülhetett, egyetlen aranylemezből. A köpeny az őskori arany megmunkálás egyik legkiválóbb példája. Formája és kialakítása meglehetősen egyedi. Súlya 560 gramm, vastagsága 0,11 milliméter, magassága 235 milliméter, hossza 465 milliméter. A tárgy egészét díszítmény borítja: a nyak kivágásával és a köpeny aljával párhuzamosan bordákat képeztek ki, ezek a felsőkaron ívesen összefutnak. A bordák díszítése más és más. A sima keskeny sávok között szélesebb díszítménysor – kisebb-nagyobb, egy- vagy többsoros, félgömb vagy szögletes ‒, gyöngymintázat fut végig. Ezt a dús dekorációt a lemez hátoldaláról, pointillé technikával (domborítással) alakították ki. A pelerin nyakánál és aljánál perforált: az apró lyukak sora arra utal, hogy a gallért eredetileg egy bőr vagy textil ruhára rögzítették.

A tárgy mibenlétét illetően a korábbi időszakban a legkülönfélébb találgatások kaptak lábra. Miután Wales őstörténete a XIX. században kevésbé volt ismert, a római kort követő időszakhoz próbálták kötni a leletet. Egyesek úgy vélték, hogy Benlli Gawr V. században élt legendás herceg sírját tárták fel. Ez a vélekedés a XX. század fordulójáig tartotta magát. Kevésbé romantikus, és minden bizonnyal téves elképzelés volt az is, hogy a körgallér egy kis termetű póni marját díszítette volna.

A múzeumba töredékesen érkező műtárgyat egy 2002-ben nyíló kiállításra sikerült rekonstruálni, csak néhány kisebb darab hiányzik az egészhez. Így már megállapítható, hogy a köpeny viselője apró termetű ember lehetett. A leletek kiegészítő vizsgálata arra utal, hogy tulajdonosa valószínűleg nő volt. A pelerin hossza és kialakítása miatt a ruhadarab viselése meglehetősen kényelmetlennek tűnik. A tudomány mai állása szerint a gallért szertartásokon használhatták, esetleg társadalmi rangot jelölő szerepe lehetett. Éppen a darab egyedi volta nehezíti meg a pontos meghatározást: nincs még egy ehhez hasonló lelet, ami segítene párhuzamot találni a funkcióját illetően.

Akármi volt is a gallér célja, tagadhatatlanul korának kiemelkedően szép emléke, készítője valóban mesterművet alkotott.

Berente Erika

Felhasznált irodalom: en.wikipedia.org, britishmuseum.org, old.wrexham.gov.uk

A képek a britishmuseum.org weblapjáról származnak, a szerzői jogtulajdonos a Brititsh Museum. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi és felhasználási feltételekkel a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház