168

Január 29. ‒ Megjelenik Edgar Allan Poe A holló című verse (1845)

Ezen a napon történt – Bogár Erika írása

edgar-allan-poe

1845. január 29-én jelent meg Edgar Allan Poe A holló című verse, melyet 1846-ban A műalkotás filozófiája című esszéjében elemzett is. Poe a romantika irodalmának egyik kiemelkedő alakja, költő, szerkesztő, kritikus, az első novellisták egyike és a detektívtörténetek atyja volt.

Szülei vándorszínészek voltak. Miután az apja elhagyta a családot, és nem sokkal később, 1811-ben az édesanyja elhunyt, a három gyerek különböző nevelőszülőkhöz került. Az 1809. január 19-én született Edgar Allan Poe-t a richmondi John Allan és családja fogadta be. Nevelőanyja sajátjaként gondoskodott róla, s bár a család hivatalosan nem fogadta örökbe, ő az asszony iránti tiszteletből viselte az Allan nevet. Egy ideig Angliában éltek, ekkor magániskolákban taníttatták a fiút. Richmondba való visszatérésük után Poe eljegyezte Sarah Elmira Roystert. Kapcsolatuk azonban megszakadt, amikor a költő folytatta tanulmányait, és a lány máshoz ment férjhez.

Amikor Poe viszonya megromlott a nevelőapjával, megvonta tőle anyagi támogatását, így ő már nem élhette a jómódú déli fiatalemberek életét. Megélhetési nehézségei miatt bevonult a hadseregbe, onnan a West Point-i katonai akadémiára jelentkezett, amit azonban nem fejezett be. 1831-ben vér szerinti családjához utazott Baltimore-ba, ahol feleségül vette unokahúgát, Virginia Eliza Clemmet. Itt kapcsolódott be az irodalmi életbe. Palackban talált kézirat című története díjat nyert a Baltimore Saturday Visiter pályázatán.

Élete végéig anyagi nehézségekkel küzdött. Újságírói munkája miatt ingázott, gyakran költözött, több lapnál dolgozott kritikusként, szerkesztőként. Saját kiadványt szeretett volna indítani. A Broadway Journal szerkesztőjéből végül a lap tulajdonosa lett, de miután az újság tönkrement, ismét költöztek, ezúttal Bronx Fordham negyedébe, a ma Edgar Allan Poe Cottage-nak nevezett kertes házba, melynek kiválasztásában szerepet játszott, hogy szeretett felesége ekkor már évek óta tüdőbajban szenvedett. Virginia betegsége idején, majd 1847-ben bekövetkezett halála után Poe egészsége is megrendült.

Az életrajzírók szerint Sarah Helen Whitman költőnő lehetett volna Poe igazi társa, de az író italozása, botrányos viselkedése miatt és a hölgy anyjának nyomására az eljegyzést felbontották. Később újra találkozott első szerelmével, Sarah Elmira Roysterrel, aki addigra hozzá hasonlóan megözvegyült. Házasságkötésüket Poe halála hiúsította meg. Halotti bizonyítvány, boncolás és egyéb feljegyzések hiányában különösen nehéz kideríteni, mi történt vele. Delíriumban találtak rá az utcán 1849 őszén, és néhány nappal később, október 7-én egy kórházban hunyt el. Felmerült a veszettség, az öngyilkossági célú mérgezés és annak a lehetősége is, hogy az írót korabeli választási csaláshoz használták fel: leitatták, majd átöltöztetve többször leszavaztatták.

A hollót 1845. január 29-én közölte a New York-i Evening Mirror, ahol Poe akkor szerkesztőként dolgozott. A vers meghozta számára az ismertséget, de mindössze kilenc dollár fizetséget kapott érte. A műalkotás filozófiája című esszéjében kritikusként, irodalmárként, saját bevallása szerint a vers értékétől elvonatkoztatva, lépésről lépésre a „modus operandit”, a munkamódszert elemezve mutatja be saját műalkotásának születését. Elmélete szerint az alkotás lényege a befogadóra gyakorolt hatás. A művésznek már az alkotás megkezdése előtt tisztában kell lennie, hogy művével milyen hatást szeretne gyakorolni a szívre, az értelemre vagy a lélekre. Több verse, köztük a Lee Annácska és a Tamerlán is a szeretett nő, tágabb értelemben a szerelem elvesztéséről szól.

Ha az életrajzát csak felületesen ismerjük, A holló születésének okaként gondolhatnánk a felesége halálára, ám a költemény megjelenésekor Virginia még életben volt. A súlyos betegség, a tuberkulózis ismeretében Poe kiírhatta magából a kedves elvesztésétől való rettegését, ő azonban épp azt nem osztja meg az esszéjében, hogy műve mi okból íródott. „Az alkalom – vagy mondjuk, szükségesség –, ami először felkeltette a gondolatot, költeményt írni – és pedig oly költeményt, mely egyformán kielégítse a közönség és kritika ízlését –, magáról a költeményről önmagában véve nem mond semmit, s épp ezért mellőzöm.

edgar-allan-poe-graveAz alkotási folyamat bemutatása során végigveszi a verset meghatározó legfontosabb szempontokat: terjedelem, műfaj, hangnem, ritmus, mérték. Szerinte „a verses költészet egyetlen legitim birodalma a Szépség”, melyet legkönnyebb szomorú, melankolikus témákon, akár egy szép nő halálán keresztül bemutatni. „...nem is tulajdonságra gondolnak, hanem benyomásra, szóval éppen erre az erős és tiszta fölemelkedésére a léleknek – nem az értelemnek vagy a szívnek.” Fontosnak tartja, hogy a mű hossza akkora legyen, hogy az olvasó egyszeri, azonnali olvasásra képes legyen befogadni.

Megmutatja, hogy először a vers csúcspontját alkotta meg, mely aztán támpontul szolgált az egész mű formázásában:

Jós!” ‒ hörögtem ‒ „választ kérek! jós, madár vagy gonosz lélek!
Hiszen egy égbolt borul ránk s egy Urunk van odafenn:
Mondd meg, vár-e még e búra messze mennyben édes óra,
Vár-e majd a szent Lenóra ölelése odafenn?
Kit az angyalok Lenóra néven hívnak odafenn?”
‒ Szólt a Holló: „Sohasem.

(Babits Mihály fordítása)

Ezt követően részletesen elemzi, hogy miért választotta az egyes verslábakat, költői eszközöket, a műben megjelenített helyszínt, alakokat, és végül a vers lezárását is megindokolja.
 
Edgar Allan Poe életének tragédiája, hogy műveit kiadták, volt rájuk kereslet, ismertséget hoztak számára, de ez nem járt együtt az anyagi biztonsággal. Művei erejét, sikerét az adja, hogy a lelkületéhez közel álló misztikus, rejtélyes, hátborzongató témákat kiváló analitikus képességgel, aprólékos módon dolgozta ki. Logikai elemző képességének, esztétikai érzékének köszönhetően válhatott kiemelkedő irodalmi kritikussá és az első detektívtörténetek megteremtőjévé.

Bogár Erika

Források:
Edgar Allan Poe: Összes versei – The complete Poems, Lazi Bt., Szeged 1998.
Edgar Allan Poe: Válogatott művei (mek.oszk.hu)
Poe Edgár: A Vörös Halál álarca - The Masque of the Red Death (mek.oszk.hu)
enciklopedia.fazekas.hu
prezi.com
cultura.hu
mult-kor.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2021.01.29