66

Lándzsára került Kruzsics Péter uram feje


klissza-var-metszet

A vadregényes Klissza várának történetét ott hagytuk abba, hogy az erődítés az uszkókoké lett, akik pedig keresztény hitükhöz ragaszkodó délszláv kalóznépség voltak. És saját, választott vezetőiken kívül nem nagyon engedelmeskedtek senkinek.

Az uszkókok az Adria part menti vizein fosztogatták a török és a gazdag velencei kereskedőhajókat, és ha úgy alakult, harcoltak mindkét hatalom katonáival. Mert a kereskedőköztársaság és a hódításra alapuló oszmán állam is létükben fenyegette őket. De mégis, hitük miatt inkább a török ellen használták ki helyismeretüket, mert az adriai szigetek világában nagyon jól mozogtak, rajtaütéseket vezettek, és ha úgy alakult, eltűntek secperc alatt. Klissza vára egy kalózközpont lett tehát Kruzsics Péter kapitánysága alatt. Aki pedig őrtornyokat emelt a környéken a török ellen, és mikor az oszmánok elvágták a vár és Spalato kikötője közötti utat egy erőddel, akkor Kruzsics Péter uram rajtaütött a túlerőben lévő törökön. De hiába volt a nagy vitézség, 1537. március 11-ről 12-re virradóan Atli aga, a törökök parancsnoka jobban forgatta a kardot, és páros viadalban levágta szegény Kruzsics Pétert, majd annak fejét is, és azt lándzsára tűzte.

spalato-1930-40-es-evek

Spalato Velence kezén maradt (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Kruzsics Péter magasra emelt feje pedig elvette az uszkókok kedvét a további harctól, sőt, Klisszát is feladták, és Zegg várába, városába húzódtak, amely aztán sokáig otthonuk is lett. A török pedig rögtön egy megyét, szandzsákot szervezett Klissza köré. Spalato, Dalmácia központja Velence kezén maradt, így farkasszemet nézett itt is egymással a két nagyhatalom. Aztán 1596 márciusában a velenceiek a környék hadra fogható embereivel szövetségben bevették a várat, de alig egy hónapig bírhatták csak, mert a török hatalmas, tízezres sereget küldött a visszavételére. Aztán jó ötven év múlva, a Krétáért és a tengerek feletti uralomért vívott háború során Krétát elveszítették, de ismét Velencéé lett Klissza. Hiába küldött aztán ellene 1657-ben és 1668-ban is sereget már a török. Az oszmánok hatalma aztán 1699-re szűnt meg végképp a térségben, Klissza tornyán pedig 1797-ig, a köztársaság végéig Velence arany oroszlános zászlaját lobogtatta a szél.

kruzsics-peter-emlektabla

Kruzsics Péter emléktáblája (Wikiwand)

Hogy aztán a Habsburg Birodalom része legyen 1806-ig, mikor is Napóleon megalázta a kétfejű sast. Bécset is elfoglalta, majd Illír tartományok néven birodalmához csatolta a térséget. Csillagának leáldoztával, 1813-tól pedig ismét a Habsburg Birodalom, aztán 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia része lett az ekkor már romos Klissza. Majd annak szétrombolása után az életképtelen Jugoszláviáé, ma pedig Horvátország turisztikai bevételét gyarapítja.

Címlapkép: Klissza régi metszeten (Wikiwand)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.01.14