A Szívecskéd (eredetileg Tuya, az angol kiadásban All Yours) 2008-ban jelent meg Argentínában, amelyet a Deutsche Welle úgy méltatott, hogy „robbanásveszélyes, szorosan ábrázolt romantikus komédia, amely egyenesen a mélységbe taszít, nem mellesleg pedig újabb bizonyítékát nyújtja annak, hogy a dél-amerikai bűnügyi irodalom jelenleg globálisan meghatározó szereplője az irodalmi piacnak.”

De miről is van szó pontosan? A Szívecskédben Inés hétköznapi életet él férjével és lányával, olyannyira, hogy színtisztán méltó lehetne rá a „született feleség” jelzős összetétel. Már nincsenek illúziói a házasság intézményével kapcsolatban, elég az neki, hogy hite szerint mindent tud a férjéről (és úgy általában a férfiakról), illetve biztos abban, hogy tökéletesen képes kezelni őt/őket. Csakhogy egy nap váratlanul beüt a mennykő: Inés férje papírjai között rúzzsal rajzolt üzenetet (egy szívecskét) talál egy idegen nőtől. Ernestónak tehát szeretője van!

Minden nőt megcsalnak – gondolja aztán megnyugtatólag –, csak nem mindenki tudja meg. Inés persze utánajár az ármánykodó nőnek: követi férjét, aki pont akkor erőszakos vitába bonyolódik a szeretővel, az eredmény pedig egy végzetes baleset, melyben Szívecske életét veszíti. Ernestó jobb ötlet híján tóba dobja a holttestet, Inés pedig, ahogyan az előírás ilyen esetekben, férje mellé áll, hogy együtt próbáljanak meg úrrá lenni a helyzeten, ám természetesen a dolgoknak az a rendjük, hogy még tovább fajuljanak.

Claudia Piñeiro remekül váltogatja az elbeszélői stílust az egyes szám első személyről a tiszta párbeszédeken át a hivatalos leírásokig, így roppant izgalmas és érdekfeszítő történetbe invitál. A regény tisztára suvickolt: teljes betekintést nyújtó ablakon keresztül láttat Inés lelkébe. Leírásai rendkívül összetettek, szemléletesen tárják fel az asszony gyermekkori és jelenkori életét, amely azonban csak egy pontig segíti elő az olvasó részéről a nő indítékaival és tetteivel szembeni elfogadást. Valódi bravúr Piñeiro részéről Inés kétkedéssel fogadott hitelességének a kérdése, amely valóban mozgásban tartja az olvasót.

A múlt és jelen cselekményszálai ügyesen kapcsolódnak össze, oda-vissza emelik ki a másik jelentőségét, tanulságként pedig megkapjuk, hogy nagyon könnyen ítélkezünk hitünkből és előítéleteinkből kiindulva, anélkül, hogy a tettek valódi mélyére látnánk. A Szívecskéd ritmusos thriller kontúrosra rajzolt karakterekkel, s ahogyan José Saramago, a Nobel-díjas író megfogalmazta: „Agilis regény, gyorsan pusztuló társadalmunk kíméletlen bonckés alá vetése”. Valódi erkölcsi mese, amely „feltárja a társadalom sötét zugait, ahol a tárgyi-fizikai kényelem és vigasz szembesül a társadalmi igazságossággal, biztonsággal és erkölcsiséggel.” (Publishers Weekly)

Szilvási Krisztián