Első regénye 2003-ban jelent meg Sztálin tehenei címmel, egy négy részesre tervezett regényfolyam első köteteként. A regény három generáción keresztül mutatja be egy család nőtagjainak – nagyanya, anya és lánya – személyes drámáját, miközben erős kulturális-politikai kontraszttal bepillantást nyújt két ország – az egymástól mindössze a 70 km-es Finn-öböl által elválasztott, de mégis teljesen különböző Észtország és Finnország történetébe. A részben önéletrajzi ihletettségű könyv főszereplője egy bulimarexiában szenvedő fiatal lány, Anna, akinek szörnyű betegsége mellett az anyja és nagyanyja múltjából fakadó identitászavarral is szembe kell néznie.

Két évvel később, 2005-ben megjelent a Baby Jane című második regénye is, amely nem a tetralógia része, hanem különálló könyv. A regényből két leszbikus lány különös kapcsolatának történetét ismerhetjük meg. Az eseményeket egyes szám első személyben meséli el az egyik főhős – akinek a nevét nem tudjuk meg –, ennek ellenére nem ő van a regény középpontjában, hanem barátnője, Kormi, a város egykor menő leszbije, akit valaha minden lány meg szeretett volna kapni. Kettejük különös kapcsolata e regény.

Oksanen számára a nagy sikert és a nemzetközi elismerést a 2008-ban megjelent Tisztogatás című harmadik regénye hozta meg, a négyrészes regényfolyam második kötete. A regény alapjául az azonos című színpadi mű – az írónő első színpadi műve – szolgált, amelyet 2007-ben a Finn Nemzeti Színházban is bemutattak. A darabot 2011-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban is színpadra vitték Valló Péter rendezésében, valamint a Budapesti Kamaraszínház is játszotta Sopsits Árpád rendezésében.

A Tisztogatás két fő motívuma a nők elleni erőszak és a kommunista diktatúra embertelenségei. Ezeket ötvözi kiváló írói tehetséggel Oksanen, két női főszereplője, Aliide Truu és Zara életén és lelkivilágán keresztül, bepillantást engedve Észtország náci, majd szovjet megszállásának időszakába, valamint a rendszerváltás utáni (poszt)szovjet szervezett bűnözés egyik ágának, a nyugatra irányuló szexuális célú emberkereskedelemnek a megrendítő részleteibe.

A Tisztogatás a finn fikciós irodalmi művek bestsellerlistájának az élére került, világszerte több mint 500.000 példányt adtak el belőle. Oksanen számos díjat kapott a regényért: elnyerte vele hazája legrangosabb irodalmi elismerését, a Finlandia-díjat, illetve egy másik rangos finn irodalmi kitüntetést, a Runeberg-díjat. 2010-ben az Északi Tanács Irodalmi Díját is megkapta, amely a skandináv országok legfontosabb irodalmi elismerésnek számít. Még abban az évben a francia könyvkereskedők elismerésével, a Fanc-díjjal is kitüntették – első nem francia szerzőként –, amelyre 300 mű közül választották ki a könyvet, és a szintén francia Femina-díj nemzetközi műveknek járó elismerését is elnyerte – a finn szerzők közül elsőként. 2010-ben az Európai Könyvdíjat is átvehette, 2013-ban pedig a Svéd Akadémia által alapított irodalmi díjat is neki ítélték oda. A Tisztogatást 38 nyelvre fordították le, köztük magyarra is.

Negyedik regénye – a tetralógia harmadik kötete – Mikor eltűntek a galambok címmel jelent meg 2012-ben. A regény Észtország második világháború alatti és utáni történetébe enged bepillantást három szereplő – a nacionalista érzelmű hazafi, Roland, a változó hatalmi viszonyokhoz könnyen alkalmazkodó unokatestvére, Edgar, valamint felesége, a boldogtalan házasságukból kitörni próbáló Juudit – drámáján keresztül.

A regények és színművek mellett Oksanen dalszövegeket is ír: a Maija Kaunismaa zeneszerzővel 2008-ban indult együttműködés eredményeképpen megjelent a Too Short Skirt – Tales from the Kitchen (Túl rövid szoknya – Mesék a konyhából) című dalszöveggyűjteményének megzenésített változata. A közös produkció fantasztikusan ötvözi a különböző lírai témákat a zenével: a becsapott nő bosszúvágya keringőbe vált át, a zsírleszívás jenkává válik, a fizikai bántalmazás egy végzetes tangó formáját ölti. A dalszöveget tartalmazó, feminista témákat feldolgozó kötet végén egyébként egy esszé is található – címe: It Could Have Been Prevented (Megelőzhető lett volna) –, amelyben a nők és gyerekek elleni erőszakról, és ezzel összefüggésben más súlyos társadalmi kérdésekről ír.

Oksanen feminista, erőteljesen női szemszögből közelít regényeinek témáihoz, amelyek között a különböző társadalmi problémák mellett (nők elleni erőszak, szexuális kizsákmányolás, alkoholizmus, bevándorlás, emberi jogok) Észtország XX. századi, különösen a szovjet megszállás alatti története is hangsúlyos szerepet kap. Regényeinek hősei hétköznapi emberek, általában nagyon jól megrajzolt női karakterek.

Nemcsak írásaiban, hanem a mindennapi életben is fokozott érdeklődést mutat a különböző politikai-társadalmi kérdések iránt, aktívan részt vesz politikai vitákon és különböző tévés beszélgető műsorokban. 2011-ben saját kiadóvállalatot alapított Silberfeldt Oy néven, amely megvásárolta Alekszandr Szolzsenyicin A GULAG szigetvilág című háromkötetes művének a kiadási jogait, amelyet 2012-ben javított fordításban adott ki. Szintén a kiadó publikálta 2012-ben Niilo Koljosen finn társadalomkutató – aki maga is a szovjet munkatáborok egyik túlélője – GULAG-térképét, és még abban az évben Oksanen a Finn Nemzeti Filmarchívum keretében GULAG-szemináriumot is szervezett.

Magánéletét tekintve Oksanen biszexuális és korábban táplálkozási zavarokkal is küzdött – ezek a kérdések regényeiben is megjelentek témaként. 2009-ben aktivitásáért a balti és oroszországi LGBT személyek nevében a Pride Helsinki szervezői díjjal tüntették ki. A gót irányzat lelkes képviselője, aminek nem egyszer megjelenésével is hódol. 2011 augusztusa óta férjezett, házastársa, Juha Korhonen számítástechnikával foglalkozik.

Sofi Oksanen Magyarországon is népszerű író. Mind a négy regénye megjelent magyar fordításban is. 2014-ben az április 24-27. között megrendezett XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. Az olvasók több programpont keretében – többek között dedikálásokon – is találkozhattak vele. Csütörtökön, április 24-én átvette a Budapest Nagydíjat, amelyet 1995 óta minden évben a fesztivál díszvendégének, egy neves írónak vagy költőnek adnak át.

Márton János
Forrás: olvasoterem.com

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.