Január 6. ‒ Bemutatják Magyarországon a Szelíd motorosok című filmet (1972)

MOZI a napon – Bogár Erika írása

easy-rider-film-poster

1972. január 6-án mutatták be Magyarországon a Szelíd motorosok című filmet. Eredeti, amerikai premierje idején, 1969. július 14-én már több mint egy évtizede tartott a vietnámi háború, melyben az Egyesült Államok az 1960-as létszámnövelést követően, 1965-től vállalt komolyabb szerepet. Havonta több ezer sorköteles fiatalt vonultattak be.

A „Szeretkezz, ne háborúzz!” jelszóval az utcákon és zenei fesztiválokon tömegek tüntettek a békéért, a radikálisabbak lázadtak a fogyasztói társadalom ellen is. Közben közép-kelet európai kortársaik csak álmodtak azokról a lehetőségekről és célokról, melyeket az amerikai fiatalok egy része – még több szabadságra vágyva – elutasított.

Zenélt és dalokat írt Bob Dylan, Janis Joplin, Jim Morrison, Jimi Hendrix. Jack Kerouac 1957-ben megjelent, Úton című regénye továbbra is sokak kedvence volt, ahogy Irwin Allen Ginsberg versei is. 1967-ben bemutatták a Hair című musicalt, melynek zenéjét Galt MacDermot szerezte, szövegkönyvét és dalszövegeit pedig Gerome Ragni és James Rado írta. A darab egyik fő karaktere George Berger, aki elégeti a behívóját, de végül mégis Vietnámban hal meg; hasonlóan tragikus sorsú lázadó, mint a Szelíd motorosok hősei.

Peter Fonda (az alsó képen 2009-ben), miután egy 1966-os filmben a Hells Angels motorosklub tagját alakította, felkérte Dennis Hoppert egy más jellegű, határozottabb mondanivalóval bíró motoros film elkészítésére. Az Easy Rider cím a forgatókönyvírásban harmadikként részt vevő Terry Southern ötletéből származott. A filmet Hopper rendezte, az operatőr Kovács László volt. George Hanson ügyvéd szerepéért kapta első Oscar-díját Jack Nicholson. Az alkotás zenéjét akkoriban népszerű zenészek, zenekarok számai adták, a főcímdal, a Born to be Wild például a Steppenwolf dala.

A Szelíd motorosok két fiatalember, Wyatt (Peter Fonda) és Billy (Dennis Hopper) utazását mutatja be, akik Harley Davidson motorokkal Kaliforniából New Orleansba tartanak. Az általuk szállított kábítószerről rajtuk kívül csak a néző tud, mégis folyamatosan érezzük a rájuk leselkedő veszélyt. Rövid pihenőjük a kommunában, majd az őrizetbe vételük után hozzájuk csapódó, szétcsúszott ügyvéd alakja, a déli város lakóinak viselkedése betekintést ad az akkori társadalmi viszonyokba, és előrevetíti, megmagyarázza a végkifejletet. Az emberek tartanak a fiatal motorosoktól, és irigylik is őket, mert a szabadságukért képesek lemondani a mások által fontosnak tartott státuszszimbólumokról.

A közép-kelet európai, köztük a magyar fiatalok kulturális, szórakozási lehetőségeit abban az időben szigorú kultúrpolitika tartotta kordában. Irányítói szemében a rockzene nemkívánatos volt, az ehhez kapcsolódó életforma pedig elítélendő. Hazánkban 1968-ban tartották az első fesztivált a Tabánban, viszont sok zenekar és zenész nem kapott lehetőséget arra, hogy bárhol fellépjen vagy nagylemezt készítsen. Közéjük tartozott Radics Béla, a magyar rockzene egyik legjobb gitárosa is, aki Magyarországon elsőként játszotta a filmben is hallható Jimi Hendrix dalait.

peter-fonda

A Szelíd motorosokat 1972. január 6-án mutatták be Magyarországon. A Film Színház Muzsika folyóiratban Sas György tollából jelent meg róla szóló kritika. „...azonban ártalmatlan fickók-e” ezek a szelíd motorosok? – kérdezi az újságíró, majd válaszol is: „Azok, habár eléggé mihasznák… egyfajta sajátságos szabadságérzés és nosztalgia repíti ki őket a társadalom realitásának nyűgei alól. … még ’legmarihuánásabb’ káprázatukban sem kísérti meg őket a gondolat, hogy valami hasznot hajtó foglalatossággal próbálkozzanak értelmet kölcsönözni létezésüknek. Voltaképpen menekülnek mindenféle felelősségvállalás alól. Egyszóval nem ők a mi ifjúság-eszményképeink.

Miközben a film készítésének körülményeit bemutatva védelmébe veszi és félénknek nevezi a főhősöket, sorsukért többször is a közeget teszi felelőssé, melyben élnek. „Az amatőrvonásoktól sem mentes modern láttatás-mód igyekszik kiolvasható, illúziótlan képet nyújtani egy kóros társadalomról.” A történelmi és kulturális háttér ismeretében és természetesen magát a filmet tekintve érthető, hogy a Szelíd motorosok Magyarországon is megtalálta azt a közösséget, réteget, melyben máig fontossá és kedvenccé válhatott.

Bogár Erika

Felhasznált irodalom: Sas György: Erőszak drámában paródiában, Film Színház Muzsika, 1972. Arcanum; Harmat Árpád Péter: A vietnámi háború története, Történelmi cikkek (tortenelmicikkek.hu) 2015.; Jankovics Márton: 50 éve ültek motorra, hogy megkeressék Amerikát. Azóta sem találják, 2019. (24.hu)

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.01.06