Edison hétéves volt, amikor 1854-ben szülei, Samuel Edison és Nancy Elliot hét gyermekükkel Ohio államból Michiganbe költöztek. Új lakhelyükön az apa egy fűrészmalom tulajdonosaként hamarosan sikeres vállalkozó lett. Thomas betegség miatt később kezdte az iskolát, mint kortársai. Nehezen boldogult, a tanára visszamaradottnak, szellemi fogyatékosnak tartotta, valójában diszlexiás volt. Mivel hallászavar is nehezítette a helyzetét, nem érezte jól magát az iskolában, végül kimaradt, és tanárnő édesanyja otthon oktatta.

Ezek után már rengeteget olvasott. Minden érdekelte, de Richard Green Parker Natural and Experimental Philosophy (Természeti és kísérleti filozófia) című könyve ébresztette fel érdeklődését a kísérletek iránt. Lett volna lehetősége tanulni, szülei biztatták is, ám ő tizenévesen dolgozni kezdett. Vonaton újságot árult, más tárgyakkal együtt, melyre az utasoknak szükségük lehetett. Az így megszerzett jövedelemből fedezte otthoni kísérletezgetéseit. Híres laboratóriumát, melyben mintegy ezer szabadalom kísérletei folytak, New Jersey egyik városnegyedében, Menlo Parkban hozta létre két munkatársával 1876-ban.

Az izzólámpával 1878-ban kezdett foglalkozni. Ebben az évben alapította az Edison Electric Light Company-t is, több finanszírozó, köztük J. P. Morgan, Spencer Trask és a Vanderbilt család támogatásával. Addigra már az izzószállal és a búrával kapcsolatban is sokan és sokféle kísérletet folytattak: a megfelelő fűtőszál mellett fontos volt az üvegbúra és a benne lévő gáz is.

1802-ben Humphry Davy kémikus izzította fel elektromos áram segítségével az első platinaszálat, és ő volt az, aki az első szénelektródos ívlámpát is bemutatta. A platina izzószálas, vákuumos izzót Frederick de Moleyns készítette el. A fém azonban drága volt, ezért többen is tovább keresték a megfelelő izzószálat. Joseph Wilson Swan angol feltaláló, aki 1850 óta foglalkozott a kérdéssel, szabadalmaztatta azt az eljárást, amely megakadályozta az üvegbúra korai feketedését. Swan és Edison hosszas szabadalmi pereskedés után végül együttműködési megállapodást kötött.

Edison 1879-ben vette meg a Henry Woodward és Matthew Evans által 1874. július 24-én bejegyzett szabadalmat, amelynél a szénalapú izzószálat búra védte. További kísérletek után, októberben mintegy negyven órán át működött az izzó. Edison a saját szabadalmát november 4-én jegyeztette be. A fejlesztés során hatezerféle anyagot próbáltak ki izzószálként, néhány hónappal a szabadalom bejegyzése után a szénsavas bambuszszál például ezerkétszáz órán át kitartott.

Az izzólámpa nyilvános bemutatására 1879. december 31-én került sor (a képen Edison első villanykörtéje látható). A pennsylvaniai vasúti társaság különvonatokat indított az eseményre, melyen Menlo Park egyik utcáját világították ki. Ezt követően sem álltak le az izzólámpa tökéletesítését célzó kísérletekkel és kutatásokkal, a szabadalmi perek is tovább folytatódtak.

Graham Moore 2019-ben megjelent Az éjszaka fénye című könyve a Thomas Edison és George Westinghouse között zajló szabadalmi vitáról szól, azzal kapcsolatban, hogy valójában ki találta fel az izzólámpát, és kinek áll jogában azt forgalmazni. Az erősen karakterközpontú regény, amely olvasmányos volta mellett ügyel a tényekre és a részletekre, bátran ajánlható a téma iránt érdeklődőknek és a kalandos, történelmi könyvek kedvelőinek egyaránt.

Thomas Alva Edison nevéhez az Egyesült Államokban ezerkilencvenhárom, világszinten pedig több mint kétezer szabadalom fűződik, melyeket egyedül vagy másokkal együtt jegyeztetett be. Találmányai közé tartozik többek között a póznára szerelhető távíró, a fonográf, az elektromos toll, mely a tetoválógép alapja. Továbbfejlesztette az írógépet, Alexander Graham Bell telefonját is kiegészítette. Európai képviselőjeként dolgozott Puskás Tivadar, és egy ideig munkatársa volt Nikola Tesla is, akivel a Westinghouse-szal folytatott szabadalmi per miatt lettek ellenfelek.

1983 óta Thomas Alva Edison születésnapján (1847. február 11-én) ünneplik A Nemzeti Feltalálók Napját (National Inventorsʼ Day) az Egyesült Államokban.

Bogár Erika

Felhasznált irodalom:
Thomas Alva Edison (agoradebrecen.hu)
Edison, az iskolázatlan zseni (astronet.hu)
After a Schoolteacher Called Thomas Edison „Addled” His Heroic Mother Stepped In-Mostly Fiction! (truthorfiction.com)
A világítás fejlődésének története (creeledtech.hu)
Edison, minden idők egyik legnagyobb feltalálója (hirmagazin.sulinet.hu)
Thomas Edison demonstrates incandescent light (history.com)
Graham Moore: Az éjszaka fénye Agave Könyvek, Budapest 2019.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.