104

December 17. ‒ A Wright fivérek első repülése (1903)

Ezen a napon történt – Sulyok Attiláné írása

wilbur-orville-wright

1903. december 17-én, Észak-Karolinában levegőbe emelkedett a történelem első repülőgépe (a képen), a Wright Flyer, amelyet egy amerikai testvérpárnak köszönhetünk: Wilbur és Orville Wright építette, melyet egy bicikliműhelyben készített motor hajtott. Több évig kísérleteztek kitartóan, mire sikerrel jártak – mindössze 12 másodpercre volt szükségük, hogy örökre megváltoztassák a világot. Új korszakot nyitottak az emberiség történetében, a repülőgépek gyártása több mint 100 év után is az általuk felismert alapelvek szerint zajlik.

Wilbur Wright (a lenti képen balra) 1867-ben, Orville (a lenti képen jobbra) pedig négy évvel később, 1871-ben született az ohaói Daytonban, s bár még három testvérük volt, kettőjüket mindig összekapcsolta egy különleges kötelék. A kezdetektől foglalkoztatta őket minden, ami mozog és forog. A legenda szerint akkor szerelmesedtek bele a repülésbe, amikor apjuk – egy észak-amerikai protestáns felekezet püspöke ‒ egy helikopter makettel ajándékozta meg őket. Miután az tönkrement, építettek maguknak egy másikat, ekkor kezdődött a repülés iránti szenvedélyük. Orville általános iskolai tanára úgy emlékezett a fiúkra, mint akik az asztalnál ülve egy fadarabot faragtak. Arra a kérdésre, hogy mire készülnek, azt válaszolták, olyan gépet készítenek, amelyen valamikor repülni fognak. Wilbur energikusabb, társaságkedvelőbb és tanulékonyabb volt, aki sohasem felejtett el egyetlen adatot sem, Orville éppen az ellenkezője: szégyenlős, de boldogabbnak tűnő fiú, aki mindig az élet naposabb oldalát látta.

wilbur-orville-wright

Elkezdték a főiskolát, s bár kiváló műszaki érzékkel rendelkeztek, nem fejezték be tanulmányaikat, inkább a maguk erejéből bővítették műszaki ismereteiket. Különböző kalandos vállalkozásokba fogtak, az 1880-as évek végén nyomdát alapítottak, majd újságírásba kezdtek. Később kerékpárokat terveztek és gyártottak, ebből tekintélyes vagyont szereztek. Üzleti sikereikből származó jövedelmükből finanszírozták kísérleteiket, állandóan tökéletesítették ötleteiket a siklórepülés fejlesztésével kapcsolatban. 1896-ban Orville elkapta a tífuszt, bátyja ápolta, miközben a repülésről olvasott neki. Így került figyelmük központjába a tragikus sorsú Otto Lilienthal, aki egyik repülési kísérlete során lezuhant és meghalt.

Ettől kezdve belevetették magukat a repülés rejtelmeibe, különféle légi járművekkel kísérleteztek. 1899 körül kezdték az első gyakorlati teszteket, de az elméleti megalapozás, a tervezőmunka jóval korábbra nyúlik vissza: először a hajózást tanulmányozták, majd Leonardo da Vinci és a kortárs feltalálók tervrajzait. Aprólékos vizsgálataik a repülés elméletében forradalmi változásokat hoztak. Kerékpárműhelyükben számos újítás született, többek között a háromtengelyű vezérlés gondolata, a „szárnyhajlítás” technikája. Itt formálódtak a repülőgép irányításának alapelvei, ezen a helyen készült az első légcsavar, azaz propeller, mely még fából volt. Komoly segítséget jelentett munkájukban alkalmazottjuk, Charles Taylor, aki nemcsak a légcsavar és a szélcsatorna megépítésében jeleskedett, de nevéhez fűződik az első repülőgépmotor megalkotása is.

wilbur-orville-wright

Meteorológus ismerősük javaslatára 1900-tól az Atlanti-óceán partján található Kitty Hawkban folytatták vizsgálataikat, mert ott az erős széljárás kedvezőbb feltételeket biztosított. Kísérleteikhez folyamatos és állandó erősségű szélre volt szükség, ezért a washingtoni meteorológiai intézettől kértek adatokat a repülési próbák helyének kiválasztásához. Így lett egy homokos síkság közepén lévő, 30 méter magas domb, a Kill Devil Hill első repüléseik színhelye, ahol nem volt növényzet, terepakadály, mely zavarta volna a kísérleteket. Lelkes madármegfigyelőkké is váltak, a szárnyasok repülését tanulmányozták. A siklórepülés tökéletesre fejlesztésén munkálkodtak, keresték a korábbi kudarcok okait. 1900 és 1902 között három kétfedelű siklógépet építettek, több százszor kipróbálták őket.

A világon az elsők között építettek szélcsatornát, melyben gépmodelleket, különböző szárnyalakokat teszteltek. A repülés úttörői közül többen alkalmaztak oldal- és magassági kormányt, de a szárnyak elcsavarásával a Wright fivérek hozták létre elsőként a ma is alkalmazott hármas kormányrendszert. Még két technikai feladatot kellett megoldaniuk: megfelelő motort és légcsavart kellett beépíteni. Maguk terveztek egy négyhengeres, vízhűtéses, 12 lóerős motort, mely lepkesúlyúnak számított, hiszen egy lóerőre három kilogramm esett. A légcsavart is maguk kísérletezték ki és építették meg, a két fa légcsavart biciklilánc hajtotta.

1903 végére már biztosak voltak abban, hogy képesek a magasba emelkedni: ez volt az első motorral és légcsavarral hajtott repülőgép, a Wright Flyer. A kétfedelű, faszerkezetű, impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A gép dülöngélő mozgását az alsó szárnysíkban hason fekvő pilóta irányította, egyrészt a magassági kormány mozgatásával, másrészt testsúlyának áthelyezésével. Ám ez nemcsak a gép súlypontját változtatta meg, hanem egy kötélzet segítségével „megcsavarta” a szárnyakat is, azaz felfedezték a mai csűrőlapos megoldást. Első repülőgépüket 1903. december 14-én próbálták először levegőbe juttatni, ám a kísérlet során a Flyer I-es szárnya a földbe csapódott.

wilbur-orville-wright

A 85. repülés (1904. november 16.)

1903. december 17-e hideg és szeles reggelén, 10 óra 35 perckor aztán magasba emelkedett a történelem első, motorral és légcsavarral hajtott repülőgépe (a címlapképen). Ezen a napon a fivérek – felváltva – további három próbát is végrehajtottak, melyek közül a negyedik már egyperces légi utazást eredményezett – először 36 métert, utoljára már 260 métert sikerült megtenniük a levegőben. „A felszállások széllel szemben történtek, saját motorerővel, minden külső segítség nélkül” – írta Orville a történelem első sikeres motoros repüléséről. „Nem volt idő félni vagy megijedni. Leírhatatlan az az érzés, amikor az első néhány perc után már biztosan tudod, hogy az egész mechanizmus tökéletesen működik ‒ mondta Wilbur Wright. ‒ „Egy álom vált valóra, ami sokkal több, mint egy jó érzés: a tökéletes béke és az izgalom keveréke, amely során minden idegszálunk megfeszül.” A kísérletnek mindössze öt tanúja volt, ahol először emelkedtek a levegőbe, ma emlékmű áll.

Érdekes, hogy erről a történelmi eseményről a sajtóban meglepő módon nem esett túl sok említés, sőt a tekintélyes Scientific American folyóirat „kacsának” minősítette a hírt. Ma az eseményt az első tartósan kormányzott motoros repülésként tartják számon. A Wright fivérek első repülőgépét ma bárki megcsodálhatja Washingtonban, a National Air and Space Múzeumban (a lenti képen), ahol ez a felirat olvasható: „A világ első motoros hajtású, levegőnél nehezebb gépe, amelyben az ember szabad, irányított repülést hajtott végre.

Wilbur és Orville a következő években is folytatták kísérleteiket, számos prototípusra volt szükség ahhoz, hogy egy óránál tovább maradhassanak a levegőben. A Flyer továbbfejlesztett változatával 1905-ben már több mint fél órát sikerült a levegőben maradniuk, és 40 kilométert repültek 50 km/h sebességgel. A 8,5 méter hosszú, 2,5 méter magas Flyer III fesztávolsága 12 méter, tömege 323 kilogramm volt, két propellerét egy 20 lóerős, négyhengeres motor hajtotta. Ez volt a világ első, gyakorlatban is működő repülőgépe, amely könnyedén fordult, orsózott és nyolcasokat repült.

wilbur-orville-wright

Az első sikerek után a feltalálókra hosszú küzdelem várt. Találmányuk értékesítése még nehezebbnek bizonyult, mint a kifejlesztése. Jogi vitába keveredtek, de a bírósági hercehurca a győzelmükkel ért véget. 1906-ban kapták meg a szabadalmat repülőgépükre, ekkor álltak találmányukkal a nyilvánosság elé. Híresek lettek, távolsági és magassági rekordokat állítottak fel, légi bukfenccel ejtették ámulatba az embereket az Egyesült Államokban és Európában. Wilbur, aki időnként már két órát is a levegőben töltött, még utasokat is vitt sétarepülésre. Edith Berg francia divattervező volt az első női utas, aki 2 percet repült Wilbur gépén 1908-ban, szoknyája egy spárgával volt átkötve a lábai körül.

A testvérek agglegények maradtak. Wilbur tréfásan azt mondogatta, hogy nincs ideje feleségre és repülésre is. 1912-ben, 45 évesen tífuszban halt meg. Orville repülőgépmotorokat gyártó vállalkozó lett, és 36 évvel túlélte fivérét, 1948-ban hunyt el.

A repülőgépek fejlődése a következő években felgyorsult. 1909. július 13-án Louis Blériot repülőgépével megtette az Étampes és Chevilly közötti 42 kilométeres utat, ez rögtön híressé tette. 1909. július 25-én indult a repülés történetének első tenger feletti távrepülésére a La Manche csatornán, mely 31 percig tartott. 1910-ben az angol Hubert Latham az első volt a világon, aki már elérte az 1000 m-es magasságot, és abban az évben éjszakai repülést is végrehajtottak Buenos Aires-ben.

1911-ben megindulhatott a rendszeres légiposta járat, és ekkor történt az első légiutas szállítás is. 1912-ben Zeppelin léghajójával megkezdte a rendszeres utasforgalmat Hamburg, Koppenhága és Malmö között. Ebben az évben megalakult a világ első légitársasága, a német Delag, mely előfutára volt a Lufthansának. 1915-ben William Edward Boeing megépítette első repülőgépét. Az I. világháború során aztán a figyelem a katonai repülőgépek felé fordult.

Sulyok Attiláné

Források: rubicon.hu, origo.hu, mult-kor.hu, agoramu.hu, Honvédségi Szemle 1983. február

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.

2020.12.17