411

A Korona szálló épülete a Kazinczy utca és a Sarló köz sarkán (az 1900-as évek elejétől 1945-ig) – 3. rész

Várostörténeti puzzle 138. rész

korona-szallo-gyor

Győr belvárosában, a most éppen felújítás alatt álló – a köznyelvben „szfinxes házként” emlegetett – épületben működött a Korona szálló, melyet az útikönyvek Magyar Korona szállodaként is neveznek. A korában népszerű vendégfogadó a Kazinczy utca 10-12. (ez ma védett, kiemelt jelentőségű műemlék) és a Korona (ma Sarló) köz 2. száma alatt állt, kocsibejárója a Sarló köz felé nyílott.

Ez a három, külön számozású ház egy nagy háromszög alakú – közös belső udvarral rendelkező – épületegyüttest alkot, alkotott. Az épület múltját az első részben az Arany Korona fogadó bezárásáig, 1869-ig követtem, majd a folytatásban az 1900-as évek elejéig, most pedig a második világháború végéig szeretném bemutatni az ott dolgozók, élők sorsát.

Az 1909-es címtár szerint a Korona köz 2. háztulajdonosai még mindig Lehner János örökösei. Szintén ez adattár a nagy bérház 14 lakóját említi név szerint. Itt lakott Csóka Lajos katonai segédmérnök, Braun E. Gyula építész, Halász Aladár építész, Hiller Jenő hivatalnok, Szőke Miklós magántisztviselő, Szabó János szabó, Kesztler József asztalos, Scheiner Gusztáv címfestő és szobafestő mester, Nagy Gyula cipész, Schwarz Márton kovácssegéd, Weltner Dávidné szülésznő és Weltner Dávid alkusz. Két évvel később csak hármójukat (Kesztler, Scheiner és Weltner Dávidné magánszülésznő) említi meg a címtár. Az 1915-ös címjegyzék Kesztleren kívül Fantl Ignác magánzót, Hirschl Hugó hivatalnokot, Horváth Antal, Szabó Márton kereskedősegédet, Szüsz Adolf utazót, Szombath Lászlóné özvegy magánzót, Visi Lajos házmester lakót tartalmazta.

A Kazinczy utca 12. alatti saroképületben (a szfinxes házban) továbbra is üzletek működtek az 1909-es címtár szerint: Nagy Gyuláné cipőboltja, Lőwy Izidor „Győri élelmezési csarnoka” és Szalay Franciska (néha Szalai Franciskaként nevezve) virágkereskedő Viola nevű virágüzlete. Valószínűleg az emeleti részben lakott és dolgozott Szénási Miksa szabómester, Vogl Jenő biztosítási főügynök. Az 1911-es címtár csak a három üzletet tünteti fel: a cipőboltot, Lőwy csarnokát és Szalay virágüzletét. Az 1915-ös útmutató szerint az élelmiszercsarnok és a virágüzlet mellett Valló Gyula lakatos kerékpárüzletét és Zimánd Mór órás műhelyét lehetett megtalálni.

A mellette álló Kazinczy utca 10. számú épületbe a címtárak szerint ketten voltak bejelentve: Zimánd Mór órás és ékszerész üzlete, valamint Aller József kőművessegéd (ő talán az emeleti rész lakója volt). Két évvel később az ékszerüzlete mellett Eizler Samuel kávémérése, Fleischmann József pincér, Szalai Franciska virágkereskedő, Ungár Izidor és Vogl Jenő biztosítási ügynök lelhető fel az 1911-es címtárban. 1915-ben hárman laktak ott: Fleischmann főpincér, Takács Rózsi felírónő és Vogl Jenő alkusz.

Valló Gyula (nevét írták Walló Gyulának is) mechanikus először a Kazinczy u. 12., majd a Korona köz 2. szám alatt kerékpárboltot üzemeltetett 1907-től 1914-ig, ahol bicikliket nemcsak venni, hanem javíttatni és kölcsözni is lehetett. 1914 májusában a Fleischmann Mór kezelésében álló győri magyar királyi dohánynagyárudát ideiglenesen a Kazinczy u. 12. alá helyezték át. 1919-ben ugyanitt a Weltner Testvérek kávé, tea és cukorka kis- és nagykereskedése működött Török Pál 1920-ban megjelent „Győri kalauza” szerint.

Scheiner Gusztáv címfestő és szobafestő mester üzletnyitása (Győri Hírlap, 1908. március 15.):

korona-szallo-gyor

Szalai Franciska Viola nevű virágboltjának reklámja az 1911-ben megjelent Győr és környéke útmutatóban:

korona-szallo-gyor

Valló Gyula kerékpárüzletének egyik hirdetése (Dunántúli Hírlap, 1914. április 19.):

korona-szallo-gyor

A Kazinczy utca az 1910-es években a Wolf Gyula kiadásában megjelent képeslapon:

korona-szallo-gyor

A dohánynagyáruda a Kazinczy utca 12. alatt (1905-ös címtár):

korona-szallo-gyor

A dohánynagyáruda a Kazinczy utca 12. alatt (Népakarat, Győri Munkások Lapja, 1914. május 10.):

korona-szallo-gyor

A Weltner Testvérek reklámja (Török Pál, Győri kalauz, 1920):

korona-szallo-gyor

A volt Korona épületegyüttese folyamatosan egyre lelakottabbá vált. A Korona köz 2. számú ház elbontását, s helyette új épület építését 1913 márciusában házadókedvezménnyel igyekezett elősegíteni a győri önkormányzat. Ehelyett csak toldozgatás történt. A Dunántúli Hírlap 1915 novemberi számában olvashatunk arról, hogy Tóth Sándor vállalkozó egyik alkalmazottja, a 16 éves Geszingergráben Sándor az épület cserepezése közben balesetet szenvedett, lezuhant 8 méter magasból.

Geszingergráben Sándor balesete (Dunántúli Hírlap, 1915. november 26.):

korona-szallo-gyor

Az egykori Korona szálló épületét 1915 novemberében az Apolló mozi társtulajdonosai, Major Balázs és Váradi Ármin kávésok vették meg, hogy itt Győr második filmszínházát hozzák létre. A város első állandó filmszínháza, az Apolló a Bisinger sétányon 1912 novemberében nyílt meg. Háromtagú konzorcium működtette, mely a vendéglátó helyeiken eddig rendszeresen filmeket vetítő és az új mozival filmvetítési jogukat elvesztő kávéházak bérlőiből, tulajdonosaiból állt. Major Balázs az Elite, Biringer Tivadar az Apolló és Váradi Ármin a Secessió és Fiume kávéházat képviselte a közös állandó filmszínház létrehozásakor. Megállapodtak, ha második mozira lenne szükségük, arra a Major Balázs bérletében működő Elite Kávéházat fogják használni.

A második mozira szóló engedély határideje lejáróban volt, a filmvetítés pedig jó bevételt hozó üzletnek bizonyult, ezért Major Balázs és Váradi Ármin megvette, s le akarta bontatni a „régi öreg kétemeletes roskadt házat”, az egykori Korona szálló épületét, hogy helyette új, plázaszerű szórakoztató- és üzletközpontot hozzanak létre. A Győri Hiradóban megjelent tudósítás szerint az „uj épület Kazinczy-utcai oldalán modern üzletek lesznek s az épületnek hátsó részén pedig egy uj mozi szinházat fognak nyitni. Az épület emeleti helyiségeit pedig lakásoknak tervezik.

Biringer Tivadar, az Apolló igazgatója a konkurenciától félve nyomban jelezte aggályait: a háborús idők miatt korai még a második mozi, valamint az egykori Korona szálló nehezen megközelíthető, szűk helyen fekszik tűzrendészeti szempontból, ezért nem alkalmas erre a célra. Az új tulajdonosok az akadályok láttán a nem kis tőkét igénylő terveikkel felhagytak, az épület megmaradt, de az állaga tovább romlott.

A volt Korona szálló épületének új tulajdonosai és terveik (Győri Hiradó, 1915. november 9.):

korona-szallo-gyor

Biringer Tivadar érvei a második mozi építése ellen (Győri Hiradó, 1915. november 10.):

korona-szallo-gyor

A szfinxes házban a Kazinczy utca 12. alatt tizenhat évig működött Aberbach Oszkár gramofon, kerékpár, varrógép és játékáru üzlete. A gazdaságilag nehéz időszakot (első világháború és következményei) itt vészelte át. A Győri Friss Újság 1916 februári számaiban rendszeresen olvashatjuk: „Míg a készlet tart kiárusítunk 2500 darab kétoldalú gramofon-lemezt a háborús drágaság dacára 1 korona 50 fillér helyett 75 fillérért és 2500 kevéssé használt gramofon-lemezt szintén kétoldalút 1 koronáért és 1 korona 50 fillérért. Uj lemezek (szintén kétoldalúak) 2 koronáért. Legújabb lemezek 3 korona 50 fillér. Megtekintés és próbajátszás vételkényszer nélkül.” Aberbach 1928 májusától a boltját az Arany János utca 10. számú épületébe helyezte át, helyére Váradi Pál villamossági szaküzlete költözött.

A Kazinczy utca az 1910-es években, a levelezőlapot Nitsmann József adta ki:

korona-szallo-gyor

Aberbach Oszkár háborús gramofonlemez-akciója (Győri Friss Újság, 1916. február 20.):

korona-szallo-gyor

Aberbach Oszkár gramofon és varrógépboltja a Kazinczy utca 12. alatt (Dunántúli Hírlap, 1916. december 29.):

korona-szallo-gyor

Karácsonyi játékvásár Aberbach Oszkár üzletében (Győri Újság, 1922. december 23.):

korona-szallo-gyor

Aberbach Oszkár boltja elköltözik a Kazinczy utca 12. alól (Dunántúli Hírlap, 1928. május 16.):

korona-szallo-gyor

1918 áprilisában a Dunántúli Hírlap arról tudósított, hogy a mellette lévő épületben Ditrich Béla, Kazinczy utca 10. sz. alatti lakos négyszobás lakásának egy üres szobáját két nőnek (Tursics Józsefnének és nővérének) szoba-konyha bérleményként horror áron adta ki, a reális havi 20 korona helyett 64 koronáért. A lakás helyszíni szemléjére kiküldött megbízott, Kucsera Dávid szerint jellemző a győri lakásviszonyokra, amit tapasztalt: „A lakás úgy néz ki, hogy meglepődtem: miképp lehet a Kazinczy utcában, a Belváros szívében ilyen lakás. A konyha nem konyha, hanem csak egy nyitott lépcsőházi feljárat, fal nélkül, egyébként minden csupa piszok, két kocsi szemét van felhalmozva, borzasztó. A szoba is kicsi, udvarra néző egyetlen ablakkal, tele van bútorral. Bent főznek a szobában.

Ditrich Béla fűszer- és vegyeskereskedő 1929-ben szintén ott, a Korona köz 2. szám alá volt bejelentve. Ugyanabban a bérházban Lőwinger Bernát cipészmestert, Merth Johanna csemegekereskedőt, Szűcs Adolf műkereskedőt, Grünbaum Mór rőföskereskedőt, Aberbach Oszkár varrógép kereskedőt és Bálint Kálmán villanyszerelő és műszerészmestert vett jegyzékbe az 1929-1930. évekre szóló, a Kerekes Sámuel-féle monográfia vállalakozókat tartalmazó jegyzéke. A többi (nem iparos és kereskedő) lakót e jegyzékben vették fel.

A Korona szálló melletti Sarló köz 1940-ben (Fortepan / Konok Tamás id. adományozó, 43605. kép):

korona-szallo-gyor

A Kazinczy utca 10. számú ház első emeleti bérlakásában 1916 augusztusában Kökény Rózsi házias ételek főzésével, házhoz szállítással próbált jövedelemhez jutni, mint hirdetésében szerepelt: „Kitűnő házikoszt házhoz is küldve, mérsékelt áron megrendelhető.” Ugyanitt az 1922-es címtár szerint Deutsch Ferenc esztergályos volt elérhető.

Tíz év múlva, 1926 augusztus végén arról olvashatunk, hogy „Németh Istvánné Otthon-étkezdéje Korona-köz 2. szám alatt megnyílt”. Később az 1929-30-as Dunántúli cím- és lakjegyzékben is fellelhetjük Németh Istvánné éttermét a Korona közben.

A Kazinczy utca 12. szám alatti saroképületben 1922-ben Zimánd Mór óra-ékszerboltja, Aberbach Oszkár gramofon-varrógépkereskedése és a Szalai Franciska-féle virágüzleten kívül Schönfeld Albertné édesség, cukorka üzlete is megtalálható volt, valamint még mindig működött a gyümölcs- és zöldségbolt, melyet az 1920-as években már Carrara Marcelló gyümölcskereskedő bérelt.

Kökény Rózsi kifőzdéje házhoz szállítással (Dunántúli Hírlap, 1916. augusztus 12.):

korona-szallo-gyor

Németh Istvánné Otthon-étkezdéje (Győri Hírlap, 1926. augusztus 29.):

korona-szallo-gyor

Carrara Marcelló gyümölcskereskedő hirdetése az 1929-30-as Dunántúli lakcímjegyzékben:

korona-szallo-gyor

Glück József fényképe a Kazinczy utcáról az 1920-as évekből (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér fotógyűjteménye):

korona-szallo-gyor

1930 januárjában Grünwald Jakabné a Kazinczy utca 10-es szám alatti épületben portálé építésének engedélyezéséért folyamodott. Az üzletbejárati rész tervét Farnady Márk asztalosmester készítette el.

A Korona köz 2. szám alatt működött az 1929-1930. években a Kerekes Sámuel-féle monográfia szerint Bálint Kálmán villanyszerelő- és műszerészmester rádió és egyéb mechanikai szerelésekkel is foglalkozó, két segédet és négy tanoncot foglalkoztató vállalata. Róla annyit tudunk, hogy Győr villamosműveinél szerelőként dolgozott vállalatalakítása előtt. Részt vett az első világháborúban, a 7. honvéd tüzérezreddel orosz, román és olasz frontokon harcolt, megsebesült, kisezüst vitézségi éremmel és Károly császári királyi Sebesülési éremmel tüntették ki.

Ugyanezen forrás szerint a Kazinczy utca 10. szám alatt működött az élő- és művirág kereskedéssel foglalkozó Frank Jozefa virágkereskedő üzlete, melyet még 1908-ban alapított. Korábbi címtárakban nem szerepelt, valószínűleg 1929-ben költöztette ide virágboltját.

A Kazinczy utca 10. számú ház portálé tervrajza, 1930 (Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Műszaki Tervtár):

korona-szallo-gyor

Grünwald Jakab üzlete 1935-ben. (Fortepan / Simon Gyula adományozó, 58056. kép):

korona-szallo-gyor

A Kazinczy utca 12-es szám alatti épületben 1928. május 1-jével nyitotta meg Váradi Pál villamossági, rádiókészülék boltját. Váradi 1889. május 5-én népes családba született. Édesapját még Weiss Árminnak hívták, édesanyja Korein Zseni volt. 1908-ban a győri fémiskolában végzett, és mint szabaduló fűtő és gépésztanoncot a Győri Ipartestület iktatta tagjai közé. Pozsonyban technológiát tanult, majd Csepelen dolgozott motorszerelőként. Részt vett az első világháborúban: 1914 októberében először a 7. vártüzérezredhez sorozták be, majd az orosz hadszíntéren a l1. nehéztüzérezrednél szolgált, a tüzérségi javítóműhely helyettes vezetője volt. Kitüntették, tizedes rendfokozatban szerelt le 1918 novemberében. Hazatérve dolgozott a vagongyárban, villanyszerelési és műszerészi munkákat vállalt el. Később az Apolló mozi műszaki igazgatója lett. 1926-ban önállósította magát mint rádiószerelő és villamossági vállalkozó. Családot alapított, feleségül vette Böhm Elzát, 1927. március 28-án megszületett István fia. A Kazinczy utca 12. alatti saját tulajdonú leendő üzletét felújította, a boltbejáratnál 1928 márciusában Pápay György asztalosmester készítette el az új portálét.

Váradi Pál megnyitotta rádió és villamossági szaküzletét a Kazinczy utca 12. szám alatt, az egykori Korona szálló épületében (Dunántúli Hírlap, 1928. április 29.):

korona-szallo-gyor

A Kazinczy utca 12. számú ház portálé tervrajza, 1928 (Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Műszaki Tervtár):

korona-szallo-gyor

Váradi Pál-reklám (Dunántúli Hírlap, 1930. december 23.):

korona-szallo-gyor

A Kazinczy utca 1933-ban, a kép bal részén, a Korona épületében a sarkon a Dohányárulda, mellette Váradi Pál üzlete látható (Fortepan / Széman György adományozó, 115754. kép):

korona-szallo-gyor

1929 augusztus végén hozták nyilvánosságra azt a listát, amely tartalmazta, hogy mely helyeken (a régi lebontásával vagy üres telekre) létesülő, 1931 végéig lakható állapotba kerülő új épületeket támogatják 30 évi rendkívüli ideiglenes házadó-mentességgel. E listán szerepelt a Kazinczy utca 12. számú (egykori Korona szálló) épülete is. A ház nagyon rossz állapotban volt már, de Váradi Pál anyagilag nem állt olyan jól, hogy e kedvezménnyel élni tudjon.

Az épület belső nagyobb felújításra, átalakításra, modernizálásra csak 1934 elején vállalkozott. Nagy Endre építőmester készített 1934. február 26-án műszaki leírást a ház emeleti, rossz állapotú lakásáról, mely részletezte az átalakítás előtti állapotokat és a tervezett változtatásokat is. Így tudhatjuk, hogy sötét volt a konyha, korhadtak az ablakkeretek, rossz a padlózat, rendes kémény helyett bádog szellőzőnyílással rendelkezett, és a két szobát korhadt deszkafal választotta el. Az átalakításkor új tégla kéményt és válaszfalat építettek, a konyhát, a kamrát és az előszobát az akkor divatos színes betonlapokkal burkolták, bevezették mindenütt a villanyvilágítást, új fa nyilászárók kerültek beépítésre.

Váradi Pál lakásának műszaki leírása az átalakítási tervekkel, Nagy Endre építőmester, 1934 (Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Műszaki Tervtár):

korona-szallo-gyor

A Kazinczy utca 12. számú ház tervrajza, 1934 (Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Műszaki Tervtár):

korona-szallo-gyor

Váradi Pál reklámhirdetése (Győri Hírlap, 1935. október 27.):

korona-szallo-gyor

Váradi Pál reklámhirdetése (Győri Hírlap, 1936. december 20.):

korona-szallo-gyor

Az izraelita származású emberek kirekesztése, megbélyegzése folyamatába illeszkedett a győri zsidó vállalatok, vállalkozók névsorának hivatalos összeállítása, amelyet a Győri Nemzeti Hírlap 1940 elején folytatásokban az újság első oldalán közölt. Az 1940. január 17-iki számban jelent meg a listán felsorolva Váradi Pál műszerész, műszaki cikk kereskedő, villanyszerelő és öccse, Váradi Jenő illatszerkereskedő neve, címe: Kazinczy u. 12. Az épületegyüttesben (hiszen a Korona köz 2. számú házzal állt összekötve) több bérlő izraelita származású volt. A Győri Törvényszék 1941 karácsonyán ítélte el árdrágításért Bruck Aladárné zsidó kereskedőt, a Korona köz 2. számú bérház egyik lakóját. 1942 május 20-án a sarokház fele árverezésre került.

A mindennapos, egyre fokozódó nyomás hatására 1943 februárjában Váradi eladta zongoráját. Kiszolgáltatottan is igyekezett tartását megőrizni. 1944 februárjában még több iparostársával együtt anyagilag támogatta a tervezett ipartestületi székház építését. 1944. május 24-én leközölte a Győri Nemzeti Hírlap a zsidók részére kijelölt utcák, házak jegyzékét, melyre a Korona köz 2. számú bérház is felkerült. Győrből és környékéről több mint ötezer izraelita származású embert deportáltak, köztük volt a Váradi család is: Váradi Pál és felesége, Bőhm Elza István fiúkkal együtt Auschwitz-Birkenauban halt meg. Ugyanott vesztette életét öccse, Váradi Jenő egykori illatszerkereskedő, valamint több testvére, rokona is.

A Győri Nemzeti Hírlap 1944. augusztus 14-i számából kiderült, hogy a „Váradi és Társa, Korona köz 2. sz. ház” – mint a többi ún. zsidó ház – gondnokot kapott.

A Kazinczy utca levelezőlapon, 1939 körül:

korona-szallo-gyor

A Korona köz 2. számú sarokház felének árverezése (Győri Nemzeti Hírlap, 1942. május 14.):

korona-szallo-gyor

A zsidók részére kijelölt utcák, házak jegyzéke (Győri Nemzeti Hírlap, 1944. május 24.):

korona-szallo-gyor

A Váradi család halottá nyilvánítása (Magyar Közlöny, 1948. április 7.):

korona-szallo-gyor

A második világháború után új társadalmi rendszer kezdett kialakulni. Az egykori Korona szálló épületegyüttesében megint csak új vállalkozások és lakók kaptak helyet.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményéből

Felhasznált irodalom:
Helyi sajtó, címtárak
Győr Szab. Kir. Város és Győrvármegye cím és lakjegyzéke, 1909.
Győr Szab. Kir. Város Ipartestületének jelentése az 1910. évről . Győr, 1911.
Győr Szab. Kir. Város és Győrvármegye czím és lakjegyzéke az 1911. évre
Győr és környéke útmutató. Celldömölk, Dinkgreve Nándor Könyvnyomdája, 1911.
Győr Szab. Kir. Város és Győrvármegye útmutatója, 1915
Török Pál: Győri kalauz. Győr, 1920.
Győr, Esztergom, Komárom és Veszprém városi és megyei nagy címtár 1922.
Dunántúli cím- és lakjegyzék, 1929-30.
Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr... város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre. Főszerk. Kerekes Sámuel. Bp., 1930.
Győr Szab. Kir. Város Ipartestületének története, 1910-1935. Győr, 1936.
Győr szabad királyi város ... címtára 1940. évre. Győr, 1939.
Győr szabad királyi város ... címtára 1941. évre. Győr, 1940.
A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma. Bp, 1941.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből származnak, valamint két egyéb lelőhelyről: a Fortepan képgyűjteményéből és a Győr Megyei Jogú Város Levéltára Műszaki Tervtárából (köszönet a segítségükért!)

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.

2020.12.17