521

Közmondások gyűjteménye magyar nyelven 1794-ből

Érdekességek a győri könyvtár muzeális gyűjteményéből 39. rész – Ősze Mária írása

kovacs-palnak-magyar-pelda-es-koz-mondasi

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében található a Kovács Pál Rupert (1742-1803) bencés szerzetes által összeállított közmondásgyűjtemény, amely Kovács Pálnak magyar példa és köz mondási címmel Győrött jelent meg 1794-ben Streibig József kiadásában.

Kovács Pál 1742. január 18-án született a Sopron vármegyéhez tartozó Szécsényben. Pannonhalmán 1763 decemberében tett fogadalmat, a bencés rendben pedig a Rupert nevet kapta. 1770 májusában szentelték áldozópappá, valamint teológiai doktorátust is szerzett. Pannonhalmán 1771-től tanított egyházjogot, 1776 és 1783 között pedig Győrben. Ezt követően Tényőn és Füssön működött lelkészként. 1803. február 28-án hunyt el Füssön.

A kötet bevezetőjében Kovács ismertette olvasóival azt a tényt, hogy mind az ókorban, mind az azóta eltelt időben nagy népszerűségnek örvendtek a közmondások, ezért különösen fontosnak tartotta, hogy összegyűjtse a magyar nyelvűeket is. Annak ellenére hozzálátott a munkához, hogy ez idő tájt számos olyan magyar szerző által írt könyv között válogathattak az érdeklődők, amelyek szólásokat és közmondásokat tartalmaztak. Kovács Pál Rupert kötete azonban „nyelvi formáinak gazdagsága és szépsége okán is fontos helyet foglal el az önálló közmondás- és szólásgyűjtemények között”.

A munkához a következő forrásokat használta: Beniczky Péter (1603-1664) költő több kiadásban megjelent Magyar rhitmusok avagy versek című munkáját, Faludi Ferenc (1704-1779) jezsuita szerzetes, költő Költeményes maradványaiban található Magyar közmondások című írását, Rájnis József (1741-1812) jezsuita szerzetes, tanár, költő Magyar Helikonra vezető Kalauzát, továbbá Kis-Viczai Péter evangélikus lelkész kétnyelvű (latin-magyar) Selectiora adagia Latino-Hungarica című gyűjteményét.

A Kovács Pál Rupert által összeállított kötet összesen 3495 tételt tartalmaz, ráadásul ezek között 282 olyan szólás vagy közmondás található, amelyet ő közölt először.

Szerkesztési elveinek megfelelően vagy magában áll egy-egy közmondás (pl. „Nem mind arany, a’ mi fénylik”), vagy pedig egy másikkal magyarázza meg a jelentését (pl. „Nyúgtán dítsérd a’ napot. az az: Nem elég jól kezdeni, jól is kell végezni”), ez utóbbi megoldást több, mint a felénél alkalmazza. A magyarázatok sok esetben azonban a közmondás újabb változatát jelentik, pl. „Egy pórázon futnak. az az: Egygyik ollyan, mint a’ másik.”, más esetekben pedig irodalmi példákra tesz utalást. Előfordul azonban, hogy néhány közmondás többször is szerepel a kiadványban.

További érdekesség, hogy 218 latin proverbium magyarítása vagy magyarázata szerepel könyvében. Többek között olyan jelentős ókori latin szerzők közismert szólásait vette fel, mint Plautus, Cicero, Horatius vagy épp Ovidius. Nem szó szerinti fordításukat adta meg ezeknek, hanem igyekezett megtalálni és megfeleltetni azt egy-egy alkalmas magyar változattal, azonban „fordításai és megfeleltetései nyelvileg, stilisztikailag és gondolatilag egyaránt káprázatosak”.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Horváth József-Perger Gyula: Kísérő tanulmányok Kovács Pálnak Magyar példa, és köz mondásicímű munkájának hasonmás kiadásához (2008); Magyar katolikus lexikon

Az Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből sorozat korábbi cikkei:
1. rész: Rézmetszes városképek a 17. századból
2. rész: Széchenyi István: Magyar játékszínrül
3. rész: A magyarok krónikája 1488-ból
4. rész: Titkos nyomdahelyű könyvek
5. rész: Nemzetkarakterológia a 19. század közepéről
6. rész: Orvosbotanikai könyvek a 18. század utolsó negyedéből
7. rész: A 200 éve elhunyt Sándor István emlékére
8. rész: Az egészségről közérthetően a 18. század végén
9. rész: Az egészségről közérthetően - prózában és versben - a 19. század elején
10. rész: Magyar tudósok az északi sarkkörön túl
11. rész: II. Pius pápa nyomtatott levelei 1481-ből
12. rész: Gyógyítás és orvosi tanácsok a 16. század legelején
13. rész: A magyar jakobinus mozgalom ítéletei
14. rész: Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 1.
15. rész: Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 2.
16. rész: Ecker János színházi naplói (1841-1849)
17. rész: Az Aurora irodalmi almanach (1822-1837) és az Aurora-pör (1833-1834)
18. rész: A Viczay-család hédervári éremgyűjteményének katalógusai
19. rész: A Pesti Nemzeti Teátrom felépítésének szükségességéről – hexameterben
20. rész: A fertődi Esterházy-kastély leírása 1784-ből
21. rész: Az oktatás szabályozása 1806-ban, azaz a II. Ratio Educationis
22. rész: Pezsgő a „szőlő égi nedve”, avagy pezsgőreklám 1830-ból
23. rész: II. József büntető törvénykönyve

24. rész: Protestáns Bibliák
25. rész: Protestáns segédkönyvek a Biblia tanulmányozásához
26. rész: A vallásgyakorlás könyvei: protestáns imádságoskönyvek
27. rész: A vallásgyakorlás könyvei: protestáns énekeskönyvek
28. rész: Győri és soproni nyomdák a reformáció szolgálatában
29. rész: Hitvitázó művek a reformáció szolgálatában
30. rész: Az ellenreformáció könyvei: a Trienti Zsinat dokumentumai
31. rész: Az ellenreformáció könyvei: katolikus vitairatok
32. rész: Az ellenreformáció könyvei: katolikus bibliák
33. rész: Márton István pápai professzor nyelvtankönyvei
34. rész: Súgó-, szerep- és cenzúrapéldányok, avagy színházi kéziratok
35. rész: Manuale chirurgicum, avagy az első magyar nyelvű sebészeti tankönyv
36. rész: Magyar nyelvű folyóiratok a 19. század első feléből 1. rész: 1806-tól a reformkorig
37. rész: Magyar nyelvű folyóiratok a 19. század első feléből 2. rész: A reformkor első politikai lapja, a Jelenkor
38. rész: Magyar nyelvű folyóiratok a 19. század első feléből 3. rész: Irodalmi divatlapok

2020.12.21