404

December 8. ‒ Milánóban megnyitják a Biblioteca Ambrosianát (1609)

Ezen a napon történt – Bogár Erika írása

biblioteca-ambrosiana-milano

Az 1454-ben alapított Biblioteca Malatestiana (Cesena) után Európában másodikként jött létre nyilvános könyvtár 1609. december 8-án, amikor Milánóban a Biblioteca Ambrosiana megnyitotta kapuit az olvasók előtt.

Az emberekben már a történelmi idők kezdetén felébredt az igény, hogy megőrizzenek fontos adatokat, tényeket. Az első időkben agyagtáblákat, majd növényi eredetű papiruszt használtak az írott szövegek rögzítésére. Ezt váltotta fel a könnyebben elérhető, állati eredetű pergamen. A papír csak a XI. századot követően terjedt el.

A középkorban a kézzel írott pergamenlapokat két, bőrrel bevont fatábla közé fűzték, innen ered a kódex elnevezés. A kódexmásoló szerzetesek a könyvmásoló műhelyben, a scriptoriumban („az írás helye”) dolgoztak. Johannes Gutenberg nyomdász 1440-ben fejlesztette ki a kézisajtót, amely lehetővé tette az írott anyagok sokszorosítását. 1485-ben Velencében készült az első címlapos ősnyomtatvány.

Az első európai nyilvános könyvtárat Itáliában alapították Cesena-ban, Emilia Romagna tartományban, Biblioteca Malatestiana néven, 1454-ben nyílt meg. Alapítója egy helyi arisztokrata, Domenico Malatesta, ismertebb nevén Malatesta Novello. Ez a könyvtár volt az első, mely nem egy nemesi családhoz vagy az egyházhoz tartozott, hanem a településhez.

Federico Borromeo bíboros ugyancsak Itáliában, Milánóban hívta életre a Collegio dei Dottorit (Tudósok Kollégiuma), mely szervezet a Biblioteca Ambrosiana kulturális életének felelőse, irányítója. A könyvtárat 1609. december 8-án nyitották meg a Palazzo dellʼAmbrosianaban, Európa második ilyen nyilvános intézményeként.

Nevét a Pio téren található Szent Ambrusról, Milánó védőszentjéről kapta. Alapegységei: a Könyvtár (Biblioteca), a Képtár (Pinacoteca) és az Akadémia (Accademia Ambrosiana). A Collegio dei Dottori élén a prefektus áll, jelenleg Marco Ballarini, a könyvtár igazgatója pedig Federico Gallo.

biblioteca-ambrosiana-milano

A könyvek mellett mintegy negyvenezer kéziratot, tizenkétezer festményt, rajzot, huszonkétezer metszetet, ezenkívül térképeket, kottákat, pergamen- és papirusztekercseket őriznek az intézményben. Kiemelkedő darabok többek között a Codex Atlanticus, mely Leonardo Da Vinci írásainak, rajzainak gyűjteménye, valamint egy Vergilius költeményeit tartalmazó kötet, mely Petrarca tulajdonában volt. A legenda szerint a költő e kötetet olvasva hunyt el. A lapok szélein a feljegyzései olvashatók. Lucrezia Borgia levelei a hölgy hajfürtjével együtt láthatók a kiállításon.

Federico Borromeo saját gyűjteményét adományozta az 1618-ban létrehozott Képtár alapjául. Az intézmény honlapján Leonardo da Vinci, Caravaggio, Raffaello, Tiziano, Sandro Botticelli és Jan Brueghel mesterműveit emelik ki a huszonnégy teremben látogatható múzeum festményei, rajzai és szobrai közül. A palota zárt udvarán híres gondolkodók, mint Platón vagy Dante szobrainak társaságában áll Ferenczy Béni Petőfi Sándorról készített alkotása.

Az Akadémia osztályai különböző területekkel foglalkoznak, többek között olasz, szláv, távol-keleti, közel-keleti, görög és latin kultúrával. 2009-ben vették fel tagjaik közé Domokos Györgyöt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét.

2011-ben kezdték digitalizálni a könyvtár anyagát, mivel sok értékes gyűjteményi darabot az állagmegóvás érdekében nem láthatott addig a nagyközönség. A Biblioteca Ambrosiana saját honlapján megtekinthetők: IL CATALOGO DELLA BIBLIOTECA – a Könyvtár katalógusa, BIBLIOTECA DIGITALE – a Digitális Könyvtár, IL CATALOGO DEI DISEGNI – Rajzok katalógusa, CLASSI DI STUDIO – az Accedemia Ambrosiana osztályai, PUBBLICAZIONI – Kiadványok. Így ha személyes látogatásra nem is nyílik lehetőségünk, a weboldalt mindenképpen érdemes felkeresni, hogy az ott őrzött műkincsek egy részét megcsodálhassuk.

Bogár Erika

Felhasznált irodalom: ambrosiana.it, Magyar Kurír Katolikus Hírportál 2009. május 28. Magyar kutató az Accademia Ambrosiana tagjai között, Múltkor Történelmi Magazin 2011. március 2. Digitalizálják a milánói Ambrosiana könyvtár anyagát

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2020.12.08