Állandó kiállításai az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatják be, mellette rendszeresen tartanak időszaki kiállításokat is. Gyűjteménye több mint 120 ezer műtárgyat tartalmaz; olyan művészek alkotásait lehet itt látni, mint például Cézanne, Chagall, El Greco, Goya, Manet, Monet, Raffaello, Rembrandt, Toulouse-Lautrec, Renoir és Velázquez. Bár 1906-ban nyílt meg, története a távolabbi múltba nyúlik vissza: anyaga két évszázad gyűjtéséről tanúskodik, mivel több gyűjtemény egyesítésével keletkezett. Napjainkban is hűen követi azt a célt, melyet létesítésekor tűztek ki: „Törekvésünk, hogy kapocs legyen a múlt és jövő között, őrzője a legnemesebb művészi tradícióknak, talpazata a jövő fejlődésének, és örök forrása az ízlésnek, a művészi ismereteknek.”

A Szépművészeti Múzeum létesítését az 1896. évi millenáris törvényben határozták el. A helyszínt a főváros ingyen bocsátotta rendelkezésre, a Hősök terén, a Műcsarnokkal szemben került megépítésre – itt állt korábban a Rotunda pavilon, ahol a Feszty-körképet mutatták be – 1900 és 1906 között eklektikus-neoklasszicista stílusban, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján (a Műcsarnok és a Millenniumi emlékmű is az ő nevükhöz fűződik). Az épületet 1906. december 1-jén I. Ferenc József király avatta fel az úri közönség számára, majd december 6-án megnyílt a nagyközönség előtt is. Akkor még nem készült el teljesen, csak egyes termeket adták át.

Szemezgessünk néhány részletet a korabeli sajtóból, mely tükrözi unikális voltát: „Erre a gyönyörű múzeumra mindenképp büszkék lehetünk. Területre nincs hozzáfogható az egész világon, messze földről fognak idejönni a szakemberek.” (Az Újság, 1906. december 4.). Ugyanakkor „hosszas vita tárgyát képezte a Szépművészeti Múzeum megnyitása. Vajon ünnepélyesen megnyitható-e, mert nincsen még teljesen berendezve. A múzeumnak több osztálya van: a régi mesterek képtára, a metszetgyűjtemény, Lotz Károly műveinek gyűjteménye és két plasztikai osztály. Ezek közül azonban még csak három van elrendezve, a két képtár és a metszetgyűjtemény. A régi képtárt és metszetgyűjteményt dr. Térey Gábor, a múzeum osztályigazgatója, a modern képtárt pedig Karlovszky Bertalan festőművész rendezte. A múzeum igazgatójának, Kämmerer Ernő miniszteri tanácsosnak előterjesztésére a közoktatási kormány aként határozott, hogy a múzeum ünnepélyes megnyitása akkor legyen, amikor minden osztályával teljesen készen lesznek; ellenben a két képtárat mihamarabb megnyitják a nagyközönség számára. A képtárakat meg fogja tekinteni a király.” (Pesti Hírlap, 1906. november 21.)

„A városligeti új Szépművészeti Múzeum, melyet a király látogatása óta csak meghívottak tekinthettek meg, csütörtökön nyílt meg a nagyközönség számára. A fővárosi közönség körében páratlan érdeklődés nyilvánul az új múzeum iránt. Az első napon oly sok látogató jelent meg, hogy a déli órákban alig lehetett mozogni a termekben. A hét minden napján délelőtt 10 órától délután 2 óráig nyitva marad a közönség számára.” (Pesti Hírlap, 1906. december 1.)

„Az arányaiban óriási méretű épületnek hazánk művészetében nagy jelentősége van. Az ilyen, egy világ művészetét átfogó múzeum, ahol négy testvérművészet: az architektúra, a festészet, a szobrászat és a grafika nyújtanak kezet egymásnak, kiapadhatatlan forrása a tudományos kutatásnak, a művészi fejlődésnek és az esztétikai érzés kifejlődésének, egy új korszak kezdetét jelenti. Ennek a múzeumnak a fölépítése az ország kulturális fejlődésének alapköve. A Szépművészeti Múzeumban ma még csak az épület és két kiállítás áll teljesen készen: A régi mesterek és a modern képtár. A grafikai kiállítás csak két hét múlva készül el. A két lépcsőház és az előcsarnok, ahol mind a három stílus: a román, a renaissance és a barokk képviselve van, tágas és világos. Az első emeleten van a két elkészült kiállítás. Kétségtelen, hogy most fog először kitűnni, micsoda óriási vagyonunk van műkincsekben. A Szépművészeti Múzeum sikerült alkotás, büszkeségünk lehet és lesz is. E körül nagy érdeme van Térey Gábornak, az igazgatónak.” (Magyar Nemzet, 1906. december 6.)

Az épület a 19. század második felének eklektikus, historizáló stílusában készült. A neoklasszicista előépület nyitott oszlopcsarnokához széles lépcsősor vezet. A főbejárat feletti tümpanont az olümpiai Zeusz-templom oromcsoportjának életnagyságú gipszmásolata díszíti, mely kentaurok és lapithák küzdelmét ábrázolja. A belső részek antik stílusú oszlopokkal és hatalmas terekkel rendelkeznek, a főépület szárnyai neoreneszánsz stílust képviselnek. A képtárszárnyak belső terei historizáló stílusúak, az emeleten pedig oszlopsoros kerengő található. A csarnokokat és termeket az egyes épületrészek stílusának megfelelő stukkó vagy festés díszítette. A felhasznált anyagok, a márvány, a tölgyfa a legjobb minőségűek voltak, a fűtés, a világítás a legkorszerűbb. Az épület összköltsége meghaladta a négy millió koronát.

A különböző gyűjteményekhez tartozó képzőművészeti alkotásokat egyesítették itt, mert uralkodóink kincseit szétszórták a történelem viharai. Legjelentősebb az Esterházy-gyűjtemény volt, megvásárlásával jött létre az Országos Képtár, a Szépművészeti elődje. Folyamatosan gazdagodott rendszeres vásárlások, alapítványok, adományok révén. Így a művészettörténet közkincsévé vált, Európa egyik fontos intézménye lett Bécs és Szentpétervár mellett. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a festmények egy része elpusztult. Bombatalálat érte az emeleti lépcsőfeljáratot, és az üvegtető teljesen megsemmisült. A legértékesebb műkincseket vagonba tették és nyugatra hurcolták. 1946–47 során szerencsére sikerült Németországból visszaszerezni a jelentős részét. Az itt őrzött nagypolgári gyűjteményeket a szovjetek rabolták el. Két önálló múzeumként működő gyűjtemény is beolvadt az ötvenes években a Szépművészeti Múzeumba: Ráth György múzeumát és a Zichy Képtár anyagát is a Régi Képtárhoz csatolták. A múzeum gyűjteményéből 1957 után kivették a magyar vonatkozású műveket, melyek a Magyar Nemzeti Galériába kerültek. 2012-ben a két intézmény egyesült, 2018-ban pedig újra visszatértek a felújított Szépművészetibe az 1800 előtt készült magyar vonatkozású művek.

A múzeum állománya hat fő részből áll: Antik Gyűjtemény, Egyiptomi Gyűjtemény, Grafikai és Modern Gyűjtemény, Régi Képtár és a Régi Szobor Gyűjtemény. Az Egyiptomi Gyűjtemény első tárgyai a 19. század utazói, műgyűjtői és műkereskedői révén kerültek Magyarországra. A tulajdonosok között találunk arisztokratákat, diplomatákat. A legkedveltebb tárgyak az ember- vagy állatmúmiák voltak. 1934-ben egy nagy közös gyűjteményben egyesítették a több különböző múzeumban őrzött ókori egyiptomi tárgyakat. Az Antik Gyűjtemény azért különleges, mert itt található az egyetlen átfogó antik művészeti gyűjtemény hazánkban. Különösen gazdag a görög és az etruszk anyaga, de a római császárkoré is.

A Régi Képtár a múzeum világszerte legjobban ismert és legtöbbet látogatott része. A gyűjtők körében elsősorban az olasz és a németalföldi mesterek művei számíthattak érdeklődésre. Itáliai alkotásokban a leggazdagabb: itt Raffaello, Tiziano műveivel találkozhatunk. A németalföldi festők közül kiemelkedik Van Dyck, a spanyol gyűjteményben pedig Velázquez, El Greco és Goya műveit találjuk. A több mint 600 művet számláló Régi Szobor Gyűjtemény legkiemelkedőbb darabja a Leonardo da Vincinek tulajdonított Lovas szobor.

A Régi Magyar Gyűjtemény a 11. századtól az 1800-ig terjedő időszakban Magyarországon született vagy hazai megrendelésre készült festményeket, szobrokat és építészeti faragványokat tartalmaz. Célja, hogy a Kárpát-medence sokszínű művészetét szemléltesse. Az európai rajzművészet és a grafika történetét bemutató Grafikai Gyűjteményben számos kiemelkedő remekmű található: Leonardo, Raffaello, Dürer, Rembrandt, Van Gogh rajzai. A Szépművészeti gazdag könyvtárral is rendelkezik, mely az épülettől nem messze, a Szondi utcában található. Ez Magyarország legnagyobb művészettörténeti szakkönyvtára.

A múzeum történetének legnagyobb felújítása zajlott nemrégiben 14 ezer négyzetméteren. Modernizálták elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermeket, ezenkívül felújították a tetőszerkezetet, korszerű raktárakat alakítottak ki. A több mint három évig tartó hatalmas méretű felújítási munkálatok után 2018 októberének végén nyitott meg, azóta újra lehet látogatni. Olyan termeket is megnyitottak, melyek előtte évtizedek óta zárva voltak. Nemcsak az épületet újították fel, hanem az állandó kiállításait is újrarendezték. Az Egyiptomi Gyűjtemény például számos interaktív elemmel bővült: a múmiák arcát egy 3D-s arcrekonstruáló rendszer segítségével ismerhetjük meg, de kipróbálhatjuk, hogyan néz ki a saját nevünk, ha leírjuk hieroglifákkal. A korszerűsítésnek köszönhetően a múzeum megfelel minden modern műtárgyvédelmi és látogatói követelménynek. Az ókori kultúrák – az egyiptomi és az antik gyűjtemény – bemutatása mellett az 1800 előtti magyar művészet újra helyet kapott itt.

Felújították a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta raktárként használt Román Csarnokot is, 70 év után lehet végre újra megtekinteni (kettővel feljebb a képen). A 900 négyzetméter alapterületű terem egy középkori bazilika belső terét idézi. Több mint 50 restaurátor dolgozott rajta egy éven át. Közel 2500 négyzetméter falfelületet javítottak ki, 1500 liter konzerválóanyagot, 100 kg pigmentet és öt kg aranyat használtak fel.

Jelenleg online tekinthető meg a rendkívül gazdag és sokszínű gyűjtemény, illetve lehetőség van arra is, hogy valaki tárlatvezetést kérjen az egyes kiállításokról.

Sulyok Attiláné

Források: Az Újság 1906. dec. 4.; Pesti Hírlap 1906. nov. 21.; Pesti Hírlap 1906. dec. 1.; Tolnai Világ-Lapja 1906. dec. 2.; szepmuveszeti.hu, origo.hu, Szépművészeti Múzeum (Garas Klára) Bp, 1985.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.