163

Régi magyar szentség


gyongyosi-ferencesek-temploma-es-kolostora

Valószínűleg még senki nem készített kimutatást arról, hány XVII. században élt magyar szerző művét adták ki valaha Mexikóban, de aligha érdemes kételkedni abban, hogy ez a bibliográfia meglehetősen kurta lenne. Hevenesi Gábor (1656-1715) jezsuita számtalan műve közül azonban az egyik a tengeren túl is nyomdafestéket kapott.

De sok-sok írása jelent meg Európa különböző városaiban Kölntől Aachenig. Le is fordították írásait, legtöbbször talán a Szent Ignác gondolatait és mondásait tartalmazó könyvet – 1756-ban ez jelent meg Mexikóban. Német, francia, lengyel, spanyol és portugál nyelveken is olvasható Hevenesi. Ő maga persze latinul írt. Egyik műve, az Ungaricae sanctitatis indicia, a Régi magyar szentség azért elsősorban magyar „piacra” készült, és a XIX. századig négyszer látott napvilágot. Először 1692-ben, Johann Adam Friedl nagyszombati nyomdájában, aki ebben az időben az Egyetemi Nyomda faktora, vagyis a szedőterem művezetője volt. Másodszor 1695-ben nyomtatták ki a könyvet Andreas Hörmann felügyelete alatt, és ennek a kiadványnak az a különlegessége, hogy Tarnóczy István jezsuita magyarra fordította Regi Magyar Szentseg, Avagy, Magyar-Ország bóldog emlekezetu otven Szenteinek, es Bóldoginak le-kepzett élete címen. A latin változat másodszor szintén Nagyszombatban látott napvilágot 1737-ben Josef Leopold Berger felügyeletével.

hevenesi-gabor-regi-magyar-szentseg

Egy lap a könyvből (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár)

Az ország különböző ferences könyvtáraiban számtalan Hevenesi-mű volt megtalálható, csak Gyöngyösön tizenhat példány különböző könyveiből. Azonban ez az Ungaricae sanctitatis indicia nem volt valami gyakori: őriztek egyet a szegedi kolostorban, a szentantaliban és a németújváriban, a kecskemétiben, a pestiben és az esztergomiban. A magyar fordításból azonban egy példány sem volt. Mára csupán az első kiadásból származó egyetlen példány van a magyar ferenceseknél; ezt Esztergomban őrizték meg, de nem tudhatjuk, mikor került oda. A régi tulajdonosok közül csak egy bizonyos Cserődy Boldizsár tüntette fel magát a címlapon. Ilyen nevű magyar ferences viszont nem volt, tehát a könyv jóval a megjelenés után juthatott a kolostori könyvtárba. Azért különös ez, mert Hevenesi Gábor könyvében számos ferences szent is megtalálható, ráadásul az efféle olvasmány nemcsak az egyéni elmélkedéshez volt jól használható, hanem étkezés közben a refektóriumi felolvasáshoz is.

hevenesi-gabor-regi-magyar-szentseg

Ungaricae sanctitatis indicia Miskolcról (Evangélikus Egyház Miskolc CC BY-NC-ND)

A kötetben szereplő ferences szentek közül Szent Erzsébet a legismertebb és legnépszerűbb világszerte. Hevenesi az Árpád-házi királynő élettörténetéből a jótékonykodást és az aszkézist emelte ki, de sem a férje iránt érzett szerelméről, sem a csodáiról nem tett említést. A könyv első, 1692-es kiadását Johann Sigismund Schott és Johann Jacob Hoffmann rézmetsző illusztrálta. A koldusnak adományt adó Szent Erzsébet metszetét valószínűleg ez utóbbi készítette.

Címlapkép: A gyöngyösi ferencesek temploma és kolostora (Szabadtéri Néprajzi Múzeum CC BY-NC-ND)

Fáy Zoltán
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.11.29