A film rövid története ‒ 17. rész
A Hetedik Sor Közepe sorozata
Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.
Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.
A skandináv film
Noha Skandináviában mindig is adottak voltak a feltételek a nemzetközi viszonylatokban is piacképes filmkultúra megvalósulásához, a térségben sokáig csak a meghatározó európai irányzatok lenyomatai jelentek meg. A helyzet csupán a II. világháború lezárultával változott meg, amikor a skandináv alkotók először szakadtak el a nyugati film fősodrától.
Ige (1955)
Néhány év leforgása alatt egy új filmes generáció nőtte ki magát, olyan alkotók, akik korábban csak passzívan simultak hozzá az uralkodó kommersz filmkészítéshez. Megjelent Vilgot Söjman és kultikus filmpárosa, a Kíváncsi vagyok – sárga (1967) és a Kíváncsi vagyok – kék (1968), valamint az Carl Theodor Dreyer, aki bátran emelt filmjeibe teológiai témákat. A dán rendező leghíresebb munkáinak az Ige (1955) és a Gertrúd (1964) számít, amely érzékeny drámájával megkérdőjelezi a determinatív nemi és társadalmi szerepkörök dogmatizmusát.
A skandináv megújulás legnagyobb hatású alkotója mégis az az Ingmar Bergman, akinek nemcsak a vonulat, hanem az egyetemes filmtörténet esszenciális fontosságú alkotásait is köszönhetjük. Bergman filmjeit a vallási témák, illetve a karakterek önrendelkezésre való törekvései kötik össze, szereplői sokszor kerülnek szembe felettük álló erőkkel, az életük egészére kiható predesztinációval. Ilyen irányultságú érdeklődéseinek legkiválóbb manifesztuma a Szűzforrás (1960) és A hetedik pecsét (1957) című dráma, amelynek mágikus erejű képei beleivódtak a 20. század kulturális tudatába.
Sakk a halállal A hetedik pecsét (1957) című filmben
A legfontosabbak…
Ige (1955)
A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.A nap vége (1957)
A hetedik pecsét (1957)
Persona (1966)
Németh Kornél
Forrás: hetediksor.hu
A film rövid története című sorozat korábbi részei:
1. rész ‒ Kezdetek
2. rész ‒ A narratíva megjelenése
3. rész ‒ A burleszk
4. rész – Az expresszionizmus
5. rész ‒ Francia impresszionizmus
6. rész ‒ A szürrealista mozi
7. rész ‒ Szovjet montázsiskolák
8. rész ‒ A hangosfilm megjelenése
9. rész ‒ Lírai realizmus
10. rész ‒ Film noir
11. rész ‒ Filmgyártás a II. világháború alatt Európában
12. rész ‒ Olasz neorealizmus
13. rész ‒ Az olasz mozi nagy kora
14. rész ‒ A japán film aranykora
15. rész ‒ A lengyel iskola
16. rész ‒ Az 50-es évek indiai filmjei
2020.11.06