William Friedkinnek korábban sikerült olyan filmekkel beírnia magát a mozitörténelembe, mint a Francia kapcsolat vagy az Ördögűző – méghozzá kitörölhetetlenül. Utóbbi filmjei azonban nem sikerültek túlzottan fényesre (talán a későbbi Gyilkos Joe nem volt rossz). Nos, ha a 2003-as Veszett vaddal az volt a szándéka az Oscar-díjas amerikai rendezőnek, hogy visszatornászza magát a művészi élvonalba, hatalmasabbat nem is bukhatott volna. Ugyanis a The Hunted rendkívül gyenge, „A” listás színészeket felvonultató akciófilmre sikeredett.

Sajnos tényleg eléggé egyoldalúan lehet csak írni a Veszett vadról, mivel a film röpke (ámde túlontúl hosszúnak tűnő) másfél órája alatt szinte lehetetlen olyan momentumot találni, amely a pro oldalt erősíthetné. Viszont annál tetemesebb a kontra kategória. A hivatásos zsoldos Aaron Hallam (Benicio Del Toro) ámokfutásáról szóló filmnek se íze, se bűze. Ugyan felvezetik a történetet az 1999-es koszovói bevetéssel, ám utána in medias res Hallam háborún kívüli gyilkolászásába cseppenünk. A kettő között pedig az égvilágon semmiféle összefüggést nem lehet felfedezni.

Egyáltalán nincsen megalapozva Hallam őrülete, egyszer csak gyilkolni kezd. Se jellemábrázolás, se pszichológiai „kórkép”, semmi. Csak a nyugdíjas korba lépett L. T. Bonham (Tommy Lee Jones), akit hirtelen előrángatnak egy erdő mélyéről, hogy kapja el Hallamet, mert felkutatásával az összes speciális egység kudarcot vallott. Mivel a két férfi kapcsolata sincs előkészítve, nincs valós, hihető konfliktus a filmben. Az egész üldözés esetleges, mintha forgatókönyv sem állt volna a stáb rendelkezésére, a történetet csak a meglehetősen limitált szereplő állandó jelenléte tartja össze.

Az akciójelenetek felölelik az összes létező klisét, és nemcsak nevetségesek (az idős Bonham futva utoléri a metrót), hanem olyan fantáziaszegények is, hogy felérnek egy jobb altatóval. Hiába áll a film középpontjában a Hallam és Bonham közti üldözés, a Veszett vadnak nincs lendülete, a rendkívül véres, ámde ezzel egyenes arányban végtelenül hiteltelen végső leszámolás megadja a kegyelemdöfést a paródiába hajló mozinak.

Kissé felfoghatatlan, hogy két Oscar-díjas színész hogyan vállalhatott szerepet ilyen filmben. Rendben, Friedkin neve esetleg már félig garanciát jelenthetett volna egy jó mozira, de nem értem, hogyan nem derült ki a forgatókönyvből, hogy itt nincs sem jellemábrázolás, sem mély drámaiság, sem hihető akciók. A Veszett vad az igényes(ebb) mozik kedvelőinek fogyaszthatatlan, még egy séma-akciófilm színvonalát sem éri el.

Szilvási Krisztián