78

Október 24. – Ifj. Johann Strauss A cigánybáró című operettjének ősbemutatója

ZENE a napon – Ősze Mária írása

johann-strauss-a-ciganybaro-plakat

1885. október 24-én tartották a bécsi Theater an der Wienben ifj. Johann Strauss (1825-1899) Der Zigeunerbaron (A cigánybáró) című háromfelvonásos operettjének ősbemutatóját. Jókai Mór (1825-1904) Szaffi című novellája nyomán a szövegkönyvet Ignaz Schnitzer (1839-1921) írta.

Strauss Egy éj Velencében című operettjének 1883. október 3-i berlini premierjének kudarcát követően határozta el, hogy „szakít bécsi társszerzőivel, mert gyenge vagy középszerű szöveg csak bukást eredményezhet, bármilyen jó is hozzá a zene”. A magyar téma is ekkor merült fel benne.

Az alkotótársak találkozásáról és a munka kezdetéről számos legenda maradt fenn, azonban az a legvalószínűbb, hogy először Jókai Mór és Strauss ismerkedtek meg egymással, a magyar író mesélt az osztrák komponistának novellájáról, akinek annyira megtetszett a téma, hogy új operettet kívánt ez alapján írni. 1883 novemberében állapodhattak meg, és Schnitzert csak ezt követően bízták meg. 1883 végén kezdhettek hozzá legkorábban a szövegkönyv megírásához. „A librettó teljes dramaturgiáját Jókai Mór készítette”, azonban Schnitzer átírta a kapott szöveget, követve Strauss változtatási kéréseit, továbbá a dalszövegek is az ő nevéhez fűződnek.

A zeneszerző 1884. június 30-án kezdte el a komponálást, a munka egészen 1885. október 24-ig tartott. Magánéleti és szakmai események tarkították ezt az időszakot, így meglehetősen zaklatott állapotban kellett zenét írnia Straussnak, ráadásul ezen időszak alatt számos helyszínen, Bécsben, Franzensbadban, Ostendeben, Berlinben, Schönauban egyaránt tartózkodott és dolgozott.

A színház vezetője is gőzerővel készült a bemutatóra, állítólag „egy Győr környéki teljes cigánytábort megvásárolt, felszereléssel, ruhákkal, szekerekkel, sőt lovakkal, hogy a színpadon megelevenedő történet minél hitelesebbnek hasson”. A főszerepeket neves osztrák művészek alakították, Barinkayt Carl Streitmann, Szaffit Ottilie Collin, Zsupánt pedig a kor egyik legnépszerűbb komikusa, Alexander Girardi keltette életre.

A premiert ifj. Johann Strauss hatvanadik születésnapjának előestéjén tartották telt ház előtt, az operett pedig óriási sikert aratott. Franz Jauner, a teátrum igazgatója az előadást követően így nyilatkozott: „A cigánybáró előadása életem legnagyobb színházi élménye…”. A Fővárosi Lapok című napilap pedig a premier másnapján így tudósított: „A közönség, mely a színházat minden zugában megtöltötte, a társadalom előkelőségeiből telt ki. … Minden dalt megismételtettek, különösen tetszett a második felvonás kettőse, Girardi háromszor volt kénytelen dalait ismételni. A zeneszerzőt… az első felvonás után ötször, a második után négyszer hívták ki, s babérkoszorúkat (köztük egy nemzeti szalagosat is) és babérfát nyújtottak át neki. Maguk a színészek is tapsoltak a szerzőnek, kinek a karzatról kendőket lobogtattak.

Az október 26-i számban pedig a bécsi lapok kritikáiból szemezgettek, többek között a bécsi Fremdenblat kritikusának véleményét is közölték: „Nagy, fényes siker, a közönség szívét és érzékeit teljesen foglyul ejték Strausz zenéjének hangjai. … Mint valami Krőzus, aki kincseit kiapadhatatlanoknak tudja, oly pazar bőkezűséggel ontá Strausz ez alkalommal dús képzelete és zenei találékonysága gyöngyeit. Minden felvonásban egész sora van az elragadó számoknak, melyekből mások egy-két operettet is írhatnának; az a férfi, ki évtizedeken át megörvendeztette szerzeményeivel a zenekedvelő világot, úgy látszik, csak most érte el alkotó ereje tetőpontját. A cigánybáró nemcsak gazdagon el van látva dallamokkal, hanem a legkidolgozottabb, minden tekintetben drámailag legjellemzőbb mű, melyet Strausz írt.

A cigánybárót az ősbemutatót követően 87-szer tűzték műsorra, megszakítás nélkül, ezzel túlszárnyalta A denevér sikerét is. Hamarosan Berlin, Kolozsvár, Pest, Prága és Párizs nézői is tapsolhattak a műnek. A Pesti Német Színház már egy hónappal később, 1885. november 27-én játszotta A cigánybárót, magyarul 1886. március 26-án mutatták be a Népszínházban.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Anger Ferenc: Ifj. Johann Strauss A cigánybáró; Winkler Gábor: Operett; Forgács D. Péter: „A czigánybáró” operett igaz története. In: Új forrás 3. sz. (2005); Fővárosi Lapok 22. évf. 258. sz. 1885. október 25.; Fővárosi Lapok 22. évf. 259. sz. 1885. október 26.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2020.10.24