95

Károlyi, rablás, fosztogatás


roman-katonak-budapest

Kevesen tudják, de vagy 1000 ember halt meg jórészt a magyar vidéken az őszirózsás forradalom előtt, vagy a Károlyi-féle kormányzás első időszakában. Amikor összeomlott az ország közigazgatása.

A korabeli újságok csak csőcseléknek nevezték azokat a tömegeket, akik 1918 októberében és novemberében, de több esetben még decemberben is összeverődtek, és rabolni, gyújtogatni kezdtek, leginkább a vidéki városokban. Azért éppen ott, mert addigra összeomlott a vidéki közigazgatás, a csendőrség és a városok rendőrsége sem volt a helyzet magaslatán. Nem tudtak mit kezdeni egy a vasútállomásra megérkező katonavonattal, melynek „vételező”, vaktában lövöldöző részeg bakáihoz sokszor csatlakozott a helyi alvilág is. Először általában a restit rámolták ki, de ha közel voltak a főtér vagy a főutca kávéházai, üzletei, akkor azok sem kerülhették el a sorsukat. Az a kevés rendőr pedig tehetetlen volt a fegyveres tömeg ellen, amely például Kecskeméten a városi ügyészségre is behatolt, törve-zúzva, felborogatva mindent. Amikor pedig felszólították a városi ügyészt, hogy engedje el a foglyokat, az hiába mondta, hogy itt csak köztörvényesek vannak, egy revolvergolyóval leterítették.

magyar-katonak-elso-vilaghaboru

Amikor még rend volt (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

A falvakban nem volt mit nagyon rabolni, itt a jegyzők, a hatalom képviselői kerültek veszélybe. Hiszen ők intézték a katonai behívókat, felügyelték a termények szabott, sokszor alacsony áron való felvásárlását, a rekvirálásokat. Különösen a nemzetiségi területekről kellett menekülniük, de a földbirtokosokkal együtt sok magyar faluban is veszélybe került az életük, felgyulladt a hajlékuk. Az oly sokat kárhoztatott Linder Béla, a dicstelen hadügyminiszter egy nyilatkozatában az imperialista és militarista politika átkos következményének nevezte ezeket a dolgokat. Amiket „természetszerűnek” tartott, de azért a kormányzat elrendelte a nemzetőrségek felállítását az emberi élet és a vagyoni javak megóvására. Mert mondjuk november 13-án mindkettő veszélybe került a délvidéki Tiszakálmánfalván, ahol a tömeg egy őrizetlen, petróleumot szállító tehervonatot rohant meg. Csapra verték a tartályokat, de aztán rágyújtott valaki, végül a szörnyű tűzben hatvanan vesztek oda.

halott-katona-elso-vilaghaboru

Halott katonák képeslapon (Piarista Múzeum CC BY-NC-ND)

De a falvakban előbb helyreállt a rend, az emberek várták a Károlyi által beígért, majd 1919. február 23-án el is kezdett földosztást. Míg például Kaposvárt éppen december 24-én prédálta fel a fegyveres csőcselék. 110 üzletet raboltak ki és törtek össze a főutcán, nem kerülhette el a sorsát a három legjobb kávéház, a Korona, az Erzsébet és a Turul sem.

Címlapkép: Akik a fosztogatásban élen jártak: román katonák Budapesten (magyarnemzet.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.10.18