106

155 éve született a titokzatos bárónő, Orczy Emma

Nagy Mária írása

orczy-emma

Mindenütt kutatják, mindenütt keresik / De szegény franciák, jaj, sehol sem lelik / Angyalok közt jár fönn, vagy lenn az ördögökkel? / Ez a ravasz, titokzatos Pimpernel?” Talán hihetetlennek tűnik, de a legolvasottabb magyar író a világon nem Szabó Magda, nem Márai Sándor, nem Molnár Ferenc, hanem a 155 évvel ezelőtt született Orczy Emma.

Az 1905-ben megjelent A Vörös Pimpernel című művét az Egyesült Államokban a világirodalom kétezer alapműve közé sorolták. Amikor 1995-ben az USA-ban CD-re rögzítették ezeket a műalkotásokat, amelyeket mindenkinek „ismernie kell”, egyetlen magyar vonatkozású műként került közéjük.

Orczy Emma arisztokrata művészcsaládban született 1865. szeptember 23-án. Felmenői között tudhatjuk Orczy Lőrincet, aki Mária Terézia testőrségének tagja volt, verseket írt, és Kazinczy Ferenccel is levezésben állt. Édesapja zeneszerző volt, közeli barátja Liszt Ferencnek és Richard Wagnernek. Édesanyja pedig Wass Emma bárónő, Wass Albert rokona.

Gyermekkorát Tiszaabádon töltötte, majd szülei gazdasági nehézségek miatt külföldre vándoroltak. Brüsszel, Párizs után 1880-ban a család Londonban telepedett le. Emma örökölt valami művészi hajlamot őseitől, ezért zenével és festészettel kezdett foglalkozni. A Heatherley’s School of Fine Arts-ban folytatott festészeti tanulmányokat, itt ismerkedett meg Montagu Barstow-val, akivel 1893-ban házasságot kötöttek. Közös életük kezdetén könyvillusztrációkat készítettek és műfordításból éltek. Orczy Emma festményei láthatóak voltak a Royal Academy of Arts és a budapesti Műcsarnok tárlatain is. A legbiztosabb bevételre a Royal Magazine-ban rendszeresen megjelent detektívtörténetekből tett szert.

A műfordítások és az illusztrációk azonban nem hoztak kirobbanó sikereket, és sajnos a bevétel is kevés volt ebből. Kisfia születése után kezdett regényeket írni, eleinte kevés sikerrel. Az 1903-as A Vörös Pimpernel  is csak hosszas visszautasítások után jelent meg: 12 kiadónak küldte el a kéziratot, de senki nem merte vállalni egy ismeretlen író könyvét, viszont közben többen szerették volna színpadra vinni a művet.

Orczy Emma belement a színpadi átírásba, először a nottinghami Royal Theatre-ben mutatták be mérsékelt sikerrel. Fred Terry-nek volt a mentőötlete, hogy Londonban próbálkozzanak: az 1905. január 5-én induló fővárosi Új Színház nem kis kockázatot vállalt azzal, hogy egy ismeretlen szerző darabját vitte színre. Emma ezzel berobbant a köztudatba: négy éven át játszották művét, amely több mint 2000 előadást ért meg, és az egyik legsikeresebb darab lett Nagy-Britanniában.

A vörös pimpernel (mezei tikszem, Anagallis arvensis) egy virág, amely Angliában piros színű, Spanyolországban viszont kék, ám mivel ő vörösként ismerte, róla nevezte el titokzatos főhősét. A kiadók valószínűleg bánták, hogy nem bíztak az ismeretlenben, a mű elindult világhódító útjára: 14 nyelvre fordították le, magyarul az Új Idők című hetilapban jelent meg. Orczy Emmának ezután már nem kellett anyagi problémákkal küzdenie, villát vásárolt Monte Carlóban, Angliában pedig családi házat. Az első Pimpernel-történethez később további 15 folytatáskötet született. Ezeken kívül színdarabok és még más regények is, de magyarul csak öt könyve jelent meg.

Az első regényből több filmadaptáció is készült. 1917-ben egy némafilm változat, majd 1934-ben a leghíresebb feldolgozás Harold Young rendezésében, amelynek a producere Korda Sándor volt, főszereplője pedig a Steiner László néven született Leslie Howard. Zorro alakjához is mintául szolgált. 1999-ben tévésorozatot csináltak belőle, 2010-ben pedig egy japán Pimpernel-revüt.

Orczy Emma 1947. november 12-én angliai, Henley on Thames-beli villájában hunyt el. A Vénusz bolygón egy krátert neveztek el róla.

Nagy Mária

Forrás: index.hu, nagyasszonyok.blog.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2020.09.23