A Benkó Károly tervei alapján épült, eklektikus stílusú templomot másfél évszázada, 1870-ben éppen ezen a napon, szeptember 15-én avatták fel. A második világháború viharai a helyi zsidó közösséget elsöpörték, a „gyülekezés háza” pedig romlásnak indult. Győr város méltán reprezentáns épülete az 1990-es években többlépcsős felújításon esett át.

„A győri zsinagóga több mint egy épület, az összefogás, a túlélés, a fejlődés jelképe” – fogalmazott dr. Dézsi Csaba András polgármester, majd hozzátette: „Már nem az építők szándéka szerint működik, több lett annál, mint amit az alapítók megálmodtak, közösségi tér lett, amelyet minden győri polgár magáénak érezhet. A most átadott szabadtéri kiállítás történelmi séta a múltba, amely okulásul szolgálhat.”

A győri zsidóság 1861-ben döntötte el, hogy templomot emeltet. A döntést telekvásárlás, tervpályázat meghirdetése és elfogadása követte. A munkálatok 1868-ban kezdődtek. Egy évvel később megnyitották az iskolát, ezután került sor a hozzáépült zsinagóga átadására. 1870. szeptember 15-ét, a felavatás napjának részleteit idézte fel Totha Péter Joel rabbi. Mint említette, a közösség akkor még mintegy ötezer főt számlált, a második világháború után körülbelül 150-en tértek vissza, ami az épület fokozatos pusztulásához vezetett.

Ma a győri zsinagóga már nem vallási helyszín, hanem közösségi tér, koncertterem, kiállítótér, esetenként konferenciák helyszíne, amelyet a Széchenyi István Egyetem, a Győri Önkormányzat, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum közösen üzemeltet. Emellett azonban a győri zsidó közösséggel jó a kapcsolat, itt tartják ünnepeiket – hangsúlyozta Borsa Kata, az Öt Templom Fesztivál programigazgatója.

A kerítésen elhelyezett 18 tabló az év végéig látható.

SzaSzi
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: Szabadtéri kiállítás a győri zsinagóga fennállásának 150. évfordulóján

Vas Balázs fotói

19 kép