91

Emléktábla Győrben a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának

SzaSzi írása

blaha-lujza-emlektabla-gyor

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Női Vállalkozói Klubja kezdeményezésére emléktáblát avattak a Király utcában szeptember 11-én délután, Blaha Lujza születésének 170. évfordulóján.

A „nemzet csalogányának” emlékét korábban is őrizte már egy tábla egykori lakóhelyén, amelyet 93 évvel ezelőtt helyeztetett el a Győri Jótékony Nőegylet egy adománygyűjtő akció nyomán. Az akkor még Lépcsőköznek nevezett utcácska szerény épületének ablaktalan padlásszobájában lakott családjával Blaha Lujza 1857 és 1859 között. Innen indult meghódítani a közönség szívét a már gyerekként is rendkívüli tehetség, amelyre a kor jeles színikritikusa (egyben orvos és író is) dr. Kovács Pál is felfigyelt.

A megyei kamara Női Vállalkozói Klubja bár „adománygyűjtő teadélutánt” nem szervezett, az avatással és a hozzá társított ünnepséggel méltóképpen tette tiszteletét a Győrből induló híres színésznő emléke előtt, amivel nem titkolt céljuk volt felhívni a figyelmet a várossal való kapcsolatára is. „Örülök a civil kezdeményezéseknek, hogy a győriek felkarolják a jó ügyeket. Blaha Lujza és a neki állított emléktábla jó példa arra, hogy városunkban már évszázadokkal ezelőtt magas színvonalú kulturális élet folyt, és jó példa arra is, hogy a győriek fontosnak tartják a múltunk megőrzését, ápolását” – fogalmazott köszöntőjében dr. Dézsi Csaba András polgármester.

Pintér-Péntek Imre, a kamara elnöke az összefogás fontosságáról beszélt, amely egykor és ma is egy nagyszerű céllal párosult. Horváth Imre Tamásné, a Női Vállalkozói Klub elnöke avatóbeszédében kiemelte, az emléktábla elhelyezésével nemcsak a művésznő iránti tisztelet kifejezése volt a céljuk, hanem az is, hogy megismertessék és felhívják a figyelmet a színésznő és Győr kapcsolatára.

blaha-lujza-emlektabla-gyor

Dr. Rechnitzer János regionális kutató rövid előadásában rámutatott, hogy városunk történetében több olyan hölgy akad, akik megérdemelnék, hogy emlékhellyel tisztelegjünk előttük. Győr azonban erősen maszkulin típusú város – állapította meg a professzor –, amelynek 750 éves múltjára inkább az erősen férfias beállítódás jellemző. Jól mutatja ezt az emlékhelyek vizsgálata, amelyből kiderül, hogy ezek közül mindössze négynek a címzettje győri hölgy: Meszlényi Teréziát, Kossuth Lajos feleségét férjével együtt láthatjuk Újvárosban; az 56-os mártírnak, Máté Máriának a börtönnel szembeni épület falán, Popper Vilma írónőnek a Kossuth utcában, Kovács Margit keramikusnak pedig az Árpád úton található egy-egy emléktáblája. A kutató szerint különös jelentősége van, hogy egy újabb hölgy kerül fókuszba az avatással, és annak is, hogy ez egy női összefogásban valósul meg.

Dunai Csenge, a Győri Nemzeti Színház színművésze részleteket olvasott fel a magyar színháztörténet egyik leghíresebb primadonnájának naplójegyzeteiből. „Az előző századok színészeinek nem lehetett könnyű dolga azzal a tudattal élni, hogy művészetük az idő múlásával elillan. A színház, ahogyan minden előadóművészet, a pillanat varázsáról, nem pedig az örök életű műalkotások létrehozásáról szól. Talán ezért is van, hogy a technikai sokszorosítás megszületése előtt sok színész döntött úgy, hogy memoárral vagy naplójegyzetek kiadásával örökíti meg pályájának és életének legszebb pillanatait” – vezette be a hangulatteremtő jegyzeteket a színésznő. Szólt a 12 éves gyermeklány nélkülözéseiről, rendkívüli szorgalmáról, az elvesztett gyerekkorról, a cserébe kapott országos népszerűségről, a rendkívüli élményekről, találkozásokról, párizsi fellépésekről, a magyar nyelvű kultúra feltámasztásáról, a Nemzeti Színház örökös tagságáról. Több mint öt évtizeden keresztül szolgálta a magyar színjátszást páratlan odaadással, szeretettel és a legszebb művészi eredményekkel. Az Életem naplója először éppen száz évvel ezelőtt jelent meg, 1920-ban a Magyar Lap- és Könyvkiadónál.

Az avatóünnepséget a Voksband és Karsai Klára előadóművész zenei közreműködése, valamint a Kisalföldi Népművészek Egyesületének kézműves vására színesítette.

Szaszi
Fotók: Vas Balázs

2020.09.14