Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje

Könyvkritika

andrzej-sapkowski-a-megvetes-ideje

Az első vaják novella 1986-ban látott napvilágot a lengyel Fantastyka magazinban, és bár a visszhangja nagyon is pozitív volt, akkoriban talán még senki nem gondolta volna, hogy évekkel később a szörnyvadász Geraltnak köszönhetően az író világszerte ismert lesz, valamint hogy a Vaják-univerzummal Andrzej Sapkowski egy World Fantasy Életmű-díjat is besöpör majd.

1986-ban természetesen még nem beszélhettünk egy teljes, egységes univerzumról, viszont az elkövetkező években Andrzej Sapkowski tovább bővítette az első novellából megismert világot, így alig tíz éven belül már két novelláskötettel és a majdani ötrészes Vaják-saga első három kötetével büszkélkedhetett (Az utolsó kívánság, A végzet kardja, Tündevér).

A megvetés ideje ennek a regényfolyamnak a második része, amely nem sokkal a Tündevér után játszódik. Miután egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Ciri – saját biztonsága érdekében – nem tartózkodhat sokáig Ríviai Geralt felügyelete alatt, a vaják Yenneferre bízza a fiatal trónörököst, majd nyomozásba kezd, hogy kiderítse, kik próbálnak a lány életére törni. Ezzel egy időben Ciri és Yennefer Gors Velen felé veszik útjukat, ahol a Kontinens varázslói éves gyűlésükre készülnek, miközben a háttérben az északi királyok ürügyet keresnek arra, hogy háborút indítsanak Nilfgaard ellen.

Andrzej Sapkowski a saga második kötetében a már tőle megszokott hozzáértéssel szövi tovább epikus történetét: a cselekmény egyre grandiózusabb, a karakterek közötti kapcsolatok pedig egyre árnyaltabbak lesznek. Mivel már a regény elején szétválasztja a fontosabb szereplőket, így szinte végig két síkon követhetjük nyomon a történéseket. Egyrészt Geralt nézőpontjának köszönhetően többet megtudunk arról, hogy kik és miért vadásznak Cirire, másrészt a Ciriről és Yenneferről szóló részek betekintést nyújtanak a varázslótanács hierarchiájába és valamennyire a Kontinens politikai játszmáiba is.

A megvetés idejében ugyanis hatalmas szerep jut a politikának: Andrzej Sapkowski jól láthatóan továbblépett az egyszerű szörnyvadász történeteken, és ezen a ponton Geralt kalandjai már jóval többről szólnak, mint amiről az első novellákban olvashattunk. Tény, hogy már ott is érezhető volt, az írónak vannak elképzelései arról, hogyan folytassa a történetet, egyes részek pedig a háborút is előrevetítették, mégis egyfajta fejlődésről beszélhetünk. A Viharidő kapcsán megemlítettem, hogy – köszönhetően a formai váltásnak – Sapkowskinak lehetősége nyílt arra, hogy szabadabban bontsa ki a regény cselekményét, hiszen nem korlátozták a novella műfaji megkötései, mindez pedig A megvetés idejére is érvényes. Sapkowski több időt fordít a szereplőkre és kapcsolataikra, a Kontinens világa kidolgozottabb és részletgazdagabb, mint valaha, ugyanakkor nem feledkezik meg az átívelő szálak mélyítéséről sem.

Amikor átívelő szálakról beszélünk Sapkowski Vaják-regényeivel kapcsolatban, akkor részben a másfajúak megjelenítéséről van szó. Az író által megalkotott, szláv mitológiára épülő világ tele van rengeteg különös és egyedi karakterrel – törpökkel, tündékkel, félszerzetekkel –, amelyek szinte folyamatosan összetűzésbe keverednek (nem feltétlenül saját hibájukból) az emberekkel. A regények számos konfliktusa tulajdonítható annak, hogy az emberek megpróbálják elnyomni, kihasználni vagy teljesen kisemmizni az ősi fajokat, ezáltal pedig Sapkowski egy olyan oldalát mutatja be a Kontinensnek, amely épp annyira fontos, mint a Nilfgaarddal vívott háború.

Egy másik ilyen szál, a Cirit ért trauma, ennél is kézzelfoghatóbb. Az első novellák óta nyomon követhetjük a cintrai hercegkisasszony életútját, így a karakter jóval közelebb kerül hozzánk, olvasókhoz, mint az író szereplőinek többsége, az általa átélt megpróbáltatások pedig minket is majdnem annyira megviselnek, mint őt magát. Régóta tudjuk, hogy a háború senkinek sem kegyelmez, jók és rosszak egyformán esnek áldozatául mások téveszméinek és hatalomvágyának, amikor viszont egy gyerekkel történnek szörnyebbnél szörnyebb dolgok, azt még nehezebb feldolgozni. Ciri rövid élete során számtalan olyan dolgot átélt, amelyek egy felnőtt embert is megtörtek volna, az pedig, hogy ezek a tapasztalatok megerősítik vagy véglegesen a sötétségbe taszítják majd, még a jövő zenéje.

A Vajákból nagy sikerű videójáték-trilógiát fejlesztett a lengyel CD Projekt, ezek közül a legismertebb a 2015-ben megjelent The Witcher 3: Wild Hunt. 2019-ben a Netflixen debütált a 8 részes The Witcher (Vaják) című sorozat is Henry Cavill, Freya Allan és Anya Chalotra főszereplésével.

Varga Gábor
Forrás: olvasoterem.com

2020.09.04