109

Akik a pesti divatot diktálták


horthy-miklosne-gellert-szallo

Minden kornak megvoltak a divatdiktátorai, az influencerei, vagy, ahogy a 30-as években nevezték, leading lady-jei. A kíváncsi olvasók a képes magazinok oldalain kísérhették figyelemmel, milyen toalettet visel a leading lady a korzón, a sportpályán vagy az estélyen, milyen ruhákkal készül az utazásra vagy a víkendre. Az új szezon kezdetén bemutatta a legújabb trendet, amit valamelyik belvárosi divatszalonban készíttetett el, legtöbbször párizsi minta alapján.

A Színházi Élet újságírója szerint „a leading lady elnevezés olyan megtiszteltetés, amit gazdagsággal vagy társadalmi állással nem lehet megszerezni. Még a szépség és a tökéletes alak sem kvalifikál rá. A fönt felsoroltakon kívül első feltétele az abszolút ízlés, biztos kritériuma pedig az, hogy a leading lady nemcsak a férfiak, hanem a hölgyek elismerését is magára tudja vonni.” Bár az újságíró, Guthy Böske szerint az elsődleges szempont a jó ízlés, a korabeli magazinokat lapozgatva azt kell látnunk, hogy a stílus „tippeket” a korszak vezető politikusainak és diplomatáinak feleségei adták, akik – akár egy lányregényben – beleszülettek vagy beházasodtak a neves, jómódú családokba.

Akár egy romantikus álom, olyan volt Nemes Margit története, akit hat év ismeretség után vett feleségül az egyik ősi nemesi család sarja. A jómódú polgári családból származó lány szépségére először Karlovszky Bertalan festőművész figyelt fel, aki modellt keresett az új százezres pengő oldalára. A több nyelven beszélő fiatal lánynak mégsem az arcképe hozta meg a szerencséjét. A szülői házat elhagyva először Párizsba ment, ahol egy divatszalon stílustanácsadójaként dolgozott. Hazatérése után fordító-titkárnőként helyezkedett el egy neves bankban, ahol végül későbbi férjét, Khuen-Héderváry Károly grófot is megismerte. Margitnak a bőséges apai támogatás és az azt kiegészítő banki fizetés kellemes életet biztosított. Khuen-Héderváry gróf oldalán bekapcsolódott a társasági körökbe, és egy idő után minden magazin arról cikkezett, mit viselt a szép Nemes Margit a turfon, a társasági partykon, a színházban, vagy éppen a korzón sétálva. Amikor 1934 októberében igent mondott a grófnak, a lapok arról is beszámoltak, milyen kosztümben jelent meg az anyakönyvvezető előtt, és hogyan csillogott menyasszonyi ruhája az egyházi szertartáson.

Károly gróf testvére, Sándor sem panaszkodhatott, felesége, Anna is elnyerte a magazinok leading lady-je címet. Alsóeőri Farkas Anna elvált asszonyként ment feleségül a pesti társaság jóképű agglegényéhez. A diplomáciai pályán dolgozó Sándor gróf Berlinből jött haza, amikor megismerte Annát. Rövid jegyesség után összeházasodtak, mivel az ifjú férjre újabb kiküldetés várt, Londonban. A konzervatív angol vezetés azonban nem fogadta el Sándor gróf jelölését, mivel elvált asszonyt vett feleségül, ez pedig az akkori angol jogrendbe nem illeszkedett bele. A külügyminiszter tudomásul vette az angolok kérését, Sándor grófot pedig Párizsba nevezte ki. Az utazás előtt Az Est búcsúinterjút készített a leading lady-vel, aki elmondta, hogy 20 pár új cipőt csináltatott, mert a magyar susztereknek nincs párja a világon. A házaspár 1941-ben tért vissza Magyarországra, és szentendrei birtokukon telepedtek le. Anna grófné ekkor kezdett neki szakácskönyvének, melyben az utazásaik során szerzett gasztronómiai élményeit írta meg A főzőkanál csodálatos meséi címmel.

grof-khuen-hedervary-a-fozokanal-csodalatos-mesei

Khuen-Héderváry grófné szakácskönyve (forrás: Galéria Savaria)

Igen sok „követővel” büszkélkedhetett Tascher Benjamin grófné is, akiről így írt a Színházi Élet: „Nagyon sok asszony van Pesten, aki valósággal lesi, hogy mit vesz Tascher grófné, mert ő is csak azt választja. Követőinek elég nehéz a helyzete, mert a grófné nagyon sokat vásárol.Oberhoffer Illy 1932 októberében mondott igent comte Benjamin Tascher de la Pagerie bankárnak, aki a francia külügyminisztérium megbízottjaként Budapesten dolgozott. A házaspár a párizsi esküvő után Budapestre költözött, ahol Illy egyike lett azon „divathölgyeknek”, akik a pesti divatot diktálták. Véleményét kérték az Operabál estélyi ruháiról, a szezon legújabb trendjéről, de még arról is, ha egy új filmet mutattak be a mozik. 1937-ben férjét Tokióba helyezték át. Illy grófné elutazását a Pesti Hírlap kommentálta: „A színházi premierek, a nagy hangversenyek egy elegáns hölgyet vesztettek el gróf Tascher Benjáminné Budapestről való elköltözésével. Tascherné férjével, gróf Tascher Benjámin francia diplomatával elutazott ura új állomáshelyére, Tokióba, s így az Operaházban és a színházi premiereken a dámák mostantól fogva nem lesik majd izgatottan, hogy a szép Tascherné megint milyen ruhacsodában jelent meg.” Egy leading lady azonban mindig divatirányító marad, így amikor 1938 nyarán egy fél évre a grófnő hazatért, rövid beszámolót írt egy magazinnak arról, milyen a japán divat. A következő év februárjában Illy grófnő visszautazott Tokióba, és eltűnt a pesti közönség szeme elől.

edelsheim-gyulai-lipotne

Edelsheim-Gyulai Lipótné (forrás: Balatoni Múzeum – Keszthely, CC BY-NC-ND)

Edelsheim-Gyulai Lipótné keveset tartózkodott Pesten, de ilyenkor sosem mulasztotta el felkeresni Rotschild Klára divatszalonját. A grófné lelkes vásárlója volt a neves szalonnak, legyen szó délutáni ruháról vagy estélyiről, mindig ott készítette el. Amikor nevelt lánya, Ily a kormányzó fiával készült az esküvőjére, a grófné számára nem volt kérdés, hol készüljön a menyasszonyi ruha. Ella grófnőt nemcsak leading lady-ként ismerték a magazinolvasók, hanem újságíróként, íróként is. A Pesti Hírlap hasábjain rendszeresen jelentek meg írásai, melyeket kötetbe rendezve, 1942-ben jelentett meg a Griff kiadó Női szemmel címen. Az írások között számos divatbeszámolót is olvashatott a közönség, többek között a párizsi téli divatról vagy a divat nélküli divatról, mely szerint: „nincs egységes divatirányelv, hanem egyéniségünkhez mérten kombináljuk és variáljuk azt, ami a régi divatból bevált”.

Ezt a tanácsot akár a leading lady-k követői is megfontolhatták, hiszen keveseknek adatott meg, hogy az ismert Váci utcai divatszalonokban rendszeresen ruhákat csináltassanak. A magazinok azokra is gondoltak, akik tavalyi délutáni kosztümjüket nem tudták egy újabb modellre lecserélni. A divatrovatok hasznos ötleteket adtak ahhoz is, hogyan lehet kis átalakítással divatossá tenni a régit.

Címlapkép: Horthy Miklósné a Gellért Szállóban (forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – Budapest, CC BY-NC-ND)

Fejes Katalin
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.08.25