''Csupa-csupa csoda padlásra száll…'' ‒ A Padlás a Magyarock Dalszínház bemutatásában

Bári Edit írása

magyarock-dalszinhaz-a-padlas

2020. augusztus 7-én a komáromi Monostori Erődben volt látható Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter A padlás című musicalje, melyet a Magyarock Dalszínház már 10 éve töretlen sikerrel mutat be.

A 2002-ben alakult Magyarock Dalszínház vezetője, Vizeli Csaba a társulat hitvallását, ars poeticáját így fogalmazta meg: „Olyan rockzenét alapul vevő színpadi műveket szerettünk volna bemutatni, amelyek az irodalomhoz, a történelemhez, Magyarországhoz, a magyarság életéhez kapcsolódnak…” A 2020-ban „nagykorúvá” vált dalszínház mára országos ismertségre tett szert, több városból is kapnak meghívásokat. Teljesítményüket már Pro Urbe- és Megyei Prima-díjjal is jutalmazták.

Számos bemutatót, ősbemutatót, valamint több saját szerzésű előadást is jegyez a társulat. Produkcióikban olyan vendégművészek szerepelnek, mint például Miller Zoltán, Varga Miklós, Mahó Andrea, Csengeri Attila, Mészáros Árpád Zsolt vagy a Kormorán. Repertoárjukon történelmi témájú előadások, szórakoztató darabok, regényadaptációk és gyermekeknek szóló mesejátékok is szerepelnek, melyek műfajukat tekintve zenés komédiák, musicalek vagy rockoperák.

Augusztus 7-én a Magyarock Dalszínház társulatával felkukkantottunk a padlásra, ahol – mint tudjuk – ezerféle kincset és csodát lehet találni, és ezen az előadáson találtunk is. Igaz, már maga A padlás című musical is egy csoda, amely a Vígszínház 1988-as bemutatója óta lankadatlan népszerűségnek örvend. Presser Gábor a darab születéséről így nyilatkozott: „...ha nincs meg ez a varázslatos történet, akkor nyilván semmi nem történik. Megszületett Dusán szívében, fejében, lelkében, ráadásul még le is tudta írni. Onnantól számít az egész…” És igen, a darab több mint harminc éve „számít” a színházi világban, hiszen nem telik el év, hogy valamelyik teátrum ne tűzné műsorára. Elgondolkodtat, szórakoztat, és időtlen üzeneteket hordoz magában. Érinti az élet és halál rejtelmeit, a magány és elmúlás érzését, itt-ott még a diktatúra árnyéka is felsejlik, mégis tele van játékossággal. A varázslatos muzsikának köszönhetően pedig a dalok egyenként is slágerekké váltak.

Ég és föld, múlt és jelen, szellemek és robotok között ott áll a padlás. A padlás, ahol minden megtörténhet. Rádiós, a fantasztikus kibernetikus (Másik Lehel), Robinson, a robot (Geri Tamás), Barabás, a gengszter és révész (Tihanyi Dániel), az unokára vágyó Mamóka (Enyingi Zsófia), a mindent szemmel tartó Témüller (Gerdesits Ferenc), Süni, a Rádiósba reménytelenül szerelmes lány (Kuczmann Ágnes), a saját magát is kinyomozó detektív (Gieler Csaba) és a kissé kétbalkezes Üteg (Szabó Dávid) társaságát négy, több száz éve bolyongó szellem teszi teljessé. A romantikus Herceg (Gombás Ádám), az őszinte Kölyök (Tar Gabriella), az örökösen zsörtölődő Lámpás (Mészáros Tamás) és Meglökő, a néma hóhér (Krncan Milan) szelleme révészre várva készülnek elhagyni végleg a földi világot, hisz tudják, hogy haza kell érkezniük oda, ahol „Új bolygó vár, egy földön túli világ, másik, békés táj!”.

magyarock-dalszinhaz-a-padlas

A nem mindennapi társaság története megmutatja, hogy a szeretet, az összefogás, valamint a lélek derűje milyen varázslatokra képes. A generációkon átívelő darabot sokan ismerik, és reméljük, még sokan meg fogják ismerni, épp ezért nem szeretném elárulni a történetet, amelyből a Magyarock Dalszínház csapata egy rendkívül élvezhető előadást prezentált. A színészek pajkos játékossága, a zene hangulata hamar rabul ejtette a nézőket. Látványos díszlet (Szakács Péter), lendületes koreográfia (Bakó Gábor), ötletes jelmezek (Másikné Vizeli Anita) tették teljessé az élményt. Egyedi koreográfiával és megjelenéssel lépett elénk Robinson, a robot, aki fényvisszaverős csíkokkal ellátott jelmezében igazi színfolt az előadásban.

A Vizeli Csaba rendezésében színre vitt produkció méltán vált igazi „sláger előadássá” immár 10 esztendőn keresztül. Noha ennyi év alatt bizonyára több szereplő távozott vagy érkezett, az összeszokott, összedolgozott munka átérződik, hiszen Kuczmann Ágnes, Tar Gabriella és Másik Lehel pontosan egy évtizede játszanak a darabban. Kuczmann Ágnes a veszprémi Pannon Várszínház meghívására a Mária evangéliumában játszott címszerepet, míg Másik Lehel a Győri Nemzeti Színházban több szerepre és főszerepre kapott felkérést. Molnár Ágnes, a győri teátrum sokat foglalkoztatott és kedvelt művésze viszont a kettős szereposztású Mamóka szerepére érkezett a Magyarock Dalszínházhoz.

Egy jubileumi előadás mindig nagy esemény egy társulat életében, hiszen ilyenkor bizonyságot nyer, hogy a produkció igazán él, azonban a nézők számára is különleges, mert meglepetésekre számíthat, ami bizony most, augusztus 7-én sem maradt el. Színpadra lépett több korábbi szereplő és a mostani váltó szereposztás is, hogy ráadásként együtt énekeljék újra a dalokat – amihez a közönség is csatlakozott –, igazi grandiózus látványt és élményt nyújtva.

A Magyarock Dalszínház előadásában egy emblematikus musical nagyszerű prezentálását láthatták a nézők, akik távozáskor többek között ilyen szép gondolatokat vihettek magukkal:

A Varázskönyvben egy elkopott lapon,
az 53. halvány oldalon,
egy elfelejtett régi szöveg áll,
hogy jótettért még mindig jó tett jár.

Bári Edit
Fotók: Száraz Tamás

2020.08.17