1286

Szent Jakab nyomában


Január 20-án délután, a megyei könyvtár Központi Könyvtárának Klubjában a keddi Filmklubra összegyűlt érdeklődők a Birinyi József rendezte, Út a csillagok alatt – El Camino a világ oltárától a világ végéig című színes, magyar dokumentumfilmet tekinthették meg, amely két magyar zarándok útját, a rendező és Barati Gábor El Caminoját, a legvénebb kontinensen átívelő történetét mutatta be.

A keresztény világ híres zarándokhelyei Jeruzsálem, Róma valamint Santiago de Compostela – mélyen vallásos istenhívők és istenfélők sokasága vállalkozott ezen vallásos kegyhelyekre zarándokútra. A szeldzsuk-török hódítás elzárta a szentföldi zarándoklat útját, így értékelődött fel a XII. századtól Santiago de Compostela, ahol állítólag Szent Jakab csontjait őrzik.

Bár rövid intermezzók lehetővé tették Jeruzsálem felkeresését Oroszlánszívű Richárd király és Szaladin tárgyalásának eredményeként, valamint II. Frigyes német-római császár és Al-kámil szultán egyezségének köszönhetően. Santiago de Compostela jelentősége abban rejlik, hogy állítólag itt őrzik Szent Jakab csontjait. Tudvalevően a középkorban a szenteknek tulajdonított tárgyak, testrészek különös tiszteletet érdemeltek, ereklyeként becsülték őket.

A bűnös ember azért kereste fel ezeket a helyeket, mert itt az egyház tanítása szerint az isteni kegyelem különös erősséggel működik. Mivel magyarázták ezt az egyházatyák? A szentséget elnyert személyeknek különös lehetőségük van Isten előtt a megtévedt földi halandó lelki üdvéért fohászkodni, erkölcsi „többlettőkéjük” révén. A számtalan kolostorban őrzött ereklyék természetesen nemcsak a vallásos tömegigényt elégítették ki, hanem az egyes apátságoknak tetemes anyagi hasznot is hoztak.

A középkor már a múlté, de az egyház építménye ma is szilárdan áll, új és új rétegek válnak a keresztény vallás követőivé. Bonyolult, áttekinthetetlennek tűnő világunkban az emberek kapaszkodót, fogódzót keresnek, így egyre többen találnak rá, vagy találnak vissza a valláshoz. Ezzel együtt a különböző zarándokutak – köztük Santiago de Compostela – népszerűsége is egyre nő. Van, akit – minden vallási hevület nélkül – a puszta kíváncsiság ösztökél; van, aki a fizikai próbatétel híve, saját elszántságát, állóképességét teszteli, de nagyon sokan vallásos meggyőződésből vágnak neki ennek az útnak. A mediterrán Spanyolország, Portugália és Olaszország a katolikus egyház és vallás fő centruma, az egykori gyarmati hispán és portugál világ népei pedig a katolikus vallás tömegerejét alkotják.

A Santiago de Compostela zarándokútjáról készült magyar film két vállalkozó szellemű honfitársunk útját követi nyomon. Csodálatos katedrálisok tekintenek ránk a képkockákról, az aranyozás, a barokk pompa lenyűgöz bennünket, részesei leszünk a liturgiának, legendák és történelmi események ismeretével gazdagodunk. Az utazó szembesül a dinasztikus házasodási szokásokkal, amely magyar királylányok sorsát kapcsolta össze portugál trónörökösökkel. Sportesemények nyomán megtapasztaltuk a mediterrán ember életörömét, lelkesedését. Magasztos érzés kerítette a nézőt is hatalmába, mintha ténylegesen a zarándoklat részese lenne. Itt minden az Isten dicsőségéről, a vallásos elhivatottságról szól, szinte a zarándokokkal együtt szívtuk magunkba a templomok tömjénfüstjét.

A zarándokok példát mutatnak emberségből, elvhűségből, állhatatosságból, érzékeltetik, hogy korunk elanyagiasodott világában is vannak olyan értékek, melyek az ember viselkedésének iránytűjéül kell, hogy szolgáljanak.

Csiszár Antal


A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.01.22