81

Esküvői palota Thurzó Juditnak


nagybiccse-var

A hajdani Trencsén vármegye városkájába, Nagybiccsére pedig feltétlenül látogassunk el. Itt, Zsolnától még 16 kilométerre északabbra ugyanis az impozáns reneszánsz várkastély mellett a világon egyedülálló módon egy esküvői palota is épült.

Igen, Thurzó György nádor uram tehetős ember lévén Judit nevű lányának, mikor 1601-ben megkérték a kezét, a négy saroktornyos reneszánsz várkastély mellé külön esküvői palotát is építtetett. Amelynek emeleti nagytermében állítólag egy egész esztendeig zajlott a dínomdánom, lakodalom. Ez utóbbi történet nyilván tartalmaz némi túlzást, de az is biztos, hogy a főúri esküvőket nem zavarták le egy-két nap alatt akkoriban. Nagybiccse, ahol a most is álló várkastély helyén már volt valamilyen erősség, 1234-ben jelenik meg először az oklevelekben. Már a nyitrai püspökség birtokaként kapott aztán városi rangot 1378-ban. A Vág vízére alapozott vízivárat Szentmiklósi Pongrác építtette az 1450-es években, talán éppen az akkoriban erre kódorgó husziták ellen. Aztán, ugorva egy jó nagyot az időben, eljutunk 1571-be, mikor is a nyitrai püspököt és az árvai főispánt Thurzó Ferencnek hívják. A padovai egyetemet megjárt Ferenc püspök pedig a lelki élet és Úr szolgálata helyett (ugyanúgy, mint kortársai) leginkább vagyonának gyarapításával törődött. Olyannyira, hogy ezért még a püspökségről is képes volt lemondani, evangélikussá lenni 1559-ben. S az első, gyermektelen, de birtokokat hozó házassága után 1563-ban Zrínyi Miklós, a szigetvári hős gyermeklányát vette feleségül.

nagybiccse-eskuvoi-palota

Thurzó Judit esküvői palotája (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Az együtt töltött 15 év alatt öt gyermekük született, közülük György vitte a legtöbbre, protestáns létére Magyarország nádorának is megválasztották. Felvidéki birtokainak jövedelméből pedig futotta erre az esküvői palotára, no és arra is, hogy befejezze az apja által megkezdett várkastély építését. Amelynek négy, kör alakú, csúcsos tetővel fedett saroktornya reneszánsz hatásokat mutat, és még inkább látszik ez a négyszögletes, árkádos belső udvaron és a falakon lévő sgrafittókon, amelyekben ma is gyönyörködhetünk. György uram különösen jóban lehetett a Prágában az óráit bütykölő és aranyat kotyvasztó Rudolf császárral, mert az 1599-ben bárói, majd 1606-ban grófi címet is adott neki és a famíliának. Nádorként György itt ítélte kínvallatással szerzett vallomások alapján várfogságra Báthory Erzsébetet 1611-ben, állítólag megint csak birtokainak lehetséges gyarapítása volt ott az ügy mögött. Aztán, mint mindenki, György uram is meghalt, mégpedig 1616 karácsonyán az árvai örökös főispánságot Thurzó Imre vitte tovább. De nem sokáig, mert 1621-ben hirtelen meghalt a nikolsburgi (Mikulov) béketárgyalások alatt.

nagybiccse-varudvar

A reneszánsz, árkádos, sgrafittós várudvar (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

A béke aztán nélküle is megköttetett Bethlen Gáborral, özvegye, Nyári Krisztina aztán Esterházy Miklós grófhoz ment feleségül a gyászév után. II. Ferdinánd pedig kegyesen megengedte, hogy Nagybiccsét Krisztina hozományul vigye a házasságba. Az Esterházyak aztán, mivel távol esett, nem nagyon törődtek Nagybiccsével, így 1945 után az állam lesz az, amely az állagmegóvását megoldja. Jelenleg a szlovák levéltár anyagai vannak a kastélyban, az esküvői palotában pedig múzeumot rendeztek be.

Címlapkép: Nagybiccse várkastélya (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.07.26