172

A film rövid története ‒ 4. rész

A Hetedik Sor Közepe sorozata

film-rovid-tortenete-hetedik-sor-kozepe

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.

Az expresszionizmus

A filmezés korai éveinek döntően francia és tengerentúli élharcosai után kissé meglepő, hogy az első teljes értékű filmes irányzat végül a húszas évek Németországában született meg. Ez lett a német expresszionizmus, amit nem lehet és nem is kell elvonatkoztatni az expresszionizmus mint művészi kifejezésmód más formáitól. Ebben a korban beszélhetünk irodalmi, vagy éppen képzőművészeti expresszionizmusról is, mégis az irányzat a filmgyártásra gyakorolta a legnagyobb hatást.

A filmes expresszionizmus az első világháború utáni Németországban talált követőkre, mikor is a kor uralkodó politikai tendenciáihoz mérten a patriarkális porosz hatalomgyakorlat integritásának csorbulása után a német nép először szembesült a 20. század kulturális pluralizmusával. Az expresszionista film a népies miszticizmus és háború után meghonosult progresszív művészetszemlélet szerelemgyermeke, melynek eszköztárában egyaránt fellelhetők a gótika és a modern ponyva elemei.

nosferatu-film

A korai expresszionizmus időszaka a húszas évek elejére tehető. Az ekkor készült filmek jellemzően az akár a késő középkorba is visszanyúló, népies legendákból merítenek, Paul Wegener Gólem születése (1920) például a 16. század Prágáját idézte meg. Szintén misztikus kérdéseket jár körbe a Nosferatu (1922) vagy a Caligari (1920) is, amit a műfaj talán legkiemelkedőbb alkotásaként tartanak számon.

golem-szuletese-film

Ősi miszticizmus és a modern kultúra látványos találkozása a Gólem születése (1920) című filmben

Az expresszionizmus végül Fritz Lang feltűnésével nyert új arculatot, aki az urbanizáció témájának beemelésével formálta át az irányzatot. Ezen alkotásai közé tartozik a három részt is megélt Dr. Mabuse-széria és az M – Egy város keresi a gyilkost (1931), ahol egy rettegett gyermekgyilkos szedi áldozatait egy rideg, lelketlen, a náci térnyerést előrevetítő német nagyvárosban.

Szintén egy elidegenült nagyváros a helyszíne a langi életmű legremekebb darabjának, a Metropolisnak (1927), amit a rendező elmondása szerint a korabeli New Yorkról mintázott. Az egyszerre futurisztikus, ugyanakkor a múltba révedő filmben a társadalom két részre szakad, az egyik gondtalanul él a fényűző metropolisz felszínén, míg a másik a föld alatt, egy életen át tartó munkával szolgálja ki őket. Ebben az utópisztikus mesében a rendező a legősibb félelmeinkhez visszanyúlva próbálja megérteni a jövőt, az urbanizmus és a kapitalizmus általi elidegenülést prognosztizálva. Elnézve napjaink társadalmát Lang jóslata pedig aligha lehetne helytállóbb.

metropolis-film

Az életet teremtő tudomány a német expresszionizmus visszatérő témája – Metropolis (1927)

A legfontosabbak…

Caligari (1920)

Gólem születése (1920)

Nosferatu (1922)

Metropolis (1927)

M – Egy város keresi a gyilkost (1931)

Németh Kornél
Forrás: hetediksor.hu

A film rövid története című sorozat korábbi részei:
1. rész ‒ Kezdetek
2. rész ‒ A narratíva megjelenése
3. rész ‒ A burleszk

2020.07.24