90

Kortesek, nóták és az úri huncutság


szavazas-szemler-mihaly-rajza

A Horthy nevével fémjelzett korszak falusi képviselőválasztásai nem sok különbséget mutatnak. A vidéken élő szavazati joggal bíró polgárok voksaiért eséllyel csak a jobboldali, konzervatív pártok indulhattak. A szociáldemokrácia és a belőle kinövő kommunisták csak az orosz tankokkal maguk mögött tudtak itt eredményeket elérni.

A két világháború közötti falu általában a mindenkori kormánypártra szavazott, amely a korszakban az Egységes Párt néven futott 1935-ig, s az akkori választásokon már a Nemzeti Egység Pártja néven szerezte meg a mandátumok kevés híján 70 százalékát. A sokáig gróf Bethlen István vezette alakulat mellett a magyar vidék emelte fel a korszakban ellenzékiként politizáló Független Kisgazdapártot, amely aztán majd 1945 után kerül igazán pozícióba, amikor a demokráciát és a régi magyar polgári világot fogja képviselni. A falusi voksokért ebben az időszakban eséllyel versenyeztek még a különféle neveken és formációkban futó keresztény pártok is, amelyek a mögöttük lévő katolikus egyház révén jelentős befolyással bírtak a falu társadalmára. A szociáldemokrácia viszont csak az ipari munkásság körében számíthatott támogatókra, igaz, itt a keresztény pártok is meglátták már a lehetőségeiket.

veres-peter-csaladja-szavazas

Veres Péter és családja szavazni indul 1947-ben (Déri Múzeum CC BY-NC-ND)

Mint mindig, mindenhol a történelemben, a politikai vélemény, elköteleződés kialakításában nagy szerepet játszottak egy-egy közösség legtekintélyesebb tagjai, akiket modern szóval véleményvezéreknek vagy hangadóknak is szoktak nevezni. Ezek falun a tehetős, megbecsültségnek örvendő idősebb gazdák közül kerültek ki, de jelentős szerepet vitt ebben a helyi nagybirtokos, a falu plébánosa, lelkésze, no és a tanító és nem ritkán a jegyző is. A korszak kortesei az adott választókörzet esélyes jelöltjeinek (legtöbbször kettő volt ilyen vidéken) dolgoztak. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a kortes az a személy, aki gyakran anyagi ellenszolgáltatás fejében a választás alkalmával a szavazókat rábeszéléssel, különféle mesterkedésekkel, olykor pedig megvesztegetéssel valamely jelölt pártjára igyekszik megnyerni. A „mesterkedés”, ahogy azt tudhatjuk, leginkább az itatásban merült ki, a kortesek szervezték egy-egy jelölt szavazóit, koordinálták azt, hogy a nyílt szavazáson egy adott szavazó biztosan megjelenjen, és a megfelelő jelöltre adja le voksát. Az aktus előtt és után is járt természetesen az „icce bor”, s ha nagy volt a konkurencia, talán még némi pénzecske is.

kortesnota-putnok-1936

Kortesnóták Putnokról, 1936-ból (Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND)

De nem kell ezen elszörnyednünk, hiszen manapság is elindulnak a kampányban a kamionok mondjuk a száraztésztával és használt ruhával. És rotyog a bográcsokban, katlanokban a pörkölt vagy a gulyás is. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy falun többnyire úri huncutságnak tartották az országos politikát. Annál inkább fontos volt a helyi közösség vezetésének a dolga, a bíró és a testületi képviselők megválasztása, de erről majd a sorozat következő cikkében olvashatnak.

Címlapkép: Egy régi, Nagy Háború előtti választás metszeten (ado.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.07.21