112

A magyar ember nem titkolózik


nyilt-szavazas

A két világháború közötti falu és a politika, a politizálás témakörében elsőként azt vizsgáljuk meg, hogyan zajlottak ekkoriban a választások, milyen rendszerben és kik szavazhattak a városokban, falvakban.

Az őszirózsásnak is nevezett forradalom gyökeres változásokat hozott magával, többek között bevezették a maradék országban az általános, nőkre is érvényes választójogot, no és a titkos szavazás intézményét. Ezzel valóban úttörő szerepet játszottak Európában, hiszen talán csak a politikailag igencsak fejlett briteknél volt hasonló szinten a választási rendszer. Az más kérdés, hogy az ország lakossága mennyire volt felkészülve erre a változásra, ami végül csak részlegesen, az 1920-ban, már Horthy alatt megtartott választásokon vált valóvá. És nem a maradék ország egész területén, hiszen a románok még a Tiszántúlon, a szerbek pedig Baranyában voltak. Aztán meg is változott a választási törvény, 1922-ben visszahozták részben a nyílt szavazást (1939-ig, a titkos szavazás általánossá tételéig volt jelen ez a forma leginkább a vidéki Magyarországon), a megszerezhető 245 mandátumból 195-öt az ilyen, ma már furcsának tűnő, a bizottság előtt tett nyilatkozattal, voksolással lehetett megszerezni. Magyar ember nem titkolózik, vállalja a véleményét, döntését – mondogatták akkoriban. Budapesten és agglomerációjában, a megyeszékhelyeken (törvényhatósági városokban) viszont titkosan, listákra szavazhattak a választópolgárok.

valasztasi-kirakat-1948

Választási kirakat már 1948-ból (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

De 1922-ben itt, a választópolgárok szintjén is voltak szigorítások: a férfiaknál a betöltött 24. életév és a 4 elemi iskola volt a küszöb, a nőknél ez 30 évre és hat elemire módosult. A választhatóság alsó korhatárát 30 esztendőben állapították meg. 1922-ben volt még egy különleges kitétel: az is szavazhatott, aki nem volt még 24 éves, viszont legalább 12 hetet töltött valamelyik világháborús harcvonalon. Így beleszólhattak az ország dolgába azok a behívott végzős gimnazisták, egyetemi tanulmányaikat önként vagy parancsra megszakítók is, akik majd az új értelmiségi osztályt részben alkotják. A Horthy nevével fémjelzett korszakban hat választást bonyolítottak le, a már említettek mellett 1926-ban, 1931-ben, 1935-ben és 1939-ben is voltak választások. Utóbbinál már a férfiaktól is elvárták a 6 elemit és a hat év helybenlakást, ami 1922-ben még csak fél év volt, pont az elcsatolt területekről menekülők miatt. Kritérium volt a legalább hat esztendeje meglévő magyar állampolgárság is, viszont az 1939 pünkösdjén megtartott voksolás már teljesen titkosan zajlott.

valasztasi-nevjegyzek-1875

Választási névjegyzék űrlap 1875-ből (Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár CC BY-NC-ND)

Aztán nehogy azt gondoljuk, hogy a mai szemmel nézve nem annyira demokratikus választási rendszerünkkel valahol hátul kullogtunk Európában. A kutatások szerint az, hogy az ország állampolgárainak 30 százaléka szavazhatott ebben a rendszerben, Belgium, Franciaország és Svájc szintjére helyezi Magyarországot. Hogy aztán a falvakban, az Isten háta mögött hogyan zajlott a választás, arról sokat írtak a szociográfusok, szépírók is. Ez lesz a sorozat következő cikkének is a tárgya.

Címlapkép: Nyílt szavazás 1938-ban (nkp.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.07.08