173

The Museum of Communication (Bern, Svájc)

Különleges múzeumok a világon 3. rész – Szilvási Krisztián írása

museum-of-communication

Svájc egyetlen kommunikációs múzeuma Bernben található, amely már önmagában izgalmas történelemre tekinthet vissza: 1907-ben alapították postamúzeumként, 1949-től PTT (telekommunikációs) gyűjteménynek hívták, 1997-től pedig a The Museum of Communication nevet viseli. Kiállítási anyaga magában foglalja a postai-, bélyeg-, távíró-, telefonos-, rádiós-, tévés-, számítógépes kommunikáció összes területét, legújabb része pedig az okostelefonos és kiborg fejlesztéseket.

A Museum für Kommunikation Bern egyik központi részén található, a Természettudományi Múzeum szomszédságában, közel a Berni Történeti Múzeumhoz és az Einstein Múzeumhoz. A The Museum of Communication hátterét a Svájci Postai és Távközlési Alapítvány jelenti (The Swiss Foundation for the History of the Post and Telecommunications), amely a Svájci Államszövetség által 1996-ban létrehozott nonprofit szervezetként céljának a kommunikáció fejlődésével kapcsolatos tárgyak gyűjtését és megőrzését, valamint a vonatkozó információk biztosítását tekinti.

A múzeum története egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor a Svájci Postahivatal megkezdte a postai és szállítási rendszerrel, valamint a bélyegkibocsátással kapcsolatos tárgyak és dokumentumok gyűjtését, hogy 1907-ben megnyíljon az első Svájci Postamúzeum a Bollwerk utcai posta épületében. 1930-ra aztán már szűkösnek bizonyult a hely, így 1933-tól a gyűjteményt ideiglenesen a Természettudományi Múzeumban helyezték el, hogy 1936-ban újra látogathatóvá váljon a nagyközönség előtt, immár az Alpine Museum Helvetiaplatzon lévő új épületében. 1949-ben, az elektronikus hírközlés századik évfordulóján a posta főigazgatósága úgy határozott, hogy a távközlés történelméről szóló gyűjteménnyel bővíti a múzeum kollekcióját, ezért átnevezte Swiss PTT Museumra. A következő 40 évben csak azzal tudta a múzeum bővíteni a palettáját (mivel „albérletben” működött), hogy a Luzerni Közlekedési Múzeumban és másutt Svájcban szervezett kiállításokat. Az 1970-es években aztán újra költözni kényszerültek.

museum-of-communication

Mivel ebben az időben kulturális központot terveztek Bern Unteres Kirchenfeld kerületében, a múzeum is csatlakozott a projekthez, így 1987 és 1989 között az Andrea Roost Architects tervei alapján elkészült a mai, végleges épület, a hivatalos megnyitót 1990. június 22-én tartották meg. 1997. január 1-jén a múzeum az újonnan alapított Svájci Postai és Távközlési Alapítvány égisze alá került, március 13-án pedig átnevezték Kommunikációs Múzeumnak – ez egyúttal új korszak kezdetét is jelentette a missziójában. Az intézmény egy technológia-orientált vállalati múzeumból kulturális történeti múzeummá alakult át, amely nagyon széles értelemben tekint a kommunikáció fogalmára. Új gyűjteményterületek jöttek létre, az ideiglenes kiállítások kibővültek, és megtörtént az állandó kiállítások teljes átdolgozása (2003: „Oly közel és még mindig oly távol: Emberek és a média”; 2007: „As Time Goes Byte: Számítástechnika és digitális kultúra”, valamint „Képek, amelyek ragaszkodnak: A bélyegek világa”). Manapság a Kommunikációs Múzeum így olyan innovatív vállalkozás, amely sokrétű élményt nyújt a látogatók számára multitematikus szemléletével. Nem is csoda, hogy 2019 áprilisában megkapta az Európa Tanács neves múzeumdíját új, átfogó kialakításáért.

A múzeum mai állománya nyolc nagy területen csoportosítható. A Post & Transport gyűjteményével sokrétű betekintést nyerhetünk a svájci posta és szállítás történetébe – körülbelül 10 ezer tárgy tükrözi vissza az egyes korszakokat. Számtalan emlék található itt a közlekedés, az utazás és az idegenforgalom területéről is. A gyűjtemény a 19. századi postai egyenruhától a Post Swiss Team karcsú professzionális kerékpáros mezéig terjed, az apró egyenruha gombtól a modern csuklós buszig, a régi levéldobozoktól a kis méretű postahivatal másolatáig.

A Philately rendkívül izgalmas kapuja a svájci és a nemzetközi történelemnek, a bélyeggyűjtemény klasszikus, modern és nemzetközi részlegre van osztva. A Kommunikációs Múzeum a világ egyik legnagyobb nyilvánosan elérhető bélyeggyűjteményét tudhatja magáénak. Az 1907 előtti kollekció részét képezik az átmeneti időszak bélyegzői, a sugárbélyegzők, az ülő és álló Helvetia különféle kiadásai, valamint a hotelbélyegek. Az 1907-től gyűjtött bélyegek az összes Svájcban kiadott darabból tartalmaznak példányt, legyen szó akár állandó vagy speciális, Pro Juventute, Pro Patria vagy légipostai bélyegről, egészen a postai csomagolásokig és tekercs bélyegekig. A nemzetközi szekció pedig a világ minden tájáról származó reprezentatív bélyegválasztékot tartalmaz.

museum-of-communication

A Telegraphy & Telephony kollekciója a Morze-ábécétől a mobiltelefonig, a telextől a szöveges üzenetküldésig, a faxtól az e-mailig terjed. A táviratírás és a telefonálás fejlesztésének legfontosabb szakaszai több ezer darab segítségével kerülnek dokumentálásra, a gyűjtemény világosan mutatja be a mai információs társadalom felé vezető utat. A távírók és a hozzájuk tartozó kulcsok az állomány legrégebbi darabjai, a telefonálás területéről pedig több mint 1500 készülék tükrözi a technológiák és korszakok sokféleségét: eredeti telefonok másolatai, gyertyatartó telefonok, tárcsás telefonkészülékek, érintőgombos és érintőképernyős eszközök.

A Historical telephone switchboards „szekcióval” a múzeum négy történelmi értékű telefonközponttal is rendelkezik négy különböző településen: Frieswilben, Versamban, Rifferswilben és Magdenben. Az elektromechanikus távközlési eszközöket Svájcban a Hasler, a Siemens és a Standard Telephon & Radio AG (STR) cégek gyártották, az eredeti helyükön fennmaradt technológiák a svájci ipari kultúra részei. Az ezekben a központokban lévő kapcsolótáblák még tárcsákat vagy telefonos billentyűzetet használtak a kapcsolásokhoz. Az 1920-as években vezették be őket, manapság már mindez digitálisan történik. A kézi kapcsolótáblákat és a telefonkezelőket végül automatikus telefonközpontok váltották fel, ezen a négy állomáson azonban eredeti állapotukban tekinthető meg a technológia.

A Radio & TV gyűjteménye rádióból mintegy 1000 készüléket foglal magában, minden korszakból: kristálydetektorokat, hangszórókat, hurokantennákat, valamint teljes stúdióberendezést, beleértve a felvevőket is. A svájci televíziózás úttörő szakasza (1953-1958) képezi a tévégyűjteményt teljes stúdióberendezéssel a kameráktól, a mágneses magnóktól, a vezérlőasztaloktól és a reflektoroktól az irányított antenna komponenseken keresztül egészen a tényleges tévékészülékekig.

A Computer részleg a számítógépes technológia fejlődését mutatja be a 20. század közepétől egészen napjainkig. Láthatjuk a lyukkártya-rendszerre alapozott elektromechanikus adatfeldolgozás működését, valamint a mai mikro számítógépekhez vezető utat. Az 1950-es évek legfontosabb számítógépei ugyanúgy megtekinthetők itt, mint például a svájci találmányok, a Lilith munkaállomás vagy a Smaky Computer, amelyeket a Szövetségi Technológiai Intézetben fejlesztettek ki. Szoftverek, kézikönyvek és egyéb dokumentumok szintén a gyűjtemény részét képezik, valamint rendelkeznek nem programozható számológépekkel is.

museum-of-communication

Az Art részleg a művészet és a kommunikáció közötti „párbeszédet” dokumentálja. A vizuális és az újmédia alkotásai egyaránt a gyűjtemény részét képezik svájci és nemzetközi művészekkel. Ezen túl a Mail Art, a postai küldeményekre specializálódott nemzetközi mozgalom helyi képviselőinek archív dokumentumai is szerepelnek a kollekcióban: azt reprezentálják, a művészek hogyan használják a postai médiát (levél, bélyeg, képeslap) a nemzetközi művészeti párbeszédben.

A Library Museum of Communication / PTT Archive három könyvtárat foglal magában: a PTT-archívum Történelmi PTT-könyvtárát, a Filatélia Könyvtárat és a Kommunikációs Múzeum Referencia Könyvtárát. A teljes gyűjtemény mintegy 90 ezer címet tartalmaz, amely folyamatosan frissül új kiadványokkal, helyben megtekinthető és online is kutatható. A PTT-archívum speciális tudományos könyvtára mintegy 35 ezer publikációt tartalmaz a posta, a telefonálás, a távirat, az Egyetemes Postaegyesület, a Nemzetközi Távközlési Unió, a szállítás és az újmédia területéről. A Filatélia Könyvtár gerincét szakirodalom, bélyegek és aukciós katalógusok alkotják. A Referencia Könyvtár pedig az irodalmi gyűjtemények és az ideiglenes kiállítások által lefedett területeken található szakirodalomból áll, illetve további fókuszpontok a múzeumtudomány, a médiaelmélet, a reklám- és a kultúrtudomány.

A múzeum az interaktív kijelzőkön és nagy méretű videóképernyőkön túl saját, (vicces megfogalmazásuk szerint) húsból és vérből álló kommunikátorokat is alkalmaz. A legújabb részleg pedig, a The NEW Museum of Communication a kommunikáció minden formáját vizsgálja, amely mindig is összekapcsolta az embereket. Miért kommunikálunk? Kivel kommunikálunk? Mi szükséges ahhoz, hogy megértsük egymást? A kiállítás játékosan vizsgálja ezeket az alapvető kérdéseket, miközben felhívja a látogatókat, hogy mondják el ezzel összefüggő gondolataikat. Számos újonnan kifejlesztett kalandpont várja az érdeklődőket: részt vehetnek egy film karaoke játékban, újból eljátszhatnak híres jeleneteket, feltörhetik ellenfelük tűzfalát egy hackerező játékban, vagy megnézhetnek egy adat polip játékot. A kiállítás 2000 négyzetméterének valamely pontján biztosan találkozhatunk egy-egy kommunikátorukkal, aki személyes és egyéni élménnyé teszi a látogatást. És vajon hogyan? Ezt már nem árulják el, legyen meglepetés!

Szilvási Krisztián
Fotók: Beat Schweizer (1. kép), Thijs Wolzak (2-4. kép)

Forrás: mfk.ch

A képek a flickr.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép; 29. kép; 30. kép; 31. kép; 32. kép; 33. kép; 34. kép; 35. kép; 36. kép; 37. kép; 38. kép; 39. kép; 40. kép; 41. kép; 42. kép; 43. kép; 44. kép; 45. kép; 46. kép; 47. kép; 48. kép; 49. kép; 50. kép; 51. kép; 52. kép; 53. kép; 54. kép; 55. kép; 56. kép; 57. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Museum of Automotive History (Salamanca, Spanyolország)
2. rész: Viking Ship Museum (Roskilde, Dánia)

2020.06.09