Ebből fakadhat, hogy alakja számos filmet, sorozatot, színdarabot, operettet és musicalt ihletett. Az alkotók azonban élete különböző aspektusait tartották érdekesnek, és hol jobban, hol kevésbé ragaszkodtak a valósághoz. Ezen cikk keretein belül azokról a művekről írok, amelyeket a zenés színpadok számára alkottak.

A bajor uralkodó család, a Wittelsbachok hercegi ágából származó II. Miksa bajor herceg és másod-unokatestvére, Mária Ludovika bajor királyi hercegnő negyedik gyermekeként 1837. december 24-én született meg Münchenben Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, akit a családban Sisinek becéztek. Hét testvérével a királyi udvartól távol nőtt fel, „a konvenciókkal mit sem törődő, szabadságszerető és rendkívül érzékeny lánnyá fejlődött”.

Miután Ferenc József osztrák császárral kötött házassága révén Bécsbe került, az uralkodói kötelezettségek óriási terhet jelentettek számára, „boldogtalan volt a merev és szigorú bécsi udvarban”, ezért és betegségei miatt sokszor elmenekült a fővárosból, sőt az országból is. Valójában személyiségéből fakadóan alkalmatlan volt arra a szerepre, amit elvártak tőle: félénk és félszeg volt, irtózott a nyilvánosságtól, gyűlölte az ünnepségeket.

Habár folyamatosan lázadt, a boldogságot az elnyert szabadság sem hozta meg számára. Anyaságát is csak negyedik, egyben utolsó gyermeke, az 1868-ban született Mária Valéria mellett tudta igazán megélni, ezt tartotta legboldogabb időszakának. Nagy műveltséggel rendelkezett, megtanult angolul, magyarul és görögül, verseket is írt.

1932. december 23-án tartották a bécsi Theater an der Wienben az osztrák származású, amerikai hegedűművész és zeneszerző Fritz Kreisler (1875-1962) kétrészes daljátékának, időnként operettnek aposztrofált művének ősbemutatóját Sissy (Die Rose aus Bayerland), magyarul Sissy (Bajorország rózsája) címmel. A szövegkönyvet az osztrák író és zenekritikus, Ernst Decsey (1870-1941) és Gustav Holm (1881-1960) előző évben papírra vetett Sissy’s Brautfahrt (Sissy eljegyzése) című színdarabja nyomán az osztrák rendező és forgatókönyvíró Ernst Marischka (1893-1963) és testvére, a bonviván, színigazgató, rendező és forgatókönyvíró Hubert Marischka (1882-1959) írták. Érdekesség, hogy az 1950-es években Ernst Marischka rendezte a Romy Schneider főszereplésével forgatott híres Sissi-filmeket. A mű kibővített változata is elkészült Liza címmel. A daljátékot Ausztrián kívül nem nagyon játszották, Magyarországon először csak 2010-ben a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében hangzottak el a darab dallamai.

A mű 1853. augusztus 15. és 17. között játszódik Possenhofenben, a hercegi család nyári rezidenciáján és Bad Ischlben. A 16. életévét még be nem töltő Sisi életében óriási és nem várt fordulatot hozott, mikor édesanyjával és nővérével, Helene-vel Bad Ischlbe látogatott 1853 augusztusában. Az osztrák császári üdülővárosban ugyanis Ferenc József osztrák császárral és édesanyjával, Zsófia főhercegnővel találkoztak. Ludovika és Zsófia testvérek voltak, levelezésük során megállapodtak abban, hogy Ferenc József Helene-t fogja elvenni feleségül. Azonban az ifjú uralkodót annyira elvarázsolta a bájos Sisi, akibe szinte azonnal beleszeretett, hogy az anyák eredeti elképzelése ellenére, sőt dacolva anyja tiltakozásával, az ő kezét kérte meg. Végül 1854. április 24-én kötöttek házasságot Bécsben.

Kreisler daljátéka „Erzsébet és Ferenc József egymásra találásának történetét meséli el”, egy igazi tündérmese, amelyhez a zeneszerző ennek megfelelően édeskés dallamokat írt, felhasználva legnépszerűbb műveit is. A Sissy főbb szereplői Erzsébet hercegnő egész családjával, Zsófia főhercegnő és Ferenc József, na és megjelenik Thurn und Taxis herceg is, aki a valóságban Helene férje lett, a daljátékban pedig belé szerelmes Sissy nővére. Ezzel ki is bontakozik az alapkonfliktus, hogy Helene nem akar az osztrák császár felesége lenni, de édesanyjával mégis Bad Ischlbe kell utaznia, azonban ünnepi ruháját otthon hagyja, emiatt követi őket Sissy és apjuk is az osztrák településre. A császári kastély udvarán lát meg Ferenc József egy fiatal, virágot tépkedő leánykát, aki rögtön megragadja őt szépségével, bájával. Később varrólánynak gondolja, mivel következő találkozásuk során Helene ruháját tartja épp a kezében. A császári parkban ünnepséget rendeznek Ferenc József születésnapjának tiszteletére, ennek kapcsán Sissy apjától tudja meg, hogy ki is az a lány, aki annyira elvarázsolta. Felkéri táncolni, amelynek során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és kettejük eljegyzését jelenti végül be, így Helene is boldog lehet saját hercegével.

1939. január 5-én mutatták be Huszka Jenő (1875-1960) Erzsébet című háromfelvonásos, 5 képből álló operettjét a budapesti Magyar Színházban. A szövegkönyvet Szilágyi László (1898-1942) írta. Huszka 1926-tól kezdve 12 éven át nem komponált új színpadi művet. 1928 nyarán kapta meg Szilágyi Erzsébet című librettóját, de rögtön el is süllyesztette táskájába, azonban „felesége unszolására … mégis elővette a kéziratot, és megragadta annak magyaros, a nemzettudat jegyében fogant témája”. Ahhoz, hogy Huszka elkészítse ezt az alkotását, hozzájárult az is, hogy Magyarországon Erzsébet királynét még ekkor is rendkívüli tisztelet és kultusz övezte. A hazafias történet, köszönhetően a magyaros zenének is, végül óriási sikert aratott, 150 alkalommal játszották, másik színházban pedig egészen 1944 végéig repertoáron maradt.

Erzsébet császárné 1857-ben járt először Magyarországon, pontosan „tudta, hogy anyósa mennyire utálja a magyarokat”, akikre „a Zsófiával való szembenállás fordította figyelmét, elkezdett érdeklődni irántuk”, végül nagyon megszerette nemzetünket, amelyért sokat tett, sőt magyarul is megtanult. Budán még arra is hajlandó volt, hogy reprezentáljon, sőt „társadalmi életet is élt, a bécsiek csak magyar asszonynak csúfolták”. Számos magyarral, köztük Deák Ferenccel is levelezett. Az 1860-as évek közepén kihasználta befolyását Ferenc Józsefnél, „a magyar kiegyezés és az ezt követő koronázás alkalmából lépett a magyarok előnybe részesítése érdekében”. Végül 1867. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá, Erzsébetet pedig magyar királynévá koronázták. 10 hónappal ezután látott napvilágot „a magyar gyermek”, a kedvenc nemzetének ajándékul szánt Mária Valéria főhercegnő, aki „Erzsébet kívánságára a budai várban született”.

Huszka művének története 1865 és 1867 között játszódik Magyarországon és Bécsben. Habár operettről van szó, Erzsébet császárné és királyné, valamint Andrássy gróf szerepe is prózai, egyetlen hangot sem énekelnek. A két történelmi személyt leszámítva a többi szereplő kitalált, de megjelenik az üldözött, 1848-49-es honvéd alakja az üldöztetéssel együtt, vagy a női főszereplő, Latkóczy Ida a királyné felolvasónője, talán nevével és rangjával egyértelmű utalás Erzsébet királyné bizalmasára, társalkodónőjére, Ferenczy Idára (1839-1928). A már-már elnémetesedett fiatal nemes pedig az otthoni hírek hatására válik igaz magyarrá. Erzsébet alakjában teljes mértékben arra koncentráltak a szerzők, hogy megmutassák a magyarokhoz kötődő császárné kegyességét, elkötelezettségét. Az ábrázolt események azonban a valóságban ebben a formában nem történtek meg. A darabban kiderül jósága, például egykoron ő kért kegyelmet Ida édesapjának, és ezt meg is kapta, kiáll a csárdással ünneplő fiatal magyar férfi mellett, mikor le akarják tartóztatni rendbontás címén, sőt azt vallja, hogy ő maga is szívesen hallgat magyar zenét. Ida mindig Magyarországról mesél Erzsébetnek, aki „magyaros pártát viselve jelent meg a Burgtheater egy előadásán”, férje ennek hatására eltiltja gyermekeitől. Ezen tette miatt jelenik meg nála Andrássy gróf is, aki „arra kéri a királynét, jöjjön Magyarországra és legyen a koronatanácsban a magyar ügy szószólója”, a császár engedélyezi is ezt. A harmadik felvonásban pedig Erzsébet királyné megjelenik a vidéki kúriában, bejelenti, hogy kegyelmet kért és kapott Ida vőlegénye számára, így semmi akadálya nincs egybekelésüknek.

Kétségkívül a legtökéletesebb zenedráma, amely Sisiről szól, Michael Kunze és Lévay Szilveszter szerzőpáros Elisabeth (Die wahre Geschichte der Sissi), magyarul Elisabeth – Sissi igaz története című musicalje, amelyet 1992. szeptember 3-án mutattak be a bécsi Theater an der Wienben. Az Európában és a Távol-Keleten töretlen népszerűségnek örvendő remekmű 1996 augusztusa óta Magyarországon is számos rajongót tudhat magának. Az alkotók Erzsébet császárné és királyné „tragikus életére és erőszakos halálára koncentráltak”, törekedtek arra, hogy „egy összetett karakterű hősnőt, valós életutat tárjanak a nézők elé”. Számos különleges megoldást is alkalmaztak. Egyrészt a darab elejétől fogva megjelenik Luigi Lucheni figurája, ő az az olasz anarchista, aki 1898 szeptemberében megölte az osztrák császárnét. Lucheni mintegy narrátorként működik az előadás alatt, egyfajta rezonőr, aki egészen a darab végéig a cselekmény egyes mozzanatait csak magyarázza vagy dalaival kiegészíti. Természetesen a musicalben az általa elkövetett gyilkosság is megjelenik. Másrészt a szerzők szürreális megoldásként a másik főszereplővé magát a Halált tették meg, az ő szerelme van a legnagyobb kihatással Erzsébet életére és végül halálára is. Talán ez az egyetlen olyan zenés darab, amely leghívebben ábrázolja Sisi életének egyes állomásait. Történetesen csak abba lehet belekötni, hogy a koncepcióba nem illett bele Mária Valéria iránti szeretete, ezért semmilyen szinten nem tesznek erről a gyermekéről említést… A többi műtől eltérően ebben a musicalben Elisabeth életét kamaszlány korától egészen haláláig bemutatják, a szerelmes lánytól a férjében csalatkozó fiatalasszonyon keresztül „az anyósa lelki terrorjától, fia öngyilkosságától szenvedő, egyre magányosabb nőig”.

A szerzők nagyon hitelesen ábrázolták Zsófia főhercegnő alakját is, remek lehetőséget nyújtva az őt alakító színésznőknek. A valóságban is „nagyon hamar elmérgesedett a viszony Zsófia és Erzsébet között”, anyósa nagyon szigorú volt menyével, szinte megfélemlítette, minden hibájára azonnal felhívta a figyelmét, vagy még csak várta első gyermekét a fiatalasszony, Zsófia már „a saját lakosztályába rendezte be a csecsemő szobáját”, az anya „saját gyermekei felől nem rendelkezhetett, nem volt beleszólása neveltetésükbe”. Mindez megjelenik az Elisabethben is. Továbbá az is, hogy Zsófia mennyire uralkodott Ferenc József felett, aki anyja és felesége vitáiban „nem mert állást foglalni”, mivel mindkettőjüket szerette, éppen emiatt általában „megpróbált semleges maradni, kibújni a döntés alól, de ha végképp nem sikerült, akkor érdemben szinte mindig anyjának adott igazat”, és ahogy a musicalben, úgy az életben is ez „férj és feleség viszonyának sem tett jót”. Erzsébet azonban idővel rájött arra, hogy vonzerejével érvényesíteni tudja akaratát férjénél. A musical egyik drámai jelenetét is a valóságból merítették Kunze-ék. A törékeny trónörököst nevelői „válogatott kínzásokkal akarták jó katonává” tenni, azonban 1862-ben Erzsébet ultimátumot adott Ferenc Józsefnek, amely azt tartalmazta, hogy gyermekei neveltetését ő határozhassa meg, udvartartásának tagjait is ő maga nevezhesse ki. Ferenc József innentől kezdve minden kérésnek engedett, „Zsófia gyakorlatilag … elvesztette uralmát menye fölött”. Mindezek ellenére Erzsébet idősebb lányához, Gizellához és Rudolf trónörököshöz sohasem került közelebb. Ebben a műben tökéletesen megjelenik, hogy Rudolf „egész életében sóvárgott anyja megértése és szeretete után”. Lévay Szilveszter zenéje pedig „a drámai történésnek megfelelően átkomponált, karakteres vezérmotívumokra építő muzsika, melyben a rock, a pop és a jazz elemeit is hatásosan alkalmazza.

Az Elisabeth című musical a Győri Nemzeti Színház előadásában

Számos olyan musical is készült az elmúlt évtizedekben, amelyek kevésbé ismertek, vagy talán épp kevésbé sikerültek: Jean Müller-George Amadé Sissi Das Musical über Liebe, Macht und Leidenschaft (2008), Roland Baumgartner Sissi & Romy (1991), felújítása megváltoztatott címmel: Sisi – kaiserliche Schönheit (2001), Peter Schleicher Sisi – kaiserliche Schönheit címmel.

Erzsébet császárné és királyné „rossz korban, rossz helyre született, és számára rossz, egyéniségével ellentétes életformába kényszerült. Folyamatosan lázadt, ez okozta saját élete és a hozzá kapcsolódók tragédiáját”. Alakja azonban kitörölhetetlen az utókor emlékezetéből.

Ősze Mária
6. fotó: Győri Nemzeti Színház

Felhasznált irodalom: Habsburg lexikon szerk. Brigitte Hamann; Winkler Gábor: Operett I-II.; Miklós Tibor: Musical!; Niederhauser Emil: Ferenc József és Erzsébet. és Erzsébet és a magyarok. In: Rubicon. 2007/2. különszám: Sisi Erzsébet a magyarok királynéja; F. Dózsa Katalin: Megértő feleség és szenvedélyes anya. és Erzsébet és a bécsi udvar. In: Rubicon. 2007/2. különszám: Sisi Erzsébet a magyarok királynéja; Vanessa Rafaela Koller: Der Sisi-Mythos und die deutsche Gesellschaft der Zwischenkriegszeit. In: Adeligkeit, Katholizismus, Mythos. Hrsg. Markus Raasch; wikipedia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
- Rómeó és Júlia a zeneirodalomban
- Szent István király a zeneirodalomban
- Szentivánéji álom a zeneirodalomban