165

Május 25. ‒ Átadják a zánkai Balatoni Úttörőváros kulcsait a gyerekeknek (1975)

Ezen a napon történt – SzaSzi írása

zanka-balatoni-uttorovaros

A magyar tenger északi partján, Zánkán épült Balatoni Úttörőváros hivatalos átadására 1975. május 25-én, a nemzetközi gyermeknapon került sor. Az esemény fontosságát jól jelzi, hogy maga Kádár János avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát. A 40 évnél fiatalabbak szinte már el sem tudják képzelni, hogy mit is jelentett szüleiknek a zánkai tábor, az úttörő lét és a vörös nyakkendő. Idézzük fel a napot, amelyen hivatalosan is megnyitotta kapuit a gyermekek városa.

Az 1975-ben átadott zánkai úttörőtáborra nagyon büszke volt az akkori politikai vezetés, mivel a krími Artyek után ez lett a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény a szocialista blokkban. A táborba érkező gyerekek a pártpropaganda szerint elsősorban munkásszülőktől származtak, akik a kommunista ifjúságpolitika és az úttörőmozgalom célkitűzéseinek megfelelően hasznosan foglalták el magukat. Kellemes körülmények között, egy fogékony közösségben tudták az ifjúságba plántálni a kommunista alapeszméket. Ez különösen igaz volt Zánkára, ahol a legjobb számadatok szerint évente akár 30 ezer diák tölthetett önfeledt vidám vakációt, nemcsak kis hazánkból, hanem – mivel „az úttörő erősíti a népek barátságát” (az úttörő 2. pontja) – a többi szocialista országból is, összesen öt kontinensről.

zanka-balatoni-uttorovaros

Zánka, a Balatoni Úttörőváros Lelléről nézve

A zánkai nyár nagy eseménye ugyanis mindig a nemzetközi tábor volt, ahol 25 ország úttörőszervezetei képviseltethették magukat a vörös nyakkendős orosz pioníroktól kezdve a kék nyakkendős kelet-németeken át az angolai vagy kubai diákokig. Ha már itt tartunk, engedjenek meg egy személyes véleményt. Milyen klassz volt az, hogy örömmel fogadtuk az idegeneket, olyannak amilyenek, és meg akartuk egymás értékeit ismerni! Gyerekként sok dologra rácsodálkoztunk: volt, aki még sosem látott csoki bőrű embert, volt, aki a Balatonhoz fogható nagy vízzel most találkozott először. A béke és barátság jegyében együtt élveztük a két hét alatt a strandolás örömeit, az esti tábortüzet, szalonnasütést, ahol egymás dalait tanulgattuk (például a Bella Ciao-t vagy a Guantanamera-t), próbálgattuk szerény orosz nyelvtudásunkat (a keleti blokkban mindenki ezt tanulta), de még a reggeli trombitás ébresztőt is élveztük. Sokat jelentett ez akkor, örök élményekkel gazdagodtunk!

zanka-balatoni-uttorovaros

Az úttörőváros átadási ünnepsége: Szűcs Istvánné, középen Kádár János, mögötte Maróthy László, az előtérben Regős István és Földvári Géza

Talán nem kell tovább az úttörőtábor hasznát ecsetelnem, nyert a mozgalom és a gyerekek is. Egyébként már az ötvenes évek végén (1958-ban) felmerült, hogy a Balaton partján is épüljön egy gyerektábor, mégpedig a krími Artyekhez vagy a kelet-berlini Wuhlweide parkban, a Werbellinsee-nél fekvő Altenhofhoz hasonló. Ehhez képest viszonylag sokára sikerült a megvalósítás, és a több száz milliós beruházással épült, 1975-ben felavatott létesítmény még korántsem volt kész az átadás idején.

A területet a Zánka és Balatonakali közötti Ság-pusztán jelölték ki. Jól megközelíthető volt a fővárosból, és a fürdésen túl túrázásra is nyújtott lehetőséget. 1968 őszén elkezdődtek a tereprendezési munkálatok, 1969. augusztus 15-én pedig elhelyezték a jövendő úttörőváros 90 kilogrammos süttői márványtömb alapkövét. Mayer Antal mérnököt bízták meg az építési munkák irányításával. A generáltervezést az Általános Épülettervező Vállalat, a kivitelezést a Zalai Építőipari Vállalat végezte, de KISZ-es fiatalok is részt vettek a munkában.

zanka-balatoni-uttorovaros

Az első tervek még igen szerények voltak, 1962-ben mindössze egy 600-800 fős gyerekcsapat befogadására alkalmas „úttörőpark” megvalósítását tűzték ki célul. A gyakorlatban 1965-ben elkezdődött az előkészítés: a szakemberek a szovjet mintákat tanulmányozták, talajfeltárást, beruházási programot készítettek, majd kiírták hazánkban az első összetett (magas- és mélyépítési) pályázatot. A Gazdasági Bizottság 1971 márciusában engedélyezte a 448 millió forintos nagyberuházás költségvetését (amelyet két év múlva újabb határozatával 467 millió forintra emelt). „Folyamatos tervmódosítások, költségemelési akciók nyomán az intézmény eredeti, táboroztatási funkciója tovább bővült. A 70-es évek párthatározatai arról tanúskodnak, hogy a Park a bentlakásos mozgalmi vezetőképzést is célként tűzte ki. Ennek jegyében 1972-ben ténylegesen megkezdődött a 28 napos, iskolai oktatással egybekötött úttörőőrsvezető-képzés ...” (Szente V.)

zanka-balatoni-uttorovaros

Tábor helyett tehát egy egész város épült 220 hektárnyi területen: többemeletes központi fogadóépület irodákkal, könyvtárral, úttörőtörténeti múzeum és képzőművészeti galéria, Balaton-felvidéki tájház, tanácskozók, társalgók, étterem és 3000 adagos konyha, félezer gyereket befogadó színházterem, posta, fodrászat, dísztér, sportcsarnok és nyitott stadion 3000 fős lelátóval, parkerdő, egészségház, 16 nyári tábor, később téli táborok is, saját víztorony, saját vasútállomás (kisvasutat is terveztek, de nem készült el), 10 km hosszúságú szilárd útburkolatot, na és persze saját, 477 méter hosszú homokos strand kikötővel.

zanka-balatoni-uttorovaros

Az átadási ünnepségre az 1975-ös nemzetközi gyermeknapon, május 25-én, 45 évvel ezelőtt kerül sor. A napilapok is hírt adtak a nagy horderejű eseményről. Ezt írta az egyik: „Demonstratív ünnepség keretében a gyermekek a párt ajándékaként átvehették az Úttörővárost, Zánkát a szocializmus okos és értelmesen fénylő szigetét.” A felavatást maga Kádár János, az MSZMP első titkára végezte, amelynek keretében átadta az úttörők képviselőinek a város alapítólevelét és kulcsait. Avatóbeszédet dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott, de a fontosabb emberek közül jelen volt még Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára és Maróthy László pártbizottsági tag is. Az eseményről Regős István és Földvári Géza riporterek tudósítottak. Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora megnyitotta kapuit a gyerekek előtt, amely a 70-es évek végére a gyermek tisztségviselők képzésének módszertani bázisává vált (Csillebérc volt a felnőttek képzőközpontja).

zanka-balatoni-uttorovaros

A párt elégedetten tekintett a létesítményre, rendszeresen ellátogattak ide, és előszeretettel mutatták be büszkeségüket a hazánkba látogató külföldi politikai vezetőknek, államférfiaknak. De arra is figyeltek, hogy népszerű művészek, híres emberek is megforduljanak itt, mint például az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan.

Azok a gyerekek, akik ide eljuthattak, sok vidám közösségi élményben részesültek, mint a mókus, fenn a fán, és „messze zeng(ett) a jókedv, amerre elhalad(t) a vidám kedvű hangos úttörőcsapat.” Ebből a hangulatból kaphatunk csöppnyi ízelítőt Papp Gábor Zsigmond filmjéből.

zanka-balatoni-uttorovaros-emlek

A rendszerváltozással aztán az állami tulajdonú, „nemzeti gyermekintézmény” is válságos időket élt át, és egyre kevésbé szolgálta azt, amiért létrehozták.

SzaSzi

Forrás: eszakipart.hu; Szente Viktória: P. Miklós Tamás: A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum története (1975-2005). Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. Zánka, 2005. 295. Lásd itt; mult-kor.hu

A 2. kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A következő képek a Fortepan.hu gyűjteményéből származnak, a pontos lelőhelyek itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Adományozó: MHSZ; 3. kép: FORTEPAN / Adományozó: Magyar Rendőr; 4. kép: FORTEPAN / Adományozó: Umann Kornél; 5. kép: FORTEPAN / Adományozó: Varga János; 6. kép: FORTEPAN / Adományozó: Magyar Rendőr; 7. kép: FORTEPAN / Adományozó: Magyar Rendőr.

2020.05.25