Persze, nem ezért kell a trencséni várba elmennünk, hanem az igazi történelem miatt. Amely szinte tapintható a meglepően épen maradt és persze felújított falakban. A Máté-toronyban, amit minden bizonnyal egy 11. századi lakótoronyra alapozva húzatott fel a 280 méteres sziklára 1302-ben itt berendezkedő Csák Máté. Ezt a tornyot korábban a tatárok sem tudták amúgy bevenni, és a nagyúr haláláig, 1321-ig a királyi hatalom sem fogott rajta. Csák Máté pedig meg is adta a módját, olyan hatalmas palotát építtetett a torony körül kiépülő várban, hogy Károly Róbert 1335 augusztusában arra is alkalmasnak találta az épületet, hogy a lengyel és a cseh diplomatákkal egy királytalálkozót szervezzen le benne. Ez volt a híres visegrádi összejövetel, amely október végén kezdődött, és a magyarok, a csehek és a lengyelek összefogását eredményezte. Trencsén tehát királyi vár lett, Nagy Lajos is megbecsülte, itt volt leányának, Máriának Zsigmonddal való eljegyzése, és itt tárgyalták le a trón átvételének részleteit is a jó családból származó, de pénztelen fiatalemberrel.

Három jelentős felvidéki vár egy képeslapon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Zsigmond aztán kevés eredménnyel a husziták ellen is harcolni volt kénytelen, ezek pedig már 1431-ben rátámadtak Trencsénre is, de ekkor még sikertelenül ostromolták. Kilenc év múlva, a Habsburg Albert halála utáni káoszban aztán Jan Giskra kezére jut, aki 1462-ig ül benne. Egészen addig, míg meg nem egyezik Mátyás királlyal, szolgálatába nem szegődik. (Eme 22 esztendőnek különleges emléket állítottak a csehszlovák időkben. A vári szikla oldalába a Nagy Háború hőseinek emelt, 1914-től 1917-ig dátumozott Hunnia domborművet 1918-ban gipsszel letapasztották, eléje költözött aztán a cseh rablólovag mellvértes, szablyás alakja, amelynek lábaihoz talán éppen az elnyomott tótokat szimbolizáló alak kuporodik oda.)

Giskra került Hunnia helyére (Wikipédia)

Trencsént Giskra után Szapolyai István kapta zálogbirokul, aki nádor is volt. Aztán a majd királlyá tett Imre fia emel a várban palotát és építtet új falakat, ágyúállásokat. De az erődítmény végül így sem állta ki I. Ferdinánd embereinek ostromát, és 1528 nyarán a Habsburgok kezére került. Ferdinánd pedig hű emberének, Illésházy Istvánnak adta zálogba a trencséni örökös főispánsággal együtt. A protestáns és dúsgazdag Illésházy 1600-ban meg is veszi a birtokot, de aztán hűtlenséggel vádolják, lengyelföldre menekül. Innen tér haza idővel tető alá hozni a Bocskai-féle felkelés végét jelentő bécsi békét, és nádor is lesz 1608 és 1609 között. Trencsén pedig a família kihalásáig, 1838-ig az Illésházy grófok törekvéseit és kényelmét fogja szolgálni. 1663-ban török portya pusztítja az alatta lévő városkát, de a vár nagy falat lenne a „kontyosnak”.

Az irredenta Tündérvásár kártyáján (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Viszont a támadás egy nagy ágyúbástya építését generálja, ez a Malom-tornyot körbevevő Csillag-védmű. Trencsén mellett veszít döntő csatát 1708. augusztus 3-án aztán a Szilézia felé tartó Rákóczi, a vár pedig ezután is részben a katonák szállása marad. Akik aztán 1790. június 11-én fel is gyújtják véletlenül, a tűzvész után pedig sosem lesz már a régi Trencsén. Kiköltöznek a grófok is, végül 1905-ben a város kapja meg a romokat. A nagy helyreállítás 1952 és 1954 között zajlik, de azóta is tart a munka. Melynek eredményéről, és a bevezetőben említettekről tényleg érdemes személyesen meggyőződni.

Címlapkép: Trencsén vára még a magyar időkben (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu