95

Magyar Endre Lénárd: Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24-25.)

Clio kötetek 1. ‒ könyvajánló

magyar-endre-lenard-perjessy-sandor-es-a-tanacskoztarsasag-elleni-felkeles-szentendren

Megjelent a Clio Intézet történettudományi kiadványsorozatának első kismonográfiája: a Magyar Endre Lénárd: „A rémuralom készséges szolgája kívánt lenni”? ‒ Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24–25.) című kötet – mint minden kiadványuk – ingyenesen letölthető az internetről.

„Diktatórikus keretek között az elvtelen kollaboráció és az egzisztenciális kényszerből vállalt, folytatólagos közszolgálat között húzódó határsáv, a fennálló kényszerhelyzettől függően lehet szélesebb vagy akár keskenyebb is. A Tanácsköztársaság közeli bukásának reményében, a kettő közötti „senki földjén” átmenetileg meg lehet húzódni, de erkölcsi ellehetetlenülés nélkül, huzamosabb ideig nem lehet ott maradni. E két terület ugyanis a kiélezett döntési helyzetekben élesen és világosan elkülönül egymástól és ezáltal az értéksemleges lojalitás lehetősége is lezárul.

Így történt ez az 1919. június végén lezajlott szentendrei ellenforradalom idején is, amikor egy rendőrtisztből lett vörösőr parancsnokot, Perjessy Sándort a közösségét érintő sorskérdések válaszút elé állítottak és állásfoglalásra kényszerítettek. Miként és hogyan döntött, s milyen eltérő narratívák jelennek meg a vele szemben lefolytatott büntető-, kegyelmi- és fegyelmi eljárásokban?

Magyar Endre Lénárd könyve nemcsak a Szentendrén működő rendvédelmi és karhatalmi szervek 1918 novemberétől a Tanácsköztársaság bukásáig tartó, folyamatos és többszöri újjászervezését rekonstruálja, hanem részletesen bemutatja az 1919. június 24-25-i szentendrei ellenforradalom, az azt követő megtorlás és Kucsera Ferenc káplán meggyilkolásának történetét is.

Perjessy Sándor esete kitűnően érzékelteti, mennyire félrevezető minden olyan kísérlet, amely az egyes történelmi szereplők cselekedeteit történelmi kontextusukból kiragadja, döntéseiket, mozgásterüket és pályájukat ezáltal nem megérteni, hanem ideológiai szempontok alapján egyoldalúan és elfogultan megítélni akarja.”

A kötet a Clio Intézet honlapjáról tölthető le.

Fóris Ákos és Gellért Ádám sorozatszerkesztők

2020.05.17