274

Nagy múltú iskoláink képeslapokon 1.

Adalékok Győr iskolatörténetéhez – Galambos Krisztina írása

jedlik-iskola-gyor

Győrben szép számmal találhatók oktatási intézmények, és ezek nagy része tisztes múltra tekinthet vissza. Mindegyik sok változáson és átalakuláson ment át az eltelt évtizedek (sőt évszázad) alatt, de a jellegzetes épületek megmaradtak.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében őrzött és digitális könyvtárában közzétett képeslapgyűjteményből – a teljesség igénye nélkül – kiválogattunk néhányat a legrégebbi, de ma is működő iskolákból, hogy cikksorozatunkban megmutassuk őket, s felelevenítsük történetüket.

A Jedlik

Az intézményt a győri Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére és anyagi támogatásával Győr város közgyűlése alapította. 1901. októberétől a régi városházán (ma Rákóczi Ferenc utca 1.) kezdődött a tanítás, de a következő tanév már az új épületben indult. Az egykori Fa- és Fémipari Szakiskola a késői historizmus jellegzetes téglaalkotása. Az épületet Pártos (Puttzmann) Gyula (1845-1916) tervei alapján kezdték építeni 1901-ben. Névadója, a nagy tudós Jedlik Ányos nevét először 1941 és 1947 között viselte, majd 1955-ben vette fel újra. (A képeslap 1902 és 1905 között készült.)

revai-iskola-gyor

A Révai

Az iskola jogelődje a Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola (1787/88) volt a Liszt Ferenc utcában. A Főreáliskola is itt kezdte működését 1873-ban. A város megbízásából elkészült új épületet 1893 őszén adták át. A nagy nyelvész, Révai Miklós nevét 1921-től viseli az iskola. Az épület egyik kevéssé ismert érdekessége a mívesen megmunkált bejárati kapukilincs, melynek tervezésére Simon Miklós főreáliskola igazgató úr adott megbízatást 1936-ban. A kilincs felső részén egy nyitott könyv látható, fogantyúja egy fekvő bagoly. A zár fölött szőlőfürt, a zár alatt a készítő Schima Bandi (1882–1959) iparművész kézjegye látható. (A képeslap 1916-ban készült.)

deak-iskola-gyor

A Deák

A diákotthon céljából tervezett épületet 1911 szeptemberében adták át. Az internátusban középiskolai tanulókat fogadtak bentlakással egybekötött teljes ellátásra, tanári felügyelet és tanítás mellett. A korszaknak megfelelő modern berendezésű volt: központi fűtéssel, villanyvilágítással, tágas, szellős háló- és tantermekkel. A kétemeletes épület tervét Chalupka Károly (1878-1932) építőmester készítette el, a kivitelezők Morvai János és Káldy József voltak. A jelenlegi intézmény jogelődje, a Női Felsőkereskedelmi Iskola később költözött ide, azóta többször változott az intézmény neve. Az iskola udvarán csiszolt mészkő oszlopon a névadó Deák Ferenc bronz mellszobra áll, melyet születésének kétszáz éves jubileuma emlékére állítottak, Győrfi Lajos (1960) szobrászművész alkotása. (A képeslap az 1910-es években készült.)

konzi-iskola-gyor

A Konzi

A katolikus egyház támogatásával 1905-re elkészült árvaház épületében 1906 szeptemberétől internátus is működött. Az épületbővítés után, 1910 szeptemberében ünnepélyes keretek közt katolikus fiúinternátust avattak fel ezen a helyen. A Rákóczi utcai épülettömbben lévő intézet három részből állt. Az internátus szomszédságában volt elhelyezve a katolikus fiúárvaház, de a két intézetet kőfal választotta el. Az árvák részére nem csak külön épületet emeltek, de számukra külön udvar is el volt kerítve. Az 1944. április 13-i bombatámadás során az épületben súlyos kár keletkezett. 1952-ben új fejezet kezdődött a történetében, ekkor költözött be a jelenleg is itt működő intézmény, mely 1992-ben vette fel a világhírű győri karnagy, Richter János nevét. A főbejárat felett ma is látható korábbi patrónusának, Széchényi Miklós püspöknek a címere. (A képeslap 1913 előtt készült.)

kazinczy-iskola-gyor

A Kazinczy

Az intézmény jogelődje 1908-tól működött. Az 1933/34-es tanévtől Apponyi Albert gróf (1846-1933) vallás és közoktatási miniszter, az MTA tagja nevét viselte 1950-ig, ezt követően vette fel a híres író, nyelvész, Kazinczy Ferenc nevét. Az iskola tervezői Orth Ambrus és Somló Emil építészek, a szecesszió bécsi stílusának képviselői. Az épület 1913-ra készült el. Többször bővítették, udvarában felépült az iskola kollégiuma. Az előtte lévő park telepítéséről 1914. február 18-án döntött a város. (A képeslap az 1910-es években készült.)

Galambos Krisztina

Forrás: Dr. Boros Bálint (szerk.): Győr, az iskolaváros – 1996. Győr; Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások ‒ 2006. Győr; Az iskolák honlapjai

2020.05.15