A librettót Radványi Géza 1947-ben forgatott azonos című világhírű filmje nyomán Böhm György, Horváth Péter és Korcsmáros György készítette, a dalok szövegeit Nemes István írta. Zenéjét Dés László komponálta, akinek ez volt az első musicalje, a hangszerelés pedig Malek Miklós nevéhez fűződik. Az előadást Horváth Péter nagy érzékenységgel rendezte meg, munkáját koreográfusként Krámer György segítette. A kreatív csapat további neves tagokból állt: Kentaur (díszlettervező), Bartha Andrea (jelmeztervező), Pintér Tamás (akciómozgások), Makláry László (karmester).

Dés László egy interjúban elmesélte, hogyan is született meg ez a nagyszerű színpadi alkotás: „A Valahol Európában története úgy kezdődött, hogy ültünk a konyhában Lukáts Andorral valamikor 1991 körül, és hajnalig azon ötleteltünk, hogy milyen alapanyagból lehetne musicalt írni? Felmerült a nem is rossz ötletek között a Valahol Európában is. Erre az éjszakai brainstormingra rá nem sokkal később megkeresett Böhm Gyuri, a Vígszínház dramaturgja, hogy mit szólnék, ha a Valahol Európában című filmből készítenénk egy musicalt? Elgondolkoztatott, hogy ilyen rövid időn belül másodszor talál meg ez a téma. El is vállaltam, de benne voltam más munkákban is, viszonylag lassan áll össze a szövegkönyv, de addigra már nem kellett senkinek, se a Vígnek, se a Madáchnak. Sose felejtem el, egy meleg tavaszi napon észrevettem a kocsimból, hogy a Nagymező utcában az Operett presszó teraszán üldögél Szinetár Miklós, aki akkor éppen az Operett színház igazgatója volt, és kávézgat. Leparkoltam, odamentem hozzá és bemutatkoztam, majd közöltem, hogy van egy ötletem, mondta, hogy foglaljak helyet, beszéljünk róla. Tíz perc múlva ott helyben azt mondta rá, hogy oké, ez jó ötlet, meg van véve, csináljuk. Ez is kell ahhoz, hogy megszülessenek, megszülethessenek művek. Egy vezető szakember jó érzéke és nagyvonalúsága.”

A színpadi változat szerzői megtartották a film cselekményének főbb vonalait, néhány ikonikus mondatot egy az egyben át is vettek, azonban bizonyos dolgokat kibővítettek, megváltoztattak. Például Éva és Hosszú kapcsolatát sokkal „gazdagabban jelenítették meg”, Simon Pétert pedig „a háborútól undorodó, kastélyába, pálinkásüvegei közé elvonult, mindentől megcsömörlött emberré alakították át, akit végül a gyerekek térítenek vissza régi énjéhez”. Ahogy a film, úgy a színpadi változat is „a háború borzalmainak legfiatalabb megszenvedőiről, a rommá lőtt Európa veszélyes útjain kóborló gyermekek csapatáról szólt”. A két egymással összetűzésbe keveredő gyerekcsapat tagjai hogyan válnak egymást megértő, a másikkal szolidáris valódi közösséggé.

Dés László olykor karakteres, olykor megrendítő zenéjéről Miklós Tibor így írt Musical! című könyvében: „… dalai … a produkció legnagyobb értékeivé váltak. A komponista a gyerekcsapat hatásos megszólaltatása és a karakterszámok mellett értékes drámai szólókkal (Talán, Nem szabad félni) erősítette a darab mondanivalóját”.

Simon Péter szerepét felváltva Kulka János és Haumann Péter alakították. A két kezdetben egymással szemben álló gyermekcsapat vezéreiként, Suhanc és Hosszú szerepében két még főiskolás színész, Tunyogi Bernadett és Buch Tibor lépett színpadra. A gyermekszereplők közül pedig kiemelkedett a Kuksit megformáló Kazi Balázs. A kritikák valamennyiük alakítását magasztalták. A bemutatón a Valahol Európában nagy sikert aratott, műsoron maradt egészen a színház felújításáig, újranyitását követően azonban már nem játszották tovább.

A fotó a Valahol Európában Fertőrákosi Barlangszínházban bemutatott előadásának premierjén készült 2019. július 26-án.

Ősze Mária
Fotó: Soproni Petőfi Színház

Felhasznált irodalom: Miklós Tibor: Musical!, „A sors kifürkészhetetlen útjai” – Dés László-interjú (2. rész: A Trio Stendhaltól a színházig; wikipedia