#maradjotthon, #olvass, avagy A hosszú könyvek dicsérete

Berente Erika nagyon szubjektív ajánlólistája

vastag-konyvek

„Home office”, digitális oktatás, beszerzés, házimunka, aggodalom tölti ki a napjainkat. Eddig ismeretlen élethelyzet, sosem volt megoldásokkal. Ráadásul szobafogság. Most van itt az ideje annak, hogy szemrevételezzük a könyvespolcunkat, és leemeljünk onnan valamit. Egy olyan könyvet, amit jó lenne újraolvasni, vagy egy olyat, amelyben régóta szerettünk volna elmélyedni, de soha nem volt rá időnk.

Most csupa olyan kötetre hívom fel a figyelmüket, amelyekhez nem elég egy-két este. De hová is sietnénk? Ajánlómban nagy lélegzetű történelmi- és családregények sorjáznak, de fantasyt és vidámabb olvasnivalót is kínálok. A kötetek mindegyike elérhető az Interneten is.

Pierce Brown: Vörös lázadás

A fiatal amerikai szerző első, nyomtatásban megjelent írása rögtön három kötetre rúg. Az Antigoné ihlette trilógia a sci-fi és a fantasy műfaj legjobb hagyományait elegyíti a klasszikus szépirodalmi stílussal. Nehéz elképzelni, miképpen működhet ez, de az olvasóközönség és a kritikusok egyöntetű rajongása arra biztat bennünket, hogy mindenképpen ismerkedjünk meg Pierce Brown világával! A trilógia egy jövőben játszódó disztópia. A főhős, a fiatal Darrow a Marson él, bányász, és Vörösnek született, a színekről elnevezett kasztokra épülő társadalom legalacsonyabb rétegébe. Feleségét megöletik a piramis csúcsán álló Aranyak, ezért bosszút esküszik, beépül közéjük, és lázadást szít a kizsákmányoló rendszer ellen... A második kötet az Arany háború, a harmadik pedig a Hajnalcsillag címet viseli. Pierce Brown a trilógiáért 2014-ben, majd 2015-ben is Goodreads-díjat nyert.

James Clavell: A sógun

A sógun című regényt James Clavell írta 1975-ben. A nagy sikerű könyvből másfél évtized alatt 15 millió példányt adtak el. Az 1600-as évek elején játszódó sztori „Toranaga” daimjó történetét meséli el – egy valóságos történelmi személy Tokugava Iejaszu élete alapján. Toranaga felemelkedését egy hajótörött európai tengerész, John Blackthorne az úgynevezett Andzsin (navigátor) szemszögéből látjuk. Japánban éppen az egész 16. századon át dúló polgárháborúk utolsó felvonása zajlik: a kisebb-nagyobb szamuráj seregekkel rendelkező főurak a végső, nagy csatára készülnek, hogy egyszer s mindenkorra eldőljön, melyik család birtokolja majd évszázadokon át a sóguni címet, ki lesz az egész ország teljhatalmú ura. Kalandok, cselszövések, intrikák, az európai és a japán kultúra szakadatlan ütközése és a szerelmi szál teszi letehetetlen olvasmánnyá a több mint ezer oldalas regényt.
Sokan megvádolták a szerzőt, hogy a történetfűzésnek teljesen alárendelte a valóságot, hogy történelemhamisítás a javából, amit művel – de ki az, aki az Egri csillagokból akarná megtanulni országunk kora újkori történetét, vagy Charles Dickens regényt venne elő, ha a nagy francia forradalomról akar tanulni?!

Jaroslav Hasek: Švejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban

Jaroslav Hasek remek könyvének Réz Ádám által készített fordítását ajánlom figyelmükbe a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményéből. A könyv az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezetének és a Nagy Háborúnak éles kritikája. A regény főszereplője Švejk, a mindenkori kisember szimbóluma. Bár korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, részt kellett vennie az első világháborúban, először a hátországban, majd a fronton. Az egyszerű, némiképp együgyű kispolgár bár mindig jót akar, rendre bajba keveredik. A „dicsőséges csihi-puhi” során tisztiszolgaként szolgál, de ha úgy adódik, celebrál misét, vonul fogdába, ad fel utolsó kenetet, masírozik hadifogságba. Keresztül-kasul bejárja Kelet-Európát. Ha figyelmesen olvassák kalandjait, megtalálhatják azt a részt is, ami Győrben játszódik! Ha eddig kimaradt volna olvasmányaik közül ez a kötet, pótolják az élményt!

Oravecz Imre: A rög gyermekei

A költőként inkább ismert szerző nagyszabású művére, egy trilógiára szeretném felhívni a figyelmüket. A mű az Árvai család négy generációjának történetén keresztül a paraszti világ változásait, átalakulását – talán mondhatjuk ‒, felbomlását mutatja be az 1850-es évektől 1956-ig. A Szajlán kezdődő történet ugyan tartalmaz önéletrajzi elemeket, de nem tekinthető családtörténeti munkának. Azonban az alapos írói felkészülésnek, a szerző stílusának köszönhetően a leírtak szociográfiai pontossággal ábrázoltak, képszerűek, olyannyira, hogy a kicsit lassúbb történetvezetésért cserében az olvasó tökéletesen bele tudja helyezni magát a leírtakba. A történet középpontjában a kivándorlás kérdése áll: kezdve a XIX. század végi óriási amerikai kivándorlási hullámmal, folytatva a második kötetben leírt amerikai beilleszkedéssel, végül a 30-as évekre tehető repatriálással, majd az 1956-os disszidálással. A mű kapcsán a szerző a XXI. század embere számára különösen fontos kérdésekkel is foglalkozik: generációk közötti konfliktusok, rugalmasság, alkalmazkodóképesség, hazaszeretet, megalkuvás, előítéletek. Ezek teszik korszerűvé a családregény mára kissé divatjamúlt műfaját.
Az első kötet 2007-ben Ondrok gödre címmel, a második Kaliforniai fürj címmel 2012-ben, a befejező Ókontri („Óhaza”) című pedig 2018-ban jelent meg.

Spiró György: Fogság

Spiró György alapos munkát végzett, állítólag 12 évig dolgozott a Fogság című könyvén. A Kr. u. I. században játszódó, nagy sikerű történelmi regény 2005-ben jelent meg, és három év alatt 11 kiadást ért meg. A négy könyvből álló monumentális történelmi tabló végigvezet minket Jeruzsálem utcáin, Júdea vidékein, Alexandria zegzugos utcáin, és végül az örök város Róma zsúfolt terein és pompás építményein. Tekinthetnénk ezt egyszerű utaztató regénynek, de a mű főhőse, a rövidlátó Uri kalandjai révén bepillantást nyerhetünk egy óriási birodalom hétköznapjaiba, működésébe, a politikai játszmák szövevényébe. Tanúi lehetünk annak, hogy Uri fogyatékossága ellenére miképpen válik a túlélés művészévé, de egyben rendkívül szkeptikussá is. A mintegy 800 oldalas mű rendkívül olvasmányos, a kalandok sokaságán túl a finom humor az, ami letehetetlenné teszi a regényt.

Kathryn Stockett: A Segítség. Van egy álmom...

Talán a legvékonyabb kötet ajánlatomból Kathryn Stockett „alig” 600 oldalas könyve. Ha olvasták valaha Harriett-Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című romantikus regényét, akkor van valamilyen képük az Észak-Amerikában élő rabszolgák világáról. Ne feledjék azonban azt, hogy az a történet a XIX. század déli államaiban uralkodó állapotokról íródott. Belegondoltak azonban valaha abba, hogy az 1960-as évek Amerikájában, a déli államokban még éltek a szegregációs törvények? Hogy külön helye volt a buszon, vendéglőkben, moziban a színes bőrűeknek? Hogy külön iskoláik és templomaik voltak? Külön mosdók és kórházak? Hogy javában működött a Ku-Klux-Klan? A polgárjogi aktivisták közül sokan erőszakos halált haltak, vagy egyszerűen nyomuk veszett. Hosszú volt az út odáig, hogy Barack Obama kerülhetett az elnöki székbe.
A kötet egy képzeletbeli tényfeltáró könyv születésének krónikája. Kitalált, de nagyon jellemző írás a korszak társadalmáról. Rendkívül olvasmányos történet a fekete bőrű háztartási alkalmazottak öntudatra ébredéséről. Az elsőkönyves szerző kötete bestsellerré vált, közel tízmillió olvasóval büszkélkedhet.

Mika Waltari: Szinuhe

Mika Waltari, a híres finn író regényében az ókori Egyiptomba vezeti olvasóját. A regénynek állítólag egy ősi egyiptomi irodalmi mű, Szinuhe története az alapja. Waltari regényének címszereplője szintén a Szinuhe nevet viseli, ő a fáraó orvosa. Saját elbeszélése révén ismerhetjük meg életének történetét. Ifjúként eltékozolta szülei minden pénzét, így nem tudta őket méltóképpen eltemettetni. Ez rettenetes szégyen és örök kárhozat volt egy egyiptomi számára. Lelkiismeret-furdalása miatt világgá ment. Bejárta a Földközi tenger keleti tájait, sokat látott és még többet tanult. Visszatérve hazájába szép pályát futott be, nagy dolgoknak lett részese és tanúja Ekhnaton fáraó oldalán. De a szerencse forgandó...


Ennyi olvasnivaló remélhetőleg elegendő lesz az otthon töltött napokra. Szárnyaljon a képzeletük: utazzanak térben és időben; töltsenek szép órákat ezeknek a könyveknek a társaságában!

Szöveg és fotó: Berente Erika

2020.05.07